Az újraépített Szent István terem a Budavári Palotában Helyreállítás: Angyal Tibor Szöveg: Baliga Kornél Fotók: Várkapitányság Már az 1867-es koronázáskor bebizonyosodott, hogy a Márai Terézia-korabeli palota szűkös az udvartartás igényeinek kiszolgálására. Ezért 1885-ben határozat született a Palota bővítéséről. A tervezésre Ybl Miklóst kérték fel, aki terveiben a Krisztinaváros felé való bővítést javasolta, de ez a […]
2021/5
A Künstlerhaus megújítása
Albertina Modern, Bécs Építész: August Weber (1868) Restaurátor: Thomas Mahr (2021) Szöveg: Szegő György Fotók: Albertina, Szegő Hanna A 19. századi Monarchiában a bécsi városfejlődés és a vizuális művészetek egymást építve, a gazdasági ugrás állapotjelzőiként virágoztak. A képzőművészek társadalmi rangja a nemességével vetekedett. Egyesületüknek Ferenc József a városfal bontásakor felszabaduló főhelyen, a Karlskirche terén biztosított […]
Nemzetközi Kulturális Park terve
Ulánbátor, Mongólia Terv: Kovács D. Barna – Barna Architects Kft. A Nemzetközi Kulturális Park tervezési helyszíne az Ulánbátor belvárosától nyugatra elhelyezkedő Yamag városrészben lévő, 35 hektáros terület. A programterv szerinti funkciók, közösségi területekkel és parkolókkal megközelítőleg 95 000 m2 alapterületű beépítést jelent. A nemzetközi pályázaton a terv 2. helyezést ért el, 1. helyezést nem adtak […]
Polivalens használat
A multifunkcionális tervezési gyakorlat alternatívája Szöveg: Müllner Péter A hatvanas évek elejére világossá vált, hogy a használók építészettel kapcsolatos igényei és a szakmagyakorlók mindennapi tevékenysége között óriásira nőtt a távolság. A szakadék csökkentésére, a funkcionalista tervezői gyakorlat alternatívájaként a kor építészei és építészetteoretikusai számos különböző megoldási javaslatot dolgoztak ki. A tanulmányban ezek közül azokat a […]
Város a tájban – táj a városban
A tájfogalom a magyar várostervezői gondolkodásban (1930–1955) Szöveg: Oláh Gábor Bár a Magyar Építőművészek Szövetségének első kongresszusa 1951 októberében a szocialista realista-fordulat ceremoniális és egyben utolsó stádiumát volt hivatott kifejezni, az új építészeti stílus elméletének és gyakorlatának hazai adaptációja lényegében kidolgozatlan volt. A legnagyobb zavart nem is a Szovjetunió építészetének tanulmányozása és átültetése vagy a […]
Villanapló
A Walter Rózsi-villa építése és újjáépítése Szöveg: Sebestyén Ágnes Anna A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új kiállítóhelye, a 1071 Bajza utca 10. alatti Walter Rózsi-villa várhatóan 2022 első felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Jelenleg a ház felújítása és a villa nyitókiállításának az előkészítése zajlik. Az előkészületben lévő kiállítás […]
Egy árnyékban rekedt életmű
Dvořák Ede építész élete és munkássága Szöveg: Tóth Enikő Az építészeti tervezés igazi csapatmunka. Ahogy a kortárs épületekért is népes építészirodák felelnek, úgy a dualizmuskori építőművészet nagy neveivel jegyzett művek mögött is számos építész és rajzoló munkája rejlik. Az irodákban foglalkoztatott tervezők közül nem mindenkinek volt ambíciója önálló műterem alapítására, azonban olyan esetről is olvashat […]
„A mindenség egy részben – a rész a mindenségben”
Máriási Iván munkanaplója (1970) Szöveg: Dr. Gáborjáni Szabó Péter A Máriási Iván Kozmosz gobelinjének karton munkájához készült munkanapló nem magyarázat, nem a kevésbé értők számára szolgáló útmutatás, hanem egy szerkesztő elv megteremtésének folyamatáról, az alkotó és mű bensőséges viszonyáról készült megragadó kinyilatkoztatás. Ennek legszebb részleteit szeretném az olvasó elé tárni, ami nemcsak egy izgalmas műhelymunka […]
Láthatóvá tett történelem
A sümegi vár helyreállítás-története Szöveg: Koppány András A sümegi vár modern kori története közel hetven éves. E helyreállítás-történet egyben látlelete az ezen időszakban a műemlékek megóvása és hasznosítása érdekében tett beavatkozásoknak. Modern „periódusok” ezek, melyeknek egymáshoz való viszonya töredezett, és sokszor pusztán a használhatóság érdekében tett építések és bontások jellemezték őket, nem a műemléki helyreállítás. […]
A jövő építőanyaga
A Maison Fibre a Velencei Biennálén Projektvezetők: Prof. Achim Menges, Dr. Jan Knippers Szöveg: Götz Eszter Fotók: ICD, ITKE, Stuttgart A 17. Velencei Építészeti Biennálén mutatták be a Stuttgarti Egyetem által kifejlesztett szén- és üvegszálakból álló építőanyagot, ami főszerepet kaphat a jövő lakóépítészetében. A Maison Fibre, vagyis „Szálak Háza” elnevezésű kísérleti projekt a természet analógiáit […]
Hogyan fogunk együtt élni?
17. Velencei Építészeti Biennálé II. Szöveg: Szegő György Fotók: Velencei Biennálé, Szegő Hanna A MÉ 2021/3. számában az Othernity címet viselő magyar kiállítási anyagot mutattuk be, amely egyfajta közép-európai szemszögű választ ad a Hashim Sarkis főkurátor által felvetett összetettebb folyamatok irányításának kérdéskörére, vagyis arra, hogy az emberiség képes-e a felpörgő globalizációban felmerülő problémák kezelésére. Az […]
Arany Oroszlán-díjas pavilonok a Velencei Biennálén
Az Egyesült Arab Emirátus és a raumlabor Berlin kiállítása Szöveg és fotók: Velencei Biennálé A 17. Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlán-díját az idén két kiállítás nyerte el. A legjobb nemzeti pavilon kitüntetést az Egyesült Arab Emirátus anyaga kapta. A Wetland című installáció egy prototípus-szerkezetet mutat be, amelyet újrahasznosított ipari hulladékoldatból hoztak létre, ezáltal jelentősen csökkentheti […]