Egy éve ment el Gerle János épÃtész, aki többek között a Holnap Kiadó impozáns Mesterek sorozatát gondozta. Egyik utolsó, Rácz Zoltán épÃtésszel, Borsos-kutatóval közösen elkészült munkája volt a Borsos József kötet elÅ‘készÃtése. A kutatás alapján megvalósult tárlat – fontosabb épületeinek rövid elemzésével, néhány átfogó gondolatkört…
Folyóirat
A város mint időgép
Hetedik alkalommal rendezi meg Rotterdam az épÃtészeti filmek fesztiválját. Az utóbbi években az épÃtett környezetrÅ‘l való gondolkodás Európa nyugati felé rendkÃvül népszerűvé vált, ezt jelzi az is, hogy az idei fesztivál négy napja alatt több, mint száz film volt látható a helyszÃnt adó rotterdami moziban. A művek szinte mindegyike a városi épÃtészet…
A Lőverek újabb arca
Második, bÅ‘vÃtett kiadásban jelent meg Kubinszky Mihály képes LÅ‘ver-története (az elsÅ‘ kiadásról lásd: MÉ 2006/1). A kiadást részben az indokolta, hogy a páratlanul alapos összegzés néhány év alatt teljesen elfogyott, részben pedig azok a változások, amelyek a könyv tárgyát képezÅ‘ soproni LÅ‘verben az elsÅ‘ megjelenés óta végbementek.
Változatok a szépségre
A Vitra Campus az utóbbi néhány évtized sztárépÃtészetének skanzenje – álszent dolog lenne tagadni, hogy hatásos és magával ragadó objektumok sokasága. Pénz, technológia, forma és filozófia foglalata, az alkotó szellem gyÅ‘zelme az anyag felett. A Vitra Design Museum nyár végi kiállÃtása ennek szándékolt ellenpontját kÃnálja…
Csontos Csaba 1940-2013
Csontos Csaba pályáját mestere, Zalaváry Lajos műtermében kezdte, elválaszthatatlan barátjával és alkotótársával Dobozi Miklóssal együtt. Fiatal épÃtészként nevéhez fűzÅ‘dik a korai magyarországi posztmodern épÃtészet egyik legszÃnvonalasabb alkotása, a piszkéstetÅ‘i MTA Csillagvizsgáló Intézete. Több évtizedes szakszerű és kitartó…
A koppenhágai módszer
A Skandinávia 2013 kortárs fesztivál keretében Magyarországon is bemutatkozó vándorkiállÃtás képeken és épÃtészeti projekten keresztül mutatja be azokat a városfejlesztési megoldásokat, melyek hatására Koppenhága zöldebb és élhetÅ‘bb várossá, követendÅ‘ példává vált. A fejlesztések ahhoz is hozzájárulnak, hogy Koppenhága 2025-re…
Pro Architectura-dÃj 2013
A Pro Architectura-dÃj a kiemelkedÅ‘ épÃtészei alkotás létrehozásában kifejtett épÃtészeti-tervezÅ‘i tevékenység elismeréseként a tervezÅ‘ épÃtészek számára minden évben odaÃtélt rangos miniszteri elismerés. Az idei Pro Architectura-dÃjakat október 7-én, az ÉpÃtészet Világnapján dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át ünnepélyes keretek között…
ÉpÃtészetté fogalmazott világ
Az alábbi összeállÃtás nem a folyóiratunkban megszokott formában mutat be egy új épületet és egy aktuális eseményt. Szeptember végén kiállÃtás nyÃlt az egri Kepes Központban Ekler DezsÅ‘ épÃtész tevékenységérÅ‘l. És hamarosan elkészül az általa tervezett, több épületbÅ‘l álló komplexum a Somló-hegyen, amely a Szent Ilona Borászat és a Kreinbacher…
Muzeologika
Lezajlott a Liget Budapest épÃtészeti ötletpályázat, születtek nyertes tervek és van több megvételt nyert elképzelés. A Múzeumi Negyed koncepciója hosszú elÅ‘történet és sok szakmai, politikai és konyhai vita után eljutott odáig, hogy év végén ki lehet Ãrni a múzeumok tervezésére felszólÃtó konkrét, nemzetközi tervpályázatot. A tetszhalott épÃtészeti…
Közlekedési Témapark
Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének, a közel százhektáros RákosrendezÅ‘ pályaudvarnak és közlekedési kapcsolatainak revitalizációjával foglalkozik a nagyvonalúan gondolkodó diplomaterv. SzabadtérépÃtészeti-koncepció szinten kidolgozott tervezési fókuszterülete a volt vasúti zóna 50 hektáros – délrÅ‘l Rákos-patak által határolt…
Erő az állandóságban
Nemzetközi trendekhez való igazodás vagy a helyi hagyományok figyelembe vétele – lezártnak tekinthetÅ‘ vitatéma, hiszen a kortárs épÃtészet nem jelenti a hagyományok elutasÃtását. Különösen abban az esetben nem beszélhetünk hagyományellenességrÅ‘l, amikor bizonyos épülettÃpusok az ókortól kezdve léteznek, funkciójuk pedig megköveteli…
InteraktÃv panoráma
A Balaton-Felvidék a 17. század közepétÅ‘l kezdett önálló épÃtészeti tájegységgé formálódni. A terület szÅ‘leit akkor egyre nagyobb mértékben városi, nemesi extraneus birtosok művelték, akik már mesteremberekkel épÃttették présházaikat.1 A kor épÃtészeti szÃnvonalának magaslatait képviselÅ‘, kÅ‘bÅ‘l rakott barokk stÃlusú présházak mellÅ‘l lassan eltűntek…