„Az emberi környezet tudatos formálója a belsőépítész” – állítja a FUGA, azaz a Budapesti Építészeti Központ manifesztumként/segélykiáltásként értékelhető kiállítási vezetője. A vezető első oldala nem áll meg az egymondatos megfogalmazásnál, hanem precíz meghatározást ad a belsőépítészet fogalmáról, illetve szinte munkaköri leírásként pontosítja…
Folyóirat
Két kiállítás a Mai Manó Házban
Kasza Gábor: Y
Balla András: Illatos kert
Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház
2011. január 21. – március 20.
2010 legjobb magasházai
A díjat 2003-ban alapította Frankfurt am Main városa és a DekaBank. A lebonyolító a Deutsches Architektur Museum (DAM) végzi. 2010-ben a 27 jelölt közül választotta ki a nemzetközi zsűri a győztest és a négy befutót. A győztes a Szingapúrban épült MET torony lett. A négy kiemelt pedig a Shanghai Világkereskedelmi Központ, a chicagói Aqua Tower…
Iszlám művészet
Unger Ödön gyűjteménye a Manor-Houseban
Írta és összeállította: Martin József, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
Unger Ödön (1918-2010) egyike azoknak a londoni műgyűjtőknek, akik a Picadillyn létrehozták az Ázsia Házat, az európai és ázsiai kultúrákat összekötő intézményt.
Újévköszöntő
Újévköszöntő
videó
Dr. Magyar Péter
Újjáépítés Felsőzsolcán
A tavalyi árvízkatasztrófa lelki sebei talán soha nem gyógyulnak be Zsolcán. De a 2010-es Karácsonyt a településen mindenki ép házban ünnepelhette. Ez a magyar építészek – többségében önzetlen – segítségének is köszönhető. Hangsúlyoznunk kell ezt most, amikor a politikai érdekeket előtérbe helyező választási évnek vége.
EKF Pécs – mérleg
Az Európai Kulturális Főváros Pécs 2010 megvalósulását nem lehet egyetlen séma mentén értékelni. Egyik lehet a kultúra-fogyasztó állampolgár ítélete – ahol össze kell vetnünk a programokat, a létrehozott/megmaradó értékeket a ráfordításokkal, de a projekt lehetőségeivel is, óhatatlanul Graz, Linz vagy Essen példáival.
Itt katarzisra megy ki a játék
Pécs igazán megérdemli koncerttermét: Európa Kulturális Fővárosa ugyan csak egy évig lehetett, de 2010 után is az ország egyik legfontosabb kulturális központja marad, ahogyan mindig is az volt. Az, hogy ez az épület a városban létrejöhetett, zenészt is, közönséget is ujjongásra késztet. Az új Kodály Központ hangversenytermében lényegében nincsenek derékszögek…
A neostrukturalizmus újradefiniálásához
A Lágymányosnak ezen a területén valamikor a Dunára – annak vízfolyását befolyásoló okokból – épült gát által elrekesztett tó volt. Feltöltése után a területet sokáig nem tartották beépíthetőnek. Majd a 19-20. század fordulóján, Hauszmann Alajos, Petz Samu és Czigler Győző tervei alapján megépült a Műegyetem központi épülete…
Kontúrok a Szabadság térhez
A Belváros Főutcája északi végén a Szabadság tér átalakulóban van. A tér környékén több épület visszakapta eredeti szépségét, míg a főhangsúlyt jelentő Tőzsdepalota (az MTV korábbi székháza) futurisztikus tervei váratnak magukra. Tőle északra és délre most két saroképület is újjáéledt és – eltérő funkcióval és kialakítással.
Megkettőzve
Már első ránézésre könnyen megfogalmazható a műemlékbővítés koncepciója: az épülettömeg megduplázása a kortárs funkció szolgálatában, a barokk formák és anyagok megidézése mai nyelvezettel és eszköztárral. Andrea Bruno ötlete és műve azonban semmiképp sem egymondatos építészeti alkotás. Megszületett tehát a barokk épület mai klónja, helyet adva…
A mindennapok méltósága
A rendszerváltás előtt kezdődő ferencvárosi rehabilitáció ama folyamatok egyike, amire Budapest büszke lehet. A romos, szlömös városrész okos döntések nyomán fokozatosan újul meg immár harmadik évtizede. Most a Középső-Ferencváros metamorfózisa újabb állomáshoz ért: az egykori Mária Terézia (majd Kilián) Laktanya felújított lovardájában…