Olimpia-torony, 2012 London

Az olimpiák és világkiállítások el sem képzelhetők az architektúra léptékében fogant „jel” nélkül. (A látványterven a torony mögötti stadion építészek: Populous (architects) és Sir Peter Cook. A londoni sajtó „különös, hűvös, bonyolult” jelzőkkel fogadta a korábban Turner- és Velencei Aranyoroszlán-díjas, indiai származású brit sztárszobrász, Anish Kapoor(56) friss tervét.

A rejtőzködő épület-tárgy

Hatalmas épület, nagy alapterület, épp elég csak körbejárni is. Főbejárata a Dobai János által tervezett, szintén komoly méretű, emblematikus, új általános iskolával szemben, a Hársfa utcában található, ahol a két középület ma már látványos utcaképet hoz létre. Mióta kint jártam az épületben és környékén, azon gondolkodom, mi lehet az oka annak a furcsa jelenségnek…

Rekonstrukció és megidézés

A pesti Hungária fürdő híres úszócsarnoka – legalábbis az, ami megmaradt belőle – több mint negyven éven át tartó pusztulás után újult meg: a 190 évre visszanyúló egykori komplexum helyén szállodát létesítő beruházó presztízskérdésként kezelte a budapesti szecesszió e kimagasló emlékének lehető leghitelesebb helyreállítását.

Essen, Ruhr-vidék, EKF 2010

Európa egyik kulturális fővárosa az idén Essen, a kulturális program menet közben kiterjedt az egész Ruhr-vidékre. Az EKF program középpontjába az ipari örökséget megőrző profilváltás került. Az egykori „tiltott város”, a német hadi- és nehézipar fellegvára mára nagyszabású turisztikai és kulturális létesítmény lett, múzeumokkal, konferencia- és kutatóközpontokkal…

Célok és eredmények

Lezárult a Nemzeti Múzeum és a Múzeumkert fejlesztésére kiírt nyílt, titkos, nemzetközi tervpályázat. A tervpályázaton 83 team indult, a beérkezett 61 érvényes pályaműből a Bíráló Bizottság 5 tervet díjazott. A kiírását és az eredményt is erős szakmai érdeklődés fogadta és vita övezi. 2002-ben, a Múzeum alapításának 200. évfordulóján fejeződött be a sok éven át…

Csodák palotája Spanyolországból

A Calatrava tervei szerint épült valenciai Ciudad de las Artes y Ciencias egy új szabadidős és kulturális funkciójú városrészt fogad be, középpontjában egy interaktív tudományos múzeummal. 2003-ban írtak ki építészeti tervpályázatot a granadai „Csodák Palotája” már meglévő intézményének bővítésére. A díjnyertes pályamű Carlos Ferrater katalán építész munkája lett…

Három kortárs zarándoktemplom

Verőce polgármestere, Bethlen Farkas határozta el, hogy a Duna-kanyar menti településhez közeli Katalin-pusztára vezető út mentén, a Lósi-völgy vonzásában, egy erdővel borított dombon, széles körű közösségi összefogással, kalákában, közadakozásból egy templomot kell építeni: a Kárpát-Haza templomát.

Szabad interaktivitás

Koppenhága egyik gyors fejlődésnek indult külső városrészében sorra épülnek a komoly elismeréseket begyűjtő épületek, melyeket fiatal, újító szellemű dán irodák jegyeznek. Az Ørestad negyedet – az új fejlesztések keretében – az ország első metróvonala köti össze a centrummal, gyorsítva a lakó- és iroda negyedek közti ingázást.

Újraértelmezett pajta

A megújuló energiaforrások alkalmazása a jövő fenntartható energiaellátásának szerves részét képezi. A Pannonhalmi Bencés Főapátság beruházásában meg- valósult biomassza fűtőmű a hely adottságait, környezeti potenciálját figyelem- be véve született meg. Az 500 m2 alapterületű, 700 kW névleges hőteljesít- ményű környezettudatos fűtőmű praktikus és gazdaságilag is életképes.

Hajózni kell

Bár kicsi épületről van szó, egyszerű funkciókkal – tervezője maximális lehetőséget lát benne. Lát egy tárgyat lebegni a föld felett, lát vitorlákat idéző fehér visszanyesett felületeket – képzelete megtölti az anyagilag szűkre szabott beruházást szépséggel, rafinált értelemmel. Az alsó szint szellőssége, teressége a balatoni végtelen szabadság-időtlenség érzését…

Asmara – Afrika „titkos” modernizmusa

Körülbelül két évtizede tudatosodott, hogy Tel Aviv a világ legnagyobb, egybefüggő modernista nagyvárosa Éppen ekkoriban, 1991-ben Eritrea felszabadult az Etióp megszállás alól, és így hamarosan újra felfedezte a világ az olasz fasiszta modern építészet teljes épségben megőrzött gyarmati fővárosát, Asmarát is.

Agglomeráció, hogyan tovább?

Hogyan léphet túl egy agglomerációs település a nagyvárost kiszolgáló alvóváros szerepkörén, és hogyan teremthet önálló városi arculatot? Hogyan tudja a helyzetéből adódó potenciákat úgy kiaknázni, hogy azok még generációk múltán is éreztessék pozitív hatásukat? Hogyan tudja a városi életminőségét úgy javítani és a település nívóját emelni…