A főkurátornő jelmondata – „az emberek az építészetben találkoznak” – triviális szlogen. Akár a világ építészeinek találkozására is leszűkíthető az értelmezés. De úgy is gondolhatjuk: földi létünket ma túlépített, nem természetes környezet keretezi, ez az építész prakticizmus számára fokozott felelősség – elvben.
Magyar Bauhäuslerek itthon – a jelző mindjárt felveti a kérdést is: kik is ezek a magyarok? Az iskola a történelmi Magyarország széthullásakor született, több alkotó hirtelen határon túli lett, az iskola meg egyenesen nemzetközi volt. A háború sokkja után sokan útnak indulnak a Bauhausba, a megújulni akaró európai kultúra bázisára…
Jan Kaplický (1937-2009) a Future System vezetője, designer, divat- és ékszertervező, a kortárs architektúra cseh származású, Londonban alkotó, 1999-ben Stirling Prize, 2001-ben World Architecture Award, 2004-ben RIBA-díjjal kitüntetett, emblematikus figurája volt. A rengeteget dolgozó (élet)művész 2009-ben meghalt.
Josef-Maria Olbrich (1867-1908) halálának centenáriumára az MQ Bécs Leopoldmuseum – Darmstadt és Berlin szakintézményeivel összefogva – a szecesszió egyik legmarkánsabb művészének 300 alkotását, épületterveket, bútorokat, kerámiákat, textileket és grafikai munkákat felvonultató retrospektív tárlatot rendezett.
Az elmúlt 25 évben – szamizdatban, majd a szabad könyvkiadás szűkös anyagi keretei közt – de nálunk is kijöttek a nyugati könyvpiacon félévszázada reneszánszukat élő ezoterikus klasszikusok, a keleti gondolkodás alapművei és a múlt századforduló szellemtudományos munkái is. Hozzá, párhuzamosan az ezeket már a modernitás felől értelmező pszichiáter C. G. Jung…
A Magyar Építőművészek Szövetsége, a MÉSZ-UIA „Megújuló Források” munkabizottságának és a Magyar Építész Kamara szervezésében tisztelettel meghívjuk a „Fenntarthatóság az építészeti tervezésben” című szimpóziumra és könyvbemutatóra 2010. november 15-én 14.00 órától a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Kós termébe.
A folyóirat 2010 tavaszán az építészet helyzetéről tettünk fel három körkérdést a hazai kulturális élet néhány jelentős személyiségének. Ezeket a válaszokat az Utóirat 2010/3. számában közöltük. Most, második körben ugyanezeket a kérdéseket tettük fel magyar építészeknek, az ő válaszaikból kínálunk válogatást.
A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Ybl Miklós-díjak adományozásáról. A 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható.
Budapest számára megfontolandó, szinte kötelező program: olyan városfejlesztési központ létrehozása, amely a tervezés szellemi, urbanisztikai hátterének feltárása mellett a gyakorlati megvalósítást is követi, biztosítja a visszacsatolást. A központon belül több csoport együttes működésével – egyebek mellett – kulturálisan megalapozott projektek indíthatók/követhetők.
Mi történt korábban, hol tartunk most? A Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai színházat 1909-ben Lajta Béla a szlömös Terézváros közepén forradalmian modern mulató-palotaként tervezte. Az új életforma, egy világraszóló dinamikával kiugró fejlődést produkáló város és polgárainak gyarapodása 1912-14-re lezárult.
Nicolas Schöffer élete utolsó éveiben a számítógép kínálta lehetőségeket aknázta ki grafikai munkáiban. Sajnos már nem érhette meg az internet és a virtuális közösségek új dimenzióit, nem alkalmazhatta azokat cybernetikus terveinek a virtuális világba való átültetésére. Az internet általános elterjedése óta – N.S. meg nem épült munkáiból a La Defense…
Idei első, összevont számát a Helikon folyóirat a térpoétika témakörének szentelte. Gaston Bachelard 1958-as, hasonló című kötetére támaszkodva a tanulmányok sora a térérzékelés és az emlékezet, tér és tudat viszonyát elemzik. Noha a kiindulópont egy irodalomelméleti munka, a szövegek a kultúra szinte minden területét bevonják a kutatásba.