A folyóirat 2010 tavaszán az építészet helyzetéről tettünk fel három körkérdést a hazai kulturális élet néhány jelentős személyiségének. Ezeket a válaszokat az Utóirat 2010/3. számában közöltük. Most, második körben ugyanezeket a kérdéseket tettük fel magyar építészeknek, az ő válaszaikból kínálunk válogatást.
A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Ybl Miklós-díjak adományozásáról. A 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható.
Budapest számára megfontolandó, szinte kötelező program: olyan városfejlesztési központ létrehozása, amely a tervezés szellemi, urbanisztikai hátterének feltárása mellett a gyakorlati megvalósítást is követi, biztosítja a visszacsatolást. A központon belül több csoport együttes működésével – egyebek mellett – kulturálisan megalapozott projektek indíthatók/követhetők.
Mi történt korábban, hol tartunk most? A Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai színházat 1909-ben Lajta Béla a szlömös Terézváros közepén forradalmian modern mulató-palotaként tervezte. Az új életforma, egy világraszóló dinamikával kiugró fejlődést produkáló város és polgárainak gyarapodása 1912-14-re lezárult.
Nicolas Schöffer élete utolsó éveiben a számítógép kínálta lehetőségeket aknázta ki grafikai munkáiban. Sajnos már nem érhette meg az internet és a virtuális közösségek új dimenzióit, nem alkalmazhatta azokat cybernetikus terveinek a virtuális világba való átültetésére. Az internet általános elterjedése óta – N.S. meg nem épült munkáiból a La Defense…
Idei első, összevont számát a Helikon folyóirat a térpoétika témakörének szentelte. Gaston Bachelard 1958-as, hasonló című kötetére támaszkodva a tanulmányok sora a térérzékelés és az emlékezet, tér és tudat viszonyát elemzik. Noha a kiindulópont egy irodalomelméleti munka, a szövegek a kultúra szinte minden területét bevonják a kutatásba.
A BME Urbanisztika Tanszék szervezésében, 2010. november 24-én.
Az Urbanisztika Tanszék és a „Városépítészetért Alapítvány” 1. nemzetközi konferenciája
Helyszín: BME Központi épület
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3., 1. emelet, „Díszterem”
A 2010-es Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjába tervezett kiállítás munkafázisainak dokumentációja során több ezer fotóból álló archívum jött létre. Bujnovszky Tamás poétikus képei nem csak dokumentálták az építést, hanem a kiállításhoz készített filmek, interjúk, találkozók riportszerű feldolgozásával olyasfajta párhuzamos kép-univerzumot hoztak létre…
Kiállításmegnyitó
2010. október 22. 17.00
Magyar Építőművészek Székháza
Kós terem
Kotsis Iván érem elnyerésére
A Magyar Építőművészek Szövetsége volt rendestagjának, több építész- nemzedék tanítómesterének, Dr. Kotsis Iván professzor tiszteletére és emlékezetére 1990 óta „Kotsis Iván érem” kitüntetést ad át. A kitüntetés jelképezni kívánja az érem névadójánakéletművével is hitelesített felfogását…
A Szépművészeti Múzeum homlokzatán két férfi és két nő, illetve két pár fogadja a látogatókat. Egy igazi (bécsi) polgár és a Meztelen Igazság már önmagában is bizarr párosával szemben Ádám és Éva monolitikus hústömege tornyosul. Az eredeti műveket bő száz év és egy óceán választja el egymástól. Ádámot és Évát pedig az architekturális design.
A méltán világhírű – magyarországi felmenőkkel is rendelkező – mexikói festőnő, az idollá avanzsált Frida Kahlo (1907-1954) centenáriumi kiállítása a bécsi Bank Austria Kunstforumban látható tárlata Magyarországhoz is közelebb hozta az alkotót. Kiállításai New Yorktól Párizsig, Londontól Berlinig mindenütt sikert arattak.