Az Utóirat mellékletben ezúttal a Kós Károly születésének 140. évfordulója alkalmából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által 2024 decemberében szervezett Összeszedni a széjjelhordott köveket című konferencián elhangzott előadásokból válogattunk. Terjedelmi okokból elsősorban azokat, amelyek a Műcsarnok gondozásában tavaly megjelent Kós Károly kötetben nem jelentek meg. Kós Károly rendkívül gazdag építészeti művészeti és […]
Utóirat
Párhuzamok és metszéspontok: Kós Károly és Makovecz Imre
Szöveg: Dénes Eszter A két szellemi nagyság, Kós Károly és Makovecz Imre életútjában – rendkívüli erejű alkotói magatartásukban, építészetük mozgatórugóiban valamint a haladó társadalmi-művészeti-kulturális egység érdekében vállalt szerepükben – számtalan párhuzam és metszéspont rajzolódik ki. Az arányérzék, a tehetség bősége mellett kötődéseik, világlátásuk, érdeklődésük nyíltsága, felelősségtudó fegyelmük és lényeglátó személyiségük együttesen formálta messzire sugárzó, kiolthatatlan […]
Nemzeti, népi vagy regionális?
A tradíció továbbélése Kós követőinek építészetében Szöveg: Erhardt Gábor A tanulmány szerzője Kós Károly építészete kapcsán a népi, nemzeti és a modern építészet korabeli fogalmait veti össze, a “haladás” Kós által megfogalmazott irányát és annak tervekben, épületekben megtestesült példáit, kitekintve a korabeli skandináv építészetre mint ihletforrásra. A továbbiakban a Kós gondolatait, elveit tovább éltető Makovecz […]
A tárgyak ereje
Kós Károly hagyatéka a MÉM MDK gyűjteményeiben Szöveg: Magyaróvári Fanni Izabella 2020 elején, amikor a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa lettem, a Kós Károly Virtuális Archívum előkészítése kapcsán kezdtem foglalkozni Kós Károly nálunk lévő hagyatékával. Körülbelül egy évig tartott, mire ezt a hagyatékrészt feldolgoztam, és ekkor derült ki, hogy a dokumentum-együttes sokkal […]
A Városmajor utcai iskola párhuzamai
Szöveg: Medgyesy-Töreky Flóra A Városmajor szomszédságában elhelyezkedő épületegyüttes Bárczy István polgármester iskolaépítési programjának keretein belül épült 1910 augusztusa és 1911 novembere között, Kós Károly és Györgyi Dénes tervei szerint. Az elemi iskolához óvoda, valamint egy igazgatói, egy óvónői és három szolgálati lakás is épült. A szabadon álló együttes a Déli pályaudvarhoz vezető fontos közlekedési útvonal […]
Egyensúly, műemlék, gyakorlat
A budapesti Fasori református templom külső felújítása Szöveg: Varga Piroska Fotók: Grafit Máűterem Egy templom felújítása egyszerű és egyértelmű műemlék-helyreállítási feladatnak tűnik. Ilyen esetben általában nem beszélhetünk funkcióváltásról, eltűnt részekről, az épület jól kutatható in situ és tervi formában is. Mégis, belemélyülve a tervezésbe és végigkísérve a kivitelezés folyamatát, számos olyan szakmai kérdés merül fel, […]
Pars pro toto
A két világháború közötti templomépítészet műemléki vonatkozásai Szöveg: Dragon Zoltán A pars pro toto latin kifejezés a metonímia egyik fajtája, szó szerinti jelentése: „rész az egész helyett”. A tanulmány néhány magyarországi szakrális épület alapján következtet a két világháború között épült, katolikus liturgikus terek teljes halmazának problémáira. A két világháború között emelt templomok egy új építészet- […]
A gyülekezés háza
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kortárs szakrális és világi használatainak téri következményei Szöveg: Major Zoltán A történelmi Magyarországon lévő zsinagógák második világháború utáni története szerteágazó. A holokauszt során az épületekhez tartozó közösségek túlnyomó többségét megölték, a gazdátlan épületeket a többségi társadalom nem tekintette saját örökségének. A legtöbbjüket lebontották, felismerhetetlenségig átalakították, vagy egyszerűen csak hagyták elpusztulni. […]
2. Ybl-konferencia az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán, 2024. május 17.
Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara 2023. május 12-én hagyományteremtő céllal rendezte meg első nagyszabású építész szakmai konferenciáját 1st Ybl Conference on the Built Environment címmel, amelynek mottója „The Potential of Challenge, Value in Change” volt. A konferencia megálmodói és fő szervezői Dr. Sugár Viktória, az Építészeti Intézet igazgatója, és Dr. Fáczányi Zsuzsanna kutatási […]
Mintázatok térben és időben
Szöveg: Sugár Péter A digitális képi kultúra uralkodóvá válásával az ornamentika a „modern” időszak után, nagyjából az ezredforduló óta, ismét megjelent és elterjedt az építészeti szcénában. Az ornamentikát hagyományosan a díszítőművészettel azonosítják, joggal. De geometrikus szerkesztő rendszereinek a jelentősége túlnő a díszítőművészeten. A benne megnyilvánuló rend, rendképzet generálisabb összefüggéseknek is része, amely kapcsolódik a látás […]
Építészeti színoktatásról – kicsit másképp
Polikróm színharmónia keverés az aranymetszés, a Fibonacci-számsor logikája alapján Szöveg és ábrák: Tari Gábor A tanulmány több évtized több egyetemen létrejött oktatási tapasztalatáról számol be iránymutató szemléltető anyagok és a legjobb létrejött hallgatói munkák, valamint az előadó saját, megvalósult alkotásainak bemutatásával az építészeti formatan és színtan témáiban. Megközelítések: • A modern építészet formanyelvének változása a […]
Mi a biofília?
Szöveg: Szuhanyik Marcell A biofília feltételezése szerint a mai ember veleszületett jellemzője a kapcsolatkeresés a természettel és a természetes élet formáival. A ‘bios’ szó az életet, életciklust, élettel telit jelenti. A görög nyelv ‘fília’ kifejezéséből már Arisztotelész is származtatta a biofília szóösszetételt, melyet ő egyszerűen úgy ír le: az élet szeretete. Erich Fromm – aki […]