2. Ybl-konferencia az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán, 2024. május 17.

Az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara 2023. május 12-én hagyományteremtő céllal rendezte meg első nagyszabású építész szakmai konferenciáját 1st Ybl Conference on the Built Environment címmel, amelynek mottója „The Potential of Challenge, Value in Change” volt. A konferencia megálmodói és fő szervezői Dr. Sugár Viktória, az Építészeti Intézet igazgatója, és Dr. Fáczányi Zsuzsanna kutatási […]

Mintázatok térben és időben

Szöveg: Sugár Péter A digitális képi kultúra uralkodóvá válásával az ornamentika a „modern” időszak után, nagyjából az ezredforduló óta, ismét megjelent és elterjedt az építészeti szcénában. Az ornamentikát hagyományosan a díszítőművészettel azonosítják, joggal. De geometrikus szerkesztő rendszereinek a jelentősége túlnő a díszítőművészeten. A benne megnyilvánuló rend, rendképzet generálisabb összefüggéseknek is része, amely kapcsolódik a látás […]

Építészeti színoktatásról – kicsit másképp

Polikróm színharmónia keverés az aranymetszés, a Fibonacci-számsor logikája alapján Szöveg és ábrák: Tari Gábor A tanulmány több évtized több egyetemen létrejött oktatási tapasztalatáról számol be iránymutató szemléltető anyagok és a legjobb létrejött hallgatói munkák, valamint az előadó saját, megvalósult alkotásainak bemutatásával az építészeti formatan és színtan témáiban. Megközelítések: • A modern építészet formanyelvének változása a […]

Mi a biofília?

Szöveg: Szuhanyik Marcell A biofília feltételezése szerint a mai ember veleszületett jellemzője a kapcsolatkeresés a természettel és a természetes élet formáival. A ‘bios’ szó az életet, életciklust, élettel telit jelenti. A görög nyelv ‘fília’ kifejezéséből már Arisztotelész is származtatta a biofília szóösszetételt, melyet ő egyszerűen úgy ír le: az élet szeretete. Erich Fromm – aki […]

Social Impact Hackathon

A Starch csapat Symbio projektje Szöveg: Diana Borisenko, Hieu Vo, Kiss Anna, Márton Márk, Móricz Áron A tanulmányban bemutatott projekt célja egy olyan megoldás kidolgozása volt, amely a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközeit használja a fenntartható város kialakítására, különös tekintettel Budapest zöldebb és fenntarthatóbb jövőjének előmozdítására. Az ötletek a MOME által szervezett Social […]

SHARE Hungary 2024

Vezető építészek és vállalkozók fóruma Szöveg: Tatai Mária Az idei nemzetközi SHARE fórumra a városligeti Néprajzi Múzeumban került sor május 14-én. A feszes programot – három blokkban 18 előadás – Csapó Balázs építész moderálta. A feltálalt látvány és a mondanivaló igen fajsúlyos volt, de nagyon tömény is, az előadók sok országból érkeztek, és különböző volumenű […]

Égi udvar

A sanghaji Asztronómiai Múzeum kritikai elemzése Szöveg: Mánya Kristóf A tanulmány a sanghaji Asztrológiai Múzeum mint kulturális produktum elemzésével foglalkozik. A múzeum tükörkép az ember és univerzumának kapcsolatáról. A vezető tervező, Thomas Wong a múzeum jellemzésekor is az építészet kulturális jellegét szólaltatja meg: „Azáltal, hogy az új múzeum egyszerre kapcsolódik tudományos rendeltetéséhez és a történelmi […]

Ornamens

a kánonon túl Szöveg: Gunther Zsolt A történeti stílusok elmúltával a modern építészet lemondott a díszítés használatáról. A funkció előtérbe került, a változatos térlezárások – gondoljunk csak a boltozott terekre – és a díszítés gyakorlatilag eltűnt az építészek eszköztárából. A homogén felületek vajon elegendőnek bizonyultak-e az építészet lényegi mondanivalójának, a térnek megfogalmazására? Úgy tűnik, hogy […]

Mesterséges intelligencia építészeknek

Mérnöki és művészi megközelítések versengése Szöveg: Botzheim Bálint A mesterséges intelligencia fejlesztések legújabb eredményei, a generatív alapú képi és szöveges chatbotok hirtelen robbantak be a mindennapi életünkbe. Nap mint nap olvashatunk híreket, amelyek a chatbotok új tulajdonságait hol pozitív hol negatív kontextusba helyezik. Kifejezetten építészek számára is megjelentek új eszközök, amelyekhez ugyanígy pozitív és/vagy negatív […]

A mesterséges intelligencia változatai és hasznosítása az építészeti tervezés folyamatában

AI építészeknek Szöveg: Tankó Kincső Mária A mesterséges intelligencia naponta hatalmas fejlődéseken megy keresztül, aminek köszönhetően egyre nagyobb hangot kap az építészetben is. Ez által felmerül az építészekben a gyakori kérdés: jelen pillanatban mire képes a mesterséges intelligencia? Sokat olvashattunk a mesterséges intelligenciáról és annak napról napra fejlődő típusairól, ami egyre jobban beférkőzik mindennapjainkba, és […]

Helyhez kötődő építészet

A regionális gondolkodás mintázatai a Cukrowicz Nachbaur iroda munkáiban Szöveg: Lázár Csaba, Szabó Levente A magát a modern nyomán továbbélő építészeti irányzatok, felfogások univerzalitása ellenében pozicionáló regionalista, kritikai regionalista diskurzus napjainkban is gazdagodó árnyalatai figyelhetők meg. A helyet és az ahhoz való kötődést előnyben részesítő kortárs építészeti felfogások vezérelvei látszólag változatlanok, a fogalommal körülírt építészeti […]

Kenneth Frampton, A „másik modern” – paradigma vagy papírkosár?

Gondolatok Kenneth Frampton téziséről Szöveg: Klein Rudolf Az építészet- és általában a művészetelmélet szívesen befogad kifejezetten (ön)ellentmondásos fogalmakat, közöttünk olyan feltűnőket mint a posztmodern. Ha nem is ennyire nyilvánvaló, de szintén problematikus a „másik modern” szakszó. Liane Lefaivre és Alexander Tzonnis vetették fel, majd Sir Colin Saint John Wilson honosította meg, aki nyomán a magyar […]