Az Építőművészeti Doktori Iskola norvég tanulmányútjáról Szöveg: Baku Eszter, Bedecs-Varga Éva, Palicz Kata A BME Építészmérnöki Kara 2016-ban sikeresen pályázott az EGT Norvég Alap intézményközi együttműködések kialakítását célzó pályázatán. A cél egyrészt új nemzetközi kapcsolatok kiépítése volt, elsősorban a trondheimi (Norvégia) székhelyű NTNU (Norges Teknisk-Naturvitenskapelige Universitet) egyetemmel, másrészt a meglévő tudományos együttműködések megerősítése az oslói […]
Utóirat
Vágó 140 – Schiffer 150
Építészettörténeti konferencia, 2017. szeptember 16. Szöveg: Ordasi Zsuzsanna Szeptember 16-án a 20. századi építészettörténet egy jelentős fejezetét feltáró konferencia zajlott a Munkácsy utca 19/b. szám alatt álló Schiffer-villában, Dvorszky Anikó és Ordasi Zsuzsanna szervezésében. Az előadók Vágó József építészről és Schiffer Miksa (Mihály) vállalkozóról emlékeztek meg annak kapcsán, hogy ebben az évben mindkét rendkívüli egyéniségnek […]
Helyzetkép az építészeti fotóról
Körkérdés a pályázatot értékelő zsűri tagjaihoz A fotópályázathoz kapcsolódva a folyóirat szerkesztősége körkérdéssel fordult a zsűri tagjaihoz, hogy mondják el véleményüket a közép európai kortárs építészet helyzetéről, illetve ezzel összefüggésben az építészeti fotográfia mai szerepéről. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fotótechnika egyre gyorsuló iramban történő fejlődése, hogyan befolyásolja a fotós mindennapi munkáját. 1. […]
Mit tudtak a régiek?
Klösz György városfelvételei és az építészeti fotográfia Szöveg: Szarka Klára Klösz György sokszorosan sikeres fotográfus. Korának, a kiegyezés utáni Magyarországnak keresett és megbecsült alkotója és sikeres vállalkozója volt. De halála után sem felejtették el, egyre lelkesebben fedezték föl újra és újra. Városképeit és épületfotóit ma is érdemes tanulmányozni, vizuális alkotói módszerének titkát megfejtve nemcsak a […]
Informatív kép
Az építészeti fotó, mint az információáramlás képi eszköze a két világháború közötti építészeti közéletben Szöveg: Sebestyén Ágnes Anna Az építészeti fénykép a fotográfia sokarcú és sokféle értelmezési lehetőséget kínáló műfaja, amely készítésének körülményeitől, valamint a fényképész szándékától függően különféle szálakon kapcsolódhat az építészethez. Építészeti fotó készülhet a fotográfus teljesen autonóm művészi elgondolása révén, de egy […]
Közvetlen élmény
Képalkotás a közösségek építészetéről (részlet) Szöveg: Somogyi Krisztina Hogyan nézünk fotókat ma, egy olyan időszakban, amikor átlagosan napi négy órát töltünk intenzív impulzusokat adó képernyők előtt? A vizuális kultúra jelentős mértékben változott, amióta Niépce Kilátás a dolgozószobából című legkorábbi fennmaradt képe elkészült 1827 körül. A 19. század közepének világa jelentősen eltért a maitól, abban a […]
Klösz Györgytől a Szépművészeti Múzeumig
Szöveg: Baki Péter Az építészeti fotó, mint bármelyik olyan alkalmazott fotográfiai műfaj, mely megrendelői igényeket is kiszolgál, művészeti megítélésében kettős. Egyrészt a megbízói elvárások megléte azt sugallja a befogadónak, hogy ebben az esetben nem egyéni invenció alapján történt a fénykép elkészítése, hanem az alkotónak egy olyan szakmai „protokollon” kellett szisztematikusan haladnia, amely egyúttal gúzsba is […]
A vágykeltés képei
Szöveg: Gellér Judit Nézem ezeket a házakat. Néhol még meg sem száradt a téglák között a habarcs, az udvarban még nem nőtt ki a fű, újak a bútorok, még soha egyetlen izzó sem égett ki. Szép. Mégis szinte tapintható egyfajta űr, egyfajta vágy arra, hogy az élet – egy ráérős reggeli, egy hosszú nyári délután, […]
A modern nemzeti alternatívája
A Medgyaszay-emlékszám elé Szöveg: Szegő György Fotó: archív fotó © Medgyaszay Emlékhely Medgyaszay István, a 20. század nagy traumáit megélt alkotó „1877. augusztus 23-án a mai Kossuth Lajos utca 3-as számú nevezetes házban született, amelyet Petőfi 1848-ban a Szabad sajtó házának nevezett. A ház történelmi szerepét, hajdani lakóit megörökítő emléktábláról Medgyaszay neve még hiányzik.”(1) Ezzel a […]
Medgyaszay István emlékkonferencia és kiállítás
Pesti Vigadó, 2017. 09. 20. A 140 éve született Medgyaszay István a 20. századi közép-európai építészet egyik kimagasló alakja. Alkotásai mégis – a hazai és nemzetközi építészet történetében – jelentőségükhöz képest alul értékeltek. Az emlékkonferencia előadásai azzal a céllal vizsgálják az alkotó mintegy hat évtizedet átfogó életművét, hogy a modern építészet európai, regionális és hazai […]
Vasbeton és székelykapu
Modernség és identitás Medgyaszay István építészetében Szöveg: Moravánszky Ákos Székelykapu vasbetonból – ki ne borzadna ettől a gondolattól, hiszen egy alapvető ellentmondást fejez ki. A vasbetonnal és a székelykapuval az építészet két, egymástól homlokegyenesen ellentétes megközelítését társítjuk, a kettő nem találkozhat egy helyen, egy időben. A beton a modern építészet meghatározó anyaga, s a modern […]
Építészet és ornamentika Medgyaszay István életművében
Szöveg: Potzner Ferenc Az ornamentika szó díszítményt, díszítési módot és általában véve díszítő művészetet jelent, de ezen túl formának, önálló művészeti kifejezésmódnak is tekinthető. Mivel a művészeti tevékenység a díszítéssel kezdődött, aminek legegyszerűbb elemei az ornamensek, az ornamentika kezdetektől jelen van a művészet történetében. Az építészet eredendően konstruktív volta miatt más eredetű, de a korán […]