Városi véleményvezérek Szöveg: Koren Zsolt Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával. Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szembemenve a szakértelem hiánya okozta […]
Utóirat
Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője
Műcsarnok, 2015, 110 oldal Szöveg: Götz Eszter Schickedanz Albert halálának 100. évfordulójára a Műcsarnok a tervezőjéről szóló kiállítás mellé egy kétnyelvű kötetet is megjelentetett, amely az életművet elhelyezi a magyar és az európai építészettörténetben, valamint részletesen áttekinti a Műcsarnok építésének történetét. Ez első feladatot Szegő György bevezetője, a másodikat a kiállítást rendező Muladi Brigitta tanulmánya […]
Schickedanz Albert (1846–1915)
Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben Alkotó építészként máshogy szemléli az ember magyar művészettörténet kiemelkedő egyéniségit. Torokszorító érzés Schickedanz Albertre emlékezni a Fiumei úti sírkertben, a „magyar Père-Lachaise”-ben, hiszen a Batthyány-mauzóleum, melyet Schickedanz alig 28 évesen tervezett, az ő sírjához egészen közel áll. De nagy kortársai, Hauszmann Alajos és Ybl Miklós is itt nyugszanak. […]
Jelentés a frontról
A 2016. évi Velencei építészeti Biennálé főkurátori programja Szöveg: Alejandro Avarena A Velenei Biennálé közzétette a 2016-os kurátor, Alejandro Aravena által megfogalmazott mottót. A soron következő, Jelentés a frontról című Biennálé az építész szerepét vizsgálja az életkörülmények javításáért világszerte vívott küzdelemben – a szerk. Számos csatát kell megnyernünk, számos új frontot kell nyitnunk az épített […]
John Pawson: Minimum
Előszó a kötethez John Pawson a felgyorsuló változások között az egyik lehetséges gondolkodásmód legkarakteresebb képviselője. 2012/2. lapszámunkban bemutattuk a Münchenben rendezett oeuvre-kiállítását. A kortárs magyar építészeti színtéren a pannonhalmi bazilika társtervezőjeként (2012/3) van jelen, amely a hazai építészeti közéletben élénk párbeszédet generált. Az alább olvasható szöveg az 1996-ban megjelent, magyarra eddig nem fordított elméleti kötetének […]
Utópia és valóság
Hazai megvalósult megastruktúrák és szerkezeteik Szöveg: Gurdon Balázs Az 1960-tól 1990-ig tartó három évtized kétségkívül a nagy számok időszaka volt a hazai városépítészetben: soha olyan mennyiségű lakás nem épült fel még Magyarországon, és valószínűleg sokáig nem is fog épülni olyan gyors ütemben, mint ebben a harminc évben épülhetett. Korábban a technológia fejletlensége nem tette lehetővé […]
Posztmodern Apolló
A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza Szöveg és fotók: Katona Vilmos Salgótarján a 20. század nehézipari korszakának bányászvárosa volt. Az erdős-dombos nógrádi táj folyóvölgyeiben szerteágazó települést 1950-ben, mindössze 28 évvel a városi rang elnyerése után tették megyeszékhellyé. A címet a kulturális és történelmi jelentőségében messze előtte járó Balassagyarmattól vette át, ezért mind a közművelődés terén, mind […]
Emberi lépték
Megfontolások a város otthonosságáról Szöveg: Körmendy Imre, Zsovák Orsolya A szépség és a város egyes vonásai c. írásban szóltunk a város szépségének azon vonásairól, amelyeket a régi épületek és városnegyedek, az idő formálta, használattól megkopott, a történelem által „írt” elemei jelentenek. Jelen elemzés kérdése az, hogy az E. F. Schumacher 1973-ban megjelent A kicsi szép […]
A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei
Szöveg: Antal Z. László A társadalmak életében néhány évtized rövid idő. A 20. század végén és a 21. század elején az éghajlat változása és a társadalmak alkalmazkodóképessége közötti kapcsolat sikerességének vagy kudarcának elemzését és ezek okainak vizsgálatát hosszabb idő után lehet majd elvégezni. Mégis azért vállalkoztam egy ilyen „rövid távú” vizsgálat elvégzésére, mert az elmúlt […]
Kontinuitás, komplexitás és megjelenés
Mi a valóság a digitális tervezők számára? Szöveg: Antoine Picon Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az […]
Az építészet határterületei
Parametrikus építészet Szöveg: Botzheim Bálint Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat […]
[Fusi]city – Szereld meg Budapestet!
A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata Szöveg: Hory Gergely Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a [Fusi]city-Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014.évi Design Hét […]