Építészet, identitás, Balaton

Miért járnak egyes építészek henyélni a Balaton-partra? – hangzott el a tervezővállalat illetékesei felől gyakorta a kérdés, miközben Farkas Tibor és munkatársai lázasan dolgoztak az első balatoni regionális tervvázlat elkészítésén, mely nemzetközi viszonylatban is előképek nélküli, egyedülálló feladatnak számított és 1965-ben az UIA…

Ne mutlu Türküm diyene

Törökország idén ünnepli a köztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját. Aki már járt az országban, tapasztalhatta, hogy a nemzeti összetartozás és öntudat milyen fontos a számukra. Ezért lehet meglepő, hogy a köztársaság megalakulása előtt a „török” kifejezés náluk sértésnek minősült, az olyan szavak pedig, mint pl. „ország”, nem is…

Helyzetkép, sok kérdőjellel

Évek óta mélyrepülésben van a hazai építészet. Ennek okait kerestük a tisztázás szándékával, négy építésszel készült beszélgetésünkben, amely körüljárja a szakmagyakorlás, a szabályozás, az oktatás és az építészet társadalmi presztízsének néhány aktuális és ritkán kibeszélt problémáját. A Magyar Építőművészet ritkán foglalkozik…

Két város, két iskola

Amikor a Florida Atlantic Egyetemről átköltözni készültünk Kansasbe, az ottani Állami Egyetem székhelyére – elfogadva az Építészkar igazgatói tisztjét –, egy kollégám utánozhatatlan hangsúllyal megkérdezte: Kansas?! Pedig az ottani építészkar, mint nem sokkal később beigazolódott, egyike volt az ország legjobb iskoláinak.

A szürrealizmus és a folding architektúrája között

Az idén Hantaï Simonnak májustól szeptemberig látható retrospektív tárlatot rendezett a Centre Pompidou (lásd MÉ 2013/4). 1976 után újra itt mutatják be egyre jelentősebb hatású munkásságát. Most 130 nagyméretű képe látható – igazolva a sejtést, hogy az 1949-től Párizsban alkotó-rejtőzködő Hantaï a 20. század európai festészetének kimagasló…

In memoriam Király József

Életének 83. évében elhunyt Király József Kossuth-, Munkácsy- és Ybl-díjas belsőépítész. 1930-ban született a romániai Tordán. Felsőfokú tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte 1949 és 1954 között, Kaesz Gyula és Hornicsek László tanítványaként. Pályáját 1954-ben a Faipari Szövetkezetben kezdte, majd a Kereskedelmi Tervező…

Kápolnák a „másik Magyarországnak”

Kölcsönvenném Bukta Imre nagysikerű kiállításának címét, hogy érzékeltessem, milyen közegben születtek, „élnek” Kovács Ágnes kápolnái. Az olvasó írásom utolsó soraiban találja a miértet. Kovács Ágnes az utóbbi nyolc évben három kápolnát tervezett Északkelet-Magyarországon: Szent Jakab kápolna, Sajóhídvég; Szent Erzsébet kápolna…

Székforgató – Újabb kutatások a térről

Talán szerencsésebb gyorsan átlapozni a „tér” címszót a Wikipédiában, mert a laikus elme a galaxisklaszterek által kifeszített tér modellrajzánál elborzad. A körénk görbülő tapasztalati világ behúzódik a fizika, a szuperszimmetriák, a húrelmélet mögötti sötét sarokba. A neurológia nem is olyan régen kezdte leírni a rezonancia…

Belvárosi funkcióvadászat

2012. október 25-én a BME Urbanisztika Tanszéke Budapest címmel szimpóziumot rendezett, melyen a tanszék oktatói és PhD hallgatói mutatták be a fővárost érintő kutatásaikat. Jelen írás a szerzők ott elhangzott előadása nyomán született és arra vállalkozik, hogy röviden ismertesse a két párhuzamosan futó kutatás előzményeit, fő irányait…

Jó szóval oktasd, játszani is engedd…

A győri építészképzést a Győri Műteremház kiállításával mutatta be a FUGA (2013. 04. 12 – 05. 01.). A képzés kidolgozói – Bodrossy Attila, Czigány Tamás, és az időközben hozzájuk csatlakozott generáció: Cseh András és Tátrai Ádám – küldetésüknek tekintik, hogy attrakciótól mentes, egyszerű építészeti válasz keresésére biztassák hallgatóikat.

Az elmúlt jövő rekonstrukciója

A Berlini Fal leomlását követően a poszt-szocialista tájművészek egész generációjának nyújtott inspiráló kutatási terepet. A meglepő, informális városi helyzetek vagy megkopott jövőképek után kutatva sokan úgy tekintettek a szocializmus tárgyaira, mint puszta esztétikai jelenségekre: kiemelve őket kontextusukból, műtárgyként…

Ismeretlen történetek

A bécsi Architekturzentrumban idén februárig nyitva tartó kiállítás első ízben próbált átfogó képet nyújtani az egykori Szovjetunió nem orosz tagköztársaságainak 1950–1991 között kialakult építészetéről. A kutatás és a kiállítás háttérbe szorította az Oroszország által formált perspektívákat és Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország…