Flóra Villa, Ótátrafüred, 2011. 01. 27. – 02. 26.

Szöveg: Maroš Semančík

Holly-villa, Poprádvirágvölgy, 1890-91

Tavasszal emlékeztünk meg a tátrai építészet kimagasló személyisége, Majunke Gedeon halálának 90. évfordulójáról. Tervei nyomán jött létre a 19. század utolsó két évtizedében rohamosan fejlődő tátrai üdülők épületeinek nem kevesebb, mint egy harmada.

Majunke Wilhelm Gedeon 1854. május 9.-én született Szepesszombaton (ma Poprad – Spišská Sobota), Majunke Anton sörfőző és Kniesner Johanna gyermekeként. A kassai reáliskola elvégzése után Bécsbe utazott, ahol 1872-1877 között a Műszaki Főiskola műépítészeti karának rendkívüli hallgatója volt. Elvégzése után három évig Theophil Hansen mesteriskoláját látogatta a Szépművészeti Akadémián, majd egy szemesztert (1880/81) Friedrich Schmidt műtermében töltött. 1880-ban, tehát még iskolai évei alatt első osztályú udvari díjjal, aranyérmével jutalmazták a tudományos akadémia épületének pályatervéért.
A Kézsmárki Takarékpénztár hívására visszatért szülővidékére, ahol egyaránt foglalkozott tervezéssel és kivitelezési munkákkal. Többek között egy gőzfűrész-telep tulajdonosa is volt. Az említett bank az újonnan kiépülő Alsó-Tátrafüred fejlesztésében játszott fontos szerepet. Majunke „futószalagon“ tervezett és épített szállodákat, éttermeket, villákat, templomokat. A Magas-Tátra e fénykorában kiránduló- és fürdőközpontok egész sora alakult ki a Csorba-tótól a Barlangligetig. A Szepességben hódított a turizmus és a gyógyfürdők új divatja; Majunke is több fürdőt tervezett, köztük a Baldóc-fürdő, a Poprád melletti Virágvölgy és a Gölnicbánya közelében fekvő Thurzófüred épületeit. Megrendeléseit a svájci stílus különböző árnyalataiban valósította meg. Ennek példája a Mudroň-villa Alsó-Tátrafüreden (1882), vagy az 1890-91 között épült, ma már nem létező ótátrafüredi étterem. Műveit helyenként neoreneszánsz sgraffitto díszítéssel gazdagította (Kalinčiak-villa, Alsó-Tátrafüred, 1884); neogótikus elemek érvényesültek az Ó-Tátrafüreden 1888-tól álló Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának szentelt templomán. Az oromzatot lezáró félkúp alakú tető, mint a kárpátvidéki népi építészet tipikus részlete, a poprádvirágvölgyi Hollý-villán (1890–1891) érvényesült.
Különleges tömeg- és térformálást ért el az alsó-tátrafüredi Legszentebb Megváltó római katolikus templomán (1890–95): a „mellékhajóknak“ a főhajó szintje fölé való emelése minden bizonnyal világviszonylatban is egyedülálló. Közép-Európa korabeli viszonyaiban szokatlanul hatott a ún. zöld tetők alkalmazása. Ilyen volt az ótátrafüredi kávéház épületén (1889–1890, lebontva a múlt században). E megoldáshoz visszatért a kis-tarpataki völgyben 1898–99 között épült Téry menedékház esetében is. A házat Majunke módosított tervei alapján Pfinn József építette. Városi környezetben későreneszánsz és manierista formákkal dolgozott, ahogy azt a poprádi Szombati tér 49 sz. alatt található saját házán (1884–1885) vagy az ugyanazon téren álló dr. Szász Ágoston számára 1895-ben épült házon láthatjuk.
Majunke Gedeon 1921. április 10-én halt meg Poprád–Szepesszombaton. A helyi temetőben helyezték örök nyugodalomra.

Fordította: Buday Péter