2012. október 25-én a BME Urbanisztika Tanszéke Budapest címmel szimpóziumot rendezett, melyen a tanszék oktatói és PhD hallgatói mutatták be a fővárost érintő kutatásaikat. Jelen írás a szerzők ott elhangzott előadása nyomán született és arra vállalkozik, hogy röviden ismertesse a két párhuzamosan futó kutatás előzményeit, fő irányait…
Jó szóval oktasd, játszani is engedd…
A győri építészképzést a Győri Műteremház kiállításával mutatta be a FUGA (2013. 04. 12 – 05. 01.). A képzés kidolgozói – Bodrossy Attila, Czigány Tamás, és az időközben hozzájuk csatlakozott generáció: Cseh András és Tátrai Ádám – küldetésüknek tekintik, hogy attrakciótól mentes, egyszerű építészeti válasz keresésére biztassák hallgatóikat.
Az elmúlt jövő rekonstrukciója
A Berlini Fal leomlását követően a poszt-szocialista tájművészek egész generációjának nyújtott inspiráló kutatási terepet. A meglepő, informális városi helyzetek vagy megkopott jövőképek után kutatva sokan úgy tekintettek a szocializmus tárgyaira, mint puszta esztétikai jelenségekre: kiemelve őket kontextusukból, műtárgyként…
Ismeretlen történetek
A bécsi Architekturzentrumban idén februárig nyitva tartó kiállítás első ízben próbált átfogó képet nyújtani az egykori Szovjetunió nem orosz tagköztársaságainak 1950–1991 között kialakult építészetéről. A kutatás és a kiállítás háttérbe szorította az Oroszország által formált perspektívákat és Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország…
Egy birodalom romjai
Eve Kiiler érdeklődése 2006-ban fordult először Tallinn érdekes és egyedülálló építészeti emléke, a Linnahall felé (építészek: Raine Karp és Riina Altmäe). Az 1980-as moszkvai olimpia vitorlás számait rendezték az észt fővárosban, és ennek lebonyolítására nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A Linnahall a tengerparti sétány és közösségi tér…
Épített örökség és megbékélés
A délszláv háború nacionalista ideológiája nem csak emberi életeket követelt, hanem az etnikumoknak vagy vallásoknak teret adó épületek lerombolását is. A mecsetek, templomok, könyvtárak helyreállításával a hozzájuk tartozó csoportok identitása épül vissza. Az épületek újraélesztésével – az örök veszteségek visszahozhatatlansága…
A zaj politikája
Friedrich Kittler szerint – némi hiperbolikus túlzással – a hang maga a valóság, illetve a hangrögzítés képezi le a legpontosabban nemcsak a valóságot, de még a lacani valóst is, vagyis mindazt, ami az emberi psziché számára szimbolizálhatatlan és elképzelhetetlen, mindazt, amelyről csupán indirekt információink vannak…
Az erő csendje
Személyiségét a csendesség, a kevés beszéd, a határozottság és a sugárzó erő jellemezte. Építész fórumokon, diploma védéseken gondolatait, véleményét mindig elmondta, de csak néhány szóval és mások által cáfolhatatlan egyértelműséggel. Különös és talányos ember volt, nem kereste a harsány közszereplést, de mindig nyitott volt…
MÉSZ Elnöki beszámoló
2013. május 7-én lesz egy éve, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségének új vezetősége van. Ez a tény, az Alapszabály szerint arra kötelez, hogy beszámoljak Önök előtt/előttetek en-nek az egy évnek a munkájáról, törekvéseiről. Ehhez a legjobb, ha felidézem az elnöki prog-ramomat, és bemutatom, hogy időarányosan hová sikerült…
Száz év fény és mozgás a művészetben
A 20. század elejétől máig foglalkoztatja az alkotókat a mozgás ábrázolása. Ezt a művészetet a fény eszközeivel, a látás és a térérzékelés összefüggéseiben, kísérletezték ki és valósították meg. A Grand Palais két teljes szintjén, 150 művel, 18 csoportba rendezi a klasszikus modern és a kortársművészet leginnovatívabb alkotásait.
Hantaï Simon kiállítása
Hantai Simonnak (1922–2008), a 20. század második fele egyik legnagyobb festőjének munkáiból nyílt nagyszabású életmű-kiállítás a párizsi Pompidou Központban. Öt évvel a francia absztrakció magyar származású kiemelkedő alakjának halála után ez az első retrospektív tárlat – amelyen Hantai 1949–1990 között készült festményeiből…
A Bigot-pavilon
Az Iparművészeti Múzeum 2013-as programjának egyik fő hangsúlya a szecesszió művészetének bemutatása, e program keretében mutatta be Alexandre Bigot szecessziós épületkerámiai mintakollekcióját, az úgynevezett Bigot-pavilont, amelyet Radisics Jenő 1900-ban a párizsi világkiállításon vásárolt, eddig még soha nem került bemutatásra.