Minden kornak vannak kiemelkedő egyéniségei tudományban és művészetben. Többségükben már tevékeny életük során befolyásolják vagy alakítják az érdeklődő és jóra-rosszra fogékony kortársaik életét. Ebben élen jár az építészet, amelynek a társadalomra való hatását szerencsére egyre kevesebben vitatják.

Úgy gondolom, Jánossy Györgyöt mindenki ismeri. Ezért nem beszélek az életéről, pedig milyen kalandos élete volt! Egyetemistaként a kitelepített Műegyetemmel Németországban, végigélve a Harmadik Birodalom végnapjait, s a front elől észak felé menekülve. Amikor cigarettáért vettek vonatot, hogy elérjék a biztos menedéket, Dániát.

A huszadik századi magyar építészet egyik kimagasló alakjáról mutatott be kiállítást a HAP Galéria 2012. szeptember 11. és október 12. között. A tárlathoz mellékelt kiadványban jelent meg az a tanulmány, amelynek részleteivel most felidézzük a modern építészet egyik kimagasló hazai alakját. A közlés másik apropóját…

Talán sehol sem volnának idÅ‘szerűbbek Kotsis professzor úr óvó-intÅ‘, iránymutató gondolatai, mint itt, a Műegyetem berkeiben, ahol a jövÅ‘ építész-nemzedéke készül az életre, az építészet útvesztÅ‘kben bÅ‘velkedÅ‘ világában. Ezeket írta a professzor úr 1944-ben kiadott tervgyűjte- ményében: „Egyes hallgatók építészet felfogása…

Édesapám nyugdíjba vonulása után, hetvenéves korában, gondos munkával összerendezte építész élete alatt nagy gonddal összegyűjtött dokumentumait és átadta a Magyar Építészeti Múzeumnak. A családban örültünk a döntésének, bár én a magam részérÅ‘l nem is hallottam akkoriban, hogy van nálunk ilyen lehetÅ‘ség…

A JUST ARCHITECTURE? címet viselÅ‘ kutatási projekt szerves részét képezi a luzerni Alkalmazott Tudományok és Művészetek Egyeteme (LUASA) CreaLabjának interdiszciplináris tematikájának (2012). A Creative Living Lab (Alkotó Létezés Laboratóriuma) olyan összefüggéseket kutat, hoz létre és fejleszt, amelyek támogatóan hatnak…

Mely jutalom lehetne nagyobb egy művésznek; egy életen át a szerethetÅ‘, a bÅ‘kezű és az elegáns pózában lenni, vagy a foglalkozásában a legmagasabbra jutni? Az elfogadott és tétova válasz az, hogy a két viselkedés összeegyeztethetÅ‘, hogy nem létezik ilyen elkülönítés, pontosabban szólva vannak olyan emberek, akik etikus viselkedésükben…

Szlovénia 1991-ben bekövetkezett függetlenné válásával a politikai viszonyok visszavonhatatlanul megváltoztak. Mindez rövid idÅ‘n belül hatással volt az építészetre és a városfejlÅ‘désre. Az építészek, akik eddig hatalmas irodákban, együtt dolgoztak, most saját műhelyeket alapítottak. A legbecsvágyóbbak új építészeti nyelvet próbáltak keresni…

Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa volt az elsÅ‘ világháború elÅ‘tt. Fokozatos fejlÅ‘dés hozta létre századfordulós virágzását, harmonikus városközpontját a magyar szecessziós középületekkel. Közvetlenül az elsÅ‘ világháború után az új Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban is harmadik volt még Belgrád és Zágráb után…