Az elmúlt évben több írás is napvilágot látott a Kruppa Gábor tervei szerint nemrég felépült újpalotai templomról. Személyes benyomásokról, a ház környezethez való viszonyulásáról, építészeti részletképzésről és mintaadó előképekről olvashattunk e sorokban. A templom liturgikus terének elemzése még hiányzik, pedig ez kiemelt szempont…
A 2009-ben felszentelt újpalotai templom tervezője, az idén Ybl-díjjal kitüntetett Kruppa Gábor reflexiói Nagy Gergely Domokos fenti írására reagálnak. A kritikus hangú elemzés és Kruppa Gábor reflexiója így az építészeti szándék és a megépült építészeti alkotás befogadása témakörét járják körül, két hangon, egymás gondolatait…
A finn környezet még ma is az érintetlen természet, ahol az erdő, a víz, a szikla, a szél, a hó és a közöttük élő ember jelenti a világot. A természettel való együttélés – küzdelem és harmónia – sok évszázadon keresztül meghatározta a benne élők világképét. A természet úgy körülveszi őket, mint a tág, oxigéndús levegő. A finnek ebből a környezetből…
Az 1970-es évekig izoláltan működő skandináv művészet napjainkra a nemzetközi képzőművészet szerves részévé vált, az északi régióra irányuló nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően. Az 1990-es évek óta egyre népszerűbb s egyre szélesebb körben válik ismertté az észak-európai kortárs művészet, amely az aktuális művészeti tendenciákra reflekreflektálva…
Szinte minden magyar város küzd azzal az örökséggel, melyet a szocializmus politikai-gazdasági ideológiája, majd az újabb politikai, gazdasági és szellemi környezetbe átforduló világ számára teremtett. Különösen igaz Miskolcra, mely a be nem fejezett városépítészeti, -fejlesztési elképzelések egyedi, sajátos színtereként jelenik meg előttünk.
Az iskola a két éve épült óvoda mellett nyitotta meg kapuit. Kívülről meglepően nagynak tűnik, belül mégsem érezzük ezt: sok benne a tágasság, de semmi sem felesleges, nincsenek nyomasztóan nagy terek. A tervező messzemenően tekintetbe vette, mi szolgálja az épületet használó diákok javát. Az általános gyakorlattal szembemenve nem alakított ki aulát…
A Velence melletti Mestre 2005 óta készül életre hívni új kulturális központját, és ezzel új minőséget teremteni a turistacélpont árnyékában. A Museo del Novecentót, azaz a 20. század múzeumát egy nagyszabású városrehabilitáció kelti majd életre, a projekt egyelőre a meghívásos tervpályázat lebonyolítása utáni, a kivitelezés előtti pillanatnál tart.
Ma, egy siker reményével munkálkodó építésznek célszerű szem előtt tartani a regionális értékeket. Valójában, egy- két világméretekben kiemelkedő központ kivételével mindenki „vidéken” dolgozik. A „központok” szellemileg a régiókból táplálkoznak, ami a regionalizmus jelentőségét, fontosságát igazolja. Hibás az a szemlélet, amikor régió (vidék) a központ által diktált divatot követi…
Újfundland partjaihoz közel, a Fogo-szigetcsoport kopár szikláin építette meg Todd Saunders különleges elhelyezésű műteremházait egy művészegyesület számára. A program másik része egy teljes művésztelep kialakítása, a sziget tradicionális lakóházait modernizálva, hogy a telep minden évben több hónapnyi időre befogadjon egy nemzetközi alkotótábort.
Régi kérdésekre keres új válaszokat az idei Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále svájci pavilonjának kiállítása. A virtuóz mérnöki létesítményeiről ismert építész, Jürg Conzett és Martin Linsi fotográfus olyan építményeket gyűjtöttek össze, melyek az országot átszövő közlekedési hálózat részét képezik, de a természetes domborzat formáival…
A tengelici telep egy jó mestermunka, nem több, de jelentősége ennél nagyobb. Az álcázásból a nyilvánosság elé lépett passzív irodaépület megvalósulásával most olyan új épületek előtt nyílt meg a távlat, ahol az építészeti megjelenésnek hangsúlyozottan és vonzóan kell megmutatnia, hogy az ökologikus szemléletű és passzívházak nem kizárólag lecsupaszított…
A kibontakozása kezdetén még bizonytalanabb formákkal keresgélő modernizmus építészete sokkal humánusabb a későbbi kor szuper-határozott, ellentmondást nem tűrő szigorúságánál. A tetőforma azt sem dönti el, hogy oromzatos, vagy kontyolt nyeregtető. Az épület határoló falai nem merőlegesek egymásra, így a tetőgerinc és az ereszek sem vízszintesek…