A Kitchen Budapest 2010 nyarán meghirdetett egy workshopot Az építészeti kommunikáció újragondolása címmel. A workshop végül elmaradt, pedig sokak (köztük a MÉ szerkesztőségét is) érdeklődését felkeltette a cím. A felhívásban az is szerepelt, hogy a cél egy alternatív ötletpályázati eljárásforma kidolgozása lenne.
A történeti épületek, mint a városszövet és a vidéki táj meghatározó elemei sokrétű információt sűrítenek magukba: műszaki, térképzési, használati jellemzőik mellett építészet-, társadalom- és kultúrtörténeti „adathordozók” is, egyéni, helyi és országos történetek, emlékek kapcsolódási pontjai. Ezeket az adottságokat a használók, a várostervezők és az építészek időről időre…
Az a jelentőség, amit az elmúlt évtizedekben a kiállítások kaptak az építészeti diskurzusokban, nem egyszerűen az építészeti kommunikáció intézményeinek szerkezetváltozását jelzi, de azt a folyamatot is, amelyben a szakma új szerepeket vállal, újrapozicionálva magát az átalakuló társadalmi-gazdasági-politikai kontextusban.
Mújdricza Péter először az MR1 Arcvonások c. műsorában (2010. május 18.) beszélgetett Filippinyi Évával. Az Utóiratban közölt szöveg az építész és Szegő György e-interjújaként készült építészetről és világállapotról, a magyarföldi templomról, a tapolca-diszeli Első Magyar Látványtárról, költészetről és ökológiáról.
Marosi Ernő a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításának 2010. november 4-i megnyitóján elhangzott előadása a 19. század nagy szellemi irányzatról és azok kortárs újraértelmezéséről szól: „A Magyar Nemzeti Galéria bizonyos értelemben önreflexiójának szenteli ezt a kiállítást. Időről időre szükségessé válik, hogy az állandó kiállítás mellett, egyben azt is értelmezve…
Török Ferenc: Gádoros Lajos 1910-1991
2010. október-novemberében a budapesti HAP Galéria kiállítást szentelt Gádoros Lajos életművének. A kiállítást Török Ferenc nyitotta meg, az Utóiratban az ő személyes vonásokkal gazdagított olvasatát olvashatják Gádoros életművéről és jelentőségéről.
Miklóssy Endre
In memoriam Kunszt György (1924-2010)
November elején hosszú betegség után elhunyt a kortárs építészeti gondolkodás legnagyobb magyar alakja, Kunszt György építész, filozófus. Rá emlékezik Miklóssy Endre írása.
Az EKF 2010 „helyi forrásokból” rendezett kulturális eseményei egyfajta kirakatot jelentenek – a kívülállónak. A kirakat rendezőinek viszont erőfelmérést, azaz átvitt- és vizuális értelemben is tükröt mutatnak. A dél-dunántúli régió kortárs építészetéből nyújtott bőséges kínálat: a sajátosan szép táj és az emberi jelenlét egymásra hatásának méréslehetősége is.
A Budapest Főváros Levéltárában rendezett Lajta Béla-kiállítás elsősorban figyelemfelhívás. A teljeskörű adatgyűjtési munkával előkészített tárlat ugyanis a rendkívüli jelentőségű életművet először mutatja be nagyszámú eredeti dokumentum segítségével, mind a tervezői tevékenység, mind az életút személyesebb vonatkozású emlékei tekintetében.
Makovecz mester elmélyült látomásos alkotó és szenvedélyes közösségi ember egyszerre. Nagy formátumú építészként mesterien oldja fel ebben a kettős szerepben rejlő ellentmondást. A társadalomnak szakmájával szemben jogosan megfogalmazott elvárásait elsődlegesnek tartva, képes azokat összeegyeztetni az egyén belső, isteni eredetű tehetségének kibontásával.
Lucien Hervével először 1969-ben találkoztam. Akadémiai Kiadó, Architektra sorozat, Le Corbusier – kicsiny ablak a világra , és a világot ebben az esetben Hervé képei ábrázolták. A holdon sem jártunk, de természetes, hogy megelégszünk a lefotografált látványával – a Marseille-i házról, vagy a Ronchamp-i kápolnáról azért jobb lett volna személyes élményeket szerezni.
Másodszor rendez makettfesztivált a Kortárs Építészeti Központ. Az első 2008 novemberében még a Szervita téri irodaházban, a bezárás előtti napokban, a szocreál kísértetházban bóklászó látogatóknak emeletenként lerohadt irodaszekrények között, kellett megtalálni az összesen száz makettet. Elementáris élmény volt a fesztivál három napja.