Lucien Hervével először 1969-ben találkoztam. Akadémiai Kiadó, Architektra sorozat, Le Corbusier – kicsiny ablak a világra , és a világot ebben az esetben Hervé képei ábrázolták. A holdon sem jártunk, de természetes, hogy megelégszünk a lefotografált látványával – a Marseille-i házról, vagy a Ronchamp-i kápolnáról azért jobb lett volna személyes élményeket szerezni.
Folyóirat
Kicsiben a világ
Másodszor rendez makettfesztivált a Kortárs Építészeti Központ. Az első 2008 novemberében még a Szervita téri irodaházban, a bezárás előtti napokban, a szocreál kísértetházban bóklászó látogatóknak emeletenként lerohadt irodaszekrények között, kellett megtalálni az összesen száz makettet. Elementáris élmény volt a fesztivál három napja.
Preparált építészet
Megszokhattuk már, hogy egy építészeti mű legfeljebb körülírható: analógiákkal, párhuzamokkal, költői vagy kevésbé költői képekkel, metaforákkal vagy képzettársításokkal, idézetekkel és idézőjelekkel – próbálkozunk. Pedig valójában csak tér van, arányok, hangok, fények és színek vannak, emlékek jutnak eszünkbe, képzettársításaink támadnak.
Rejtett öko-praxis
A kicsi szép – mondja az ökológiai közgazdaságtan egyik úttörője, Ernst Schumacher korszaknyitó művében. Ezt a leckét érdemes lenne megtanulnunk, különösen most, a válság közepén, és különösen nekünk, magyaroknak. Mert amellett, hogy mernünk kell nagyot álmodni, legalább ennyire tudnunk kell kicsiben gondolkozni – ha ez a realitás.
Paradicsomi tükörkép
Az óvoda lakóépület jellegű, több helyen visszaköszönnek Turi lakóházakban kikísérletezett megoldásai. A funkciók jól elkülönítettek a térben, a gyerekek birodalma a földszintet foglalja el, az emeleten csak a kiszolgáló terek (irodák, személyzeti öltöző, mosdó, pihenőhely) kaptak helyet. Az alaprajzi rendszer is világos: belső kert – körbefutó folyosó – a bejárati oldalon két szinten…
Tőmondat, fölösleg nélkül
Olyan ez a ház, mint egy tőmondat (alany-állítmány). Nincsenek fölösleges dolgok és fölösleges hatások. Természetes egyszerűség és nyíltság jellemzi. Minden az, aminek látszik. A fal fal, a tető tető, az ablak ablak. Azazhogy mégis, alig észrevehetően kilép koordináta-rendszeréből, vagy inkább megduplázza azt.
Áramvonalak
Hatvan új buszpályaudvara kapcsán elsőként az a benyomásunk, hogy nem az épületen, az itt elért építészeti minőségen múlik majd az utazáshoz fűződő élmények megítélése. A meghívásos pályázat útján kiválasztott tervezőpáros biztos kézzel, képletszerűen kezeli a klasszikus elemkészletet. A lekerekített sarkú háromszögben vezetett perontető szervezi…
Montázs idézetekből
Erős lejtés, a ház a felső telekhatáron. A lapostető szerencsés választás. A fekvő hasáb tömege, egyszerűsége formai alapvetésnek tekinthető. Ezt ellenpontozza a bejárat felőli oldal hangsúlyosabb formálása két előreugró párkánnyal és az ezeket átdöfő kémény hasábjával. Az épület déli oldalának teljes hosszán végigfutó üvegfal a sarkon még be is fordul…
Kenyérgyári capriccio
Siófok a Balaton fővárosaként fejlesztéseinél időben elszakadni igyekszik a part menti lineáris településfejlesztéstől. Az egykori Kenyérgyár megüresedett épületében elképzelt kulturális központ déli irányban is gyalogos távolságon belül van a centrumtól. A már évek óta nívós kiállításokat bemutató – lassan romossá váló – épület hasznosítására kiírt pályázaton 64 csapat indult.
Hylozoic Ground
Kanada Philip Beesley több éve futó projektjének egyik újabb látványos bemutatóját hozta Velencébe: a University of Waterloo School of Architecture-rel közösen készített Hylozoic Ground-ot. A projekt a kísérleti építészet módszereivel újraértelmezi az őstermészet jelenségeit, a vadon fogalmát és minőségét.
A fény városán át
Az Eger melletti Selypen 1906-ban született Kepes György hosszú utat tett meg, amíg a kis falutól eljutott Bostonig, ahol világszerte ismert intézetalapító teoretikus, művész lett belőle. Aligha találunk a 20. században más olyan művészt, aki vizuális nyelv lehetőségeinek a tudományos gondolkozással való összeköttetésében és a művészet társadalmi hatóerejének…
Antikolt tömeg
Az 1963-ban megnyitott szombathelyi Iseum romkertjének helyén ma újra szentély áll. A napvilágra került adatoknak a korábbi ismeretanyagba való beépítését a 2001-3 között Sosztarics Ottó régész Mezős Tamás építész végezték. Az „Iseum-rekonstrukció” koncepciója az volt, hogy az új szentély teljes tömegében mutassa be ókori előzményének mását.