Az épület elsőre nem árulja el identitását, kívülről nagyon fegyelmezett, letisztult: fehér falfelületek, szürke acél ablakkeretek, kiterjedt üvegmezők jellemzik. Csak a beugratott színes homlokzatrészek mozgatják meg az épület tömegét, illetve a lecsapott sarkok, tompaszögben találkozó falfelületek. A belső alaprajzi formák – elsősorban a lépcső, amelynek karakteres…
Folyóirat
Laterna magica
Kalmár László és Zsuffa Zsolt nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor megtervezték és megépítették Hévíz központjában a Szépségközpontnak elkeresztelt üvegpalotájukat. Ha azt mondom, hogy Hévíz városszerkezete, beépítése, utcaképei eklektikusak, finoman fogalmaztam. A prosperáló gyógyturizmusnak köszönhetően e zalai kisvárosban…
Absztrakt erdő
A zánkai iskola bővítését legalább három síkon érdemes vizsgálni, már ami a tervező és a szűkebb vagy tágabb helyszín kapcsolatát illeti. Krizsán András a közelben nőtt fel, itt dolgozik tervező építészként bő két évtizede és a konkrét feladat jóval több volt számára egy egyszerű funkcionális épületbővítés megvalósításánál. A bővített épület eredetileg…
Passzívház, aktív múzeum
A régi és az új egymásmellettiségéből következő feszültségek, a 21. század és a korábbi korok megjelenítése és aránya mind-mind megoldandó kérdés. Jelen esetben adott volt Pécs történeti belvárosában egy monumentális, emeletes barokk-eklektikus épület, a volt Vármegyeháza. A közigazgatási funkció helyére költöző múzeum…
A hiányzó láncszem
A gondozás, karbantartás teljes hiánya, az autósforgalom túlzott intenzitása, a parkolási célú területfoglalás aránytalan dominanciája vezetett oda, hogy az1968-ban romkertté átépített tér a pusztulás olyan fokára jusson, hogy a Budapest Szíve („Gyalogos Belváros”) Program keretében a Március 15. tér átépítése is a várospolitika…
Tiszavirág – organikus kapocs
Szolnok városrehabilitációja során a Tisza-partot „vissza lehetett adni” és a túlpart Tiszaliget nevű városrészét a belvároshoz lehetett kötni. A bal part körgáttal védett területe már a huszadik század folyamán egy szabadidő eltöltésére alkalmas területté fejlődött. Az életminőség javítása és a fejlesztések előmozdítása érdekében már régen felmerült…
Ingatlanfejlesztés a fenntarthatóságért
A 21. század elején városainknak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Az egyik legfontosabb a Föld gazdasági folyamatainak egységesedése, és ezzel párhuzamosan az alapvető átrendeződése. A gazdasági pozíciót növelő folyamatokkal párhuzamosan egy másik jövőbe mutató igény is megjelent, a fenntarthatóság.
Blues-központ Nottoden városában
Nottoden 12000 lakosú kisváros Norvégiában, a Heddal tó tengeröbölre néző partján, szép természeti környezetben. A városkában már évek óta európai hírű blues-fesztiválokat rendeznek nyaranta. Így született az elhatározás: Nottoden legyen Európa „Blues-fővárosa”. Idén tavasszal nemzetközi építészeti tervpályázatot bonyolítottak le a központ tervezésére.
Közös tér – Közös örökség
A magyar kormány 1998-ban hirdette meg a kulturális tárca által elindított – az értékes épületállomány megóvását, s a szellemi hagyományok tovább-örökítését célzó – Nemzeti Örökség Programot, melyet az országhatáron túl élő magyar közösségek számára is elérhetővé tett. A határon túli épített örökség megóvásának…
Mítosztól a képig – Markó Károly és kora
A mi reformkorunk felzárkózó korszak. Nyugaton ez „a világ felmérésének” ideje, ugrás a modernizációba. Tájat festeni, ott: a természetet és a bennszülötteket leigázó gyarmatosítás szemet-lelket elkápráztató gyönyörűsége. Itt, a Habsburg birodalomban, 1810-50 között ez csak gazdasági háttér nélküli friss műfaj.
Majunke Gedeon (1854 – 1921) életmű-kiállítása
Tavasszal emlékeztünk meg a tátrai építészet kimagasló személyisége, Majunke Gedeon halálának 90. évfordulójáról. Tervei nyomán jött létre a 19. század utolsó két évtizedében rohamosan fejlődő tátrai üdülők épületeinek nem kevesebb, mint egy harmada. Majunke Wilhelm Gedeon 1854. május 9.-én született Szepesszombaton…
Díjak, elismerések – 2011. március 15.
Széchenyi díj: Istvánfi Gyula; Kossuth díj: Orosz István
Ybl Miklós díj: Fejérdy Péter, Hőnich Richárd, Nagy Csaba, Perényi Tamás, Rostás László
Érdemes Művész: Both András; Jászai Mari díj: Árvai György
Ferenczy Noémi díj: Csepregi Sándor, Kelle Antal