Folyóirat

A miskolci Zenepalota Wälder Gyula által jegyzett neobarokk tömbjének tervezése és kivitelezése 1926-27-ben mindössze két évet vett igénybe. A rekonstrukciója körüli bonyodalmak hosszabb ideje húzódnak. A Zenepalota felújításának igénye már a 80-as években megfogalmazódott. Több neves miskolci építész terve nem juthatott el a megvalósításig.

1991. augusztus 21-én elkezdett sugározni a Tilos Rádió, Magyarország első civil szabadrádiója. Köszönhetően a rádió közösségének, közönségének és egyre szélesebb társadalmi elismertségének, a kezdeti kalandos korszak után a tiltottból, tűrtté, majd támogatottá vált, mára elválaszthatatlan része lett a budapesti kulturális életnek.

A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. A kérdést, hogy vajon létezik-e ilyen test, V.I Arnold, orosz matematikus vetette fel 1995-ben, egy hamburgi konferencián Domokos Gáborral folytatott beszélgetés során.

Az urbanisztika egyik visszatérő kérdése: miért van szükség városrehabilitációra? A kérdésre sokféle válasz született városépítészeti, örökségvédelmi, műszaki, szociológiai, lakáspolitikai és más szempontokból. Mégis, újra és újra rákérdezünk, és elgondolkodunk. A városrehabilitáció ugyanis globális ügy.

A Centrope (Central European Region) négy közép-európai ország – Ausztria, Szlovákia, Cseh- és Magyarország – találkozásánál formálódó-fejlődő régió, amely a partnertérségek határokon átívelő regionális együttműködésén alapul. E célt szolgálja a rendszeres közép-európai regionális párbeszéd, amely az egyes szakterületek munkáját fogja össze.

Kinek, kihez szól egy város EKF eseménye? Ezt a kérdést lehetetlen elkerülni – itt is. A város nem a múltjával reprezentál, hiszen Ausztriában számos hellyel össze sem vethető Linz kulturális és építészeti öröksége. Turista van, de nem feltűnő sokaságban, többségük osztrák, szervezett iskolai kiránduló, vakációzó fiatal.

Az eddig talán a modern művészek másodvonalába sorolt Herbert Bayer (1900-1985) Linztől nem messze született, a városban tanult művészetet,­ így lehet most a Linz 09 Európai Kulturális Főváros eseménysorozatának kiállítása kapcsán a Lentos főkiállítása. S ez a Pécs EKF 2010 során tervezett hasonló kiállítás miatt nekünk is tanulságos példa.

A papír az egyik legősibb anyag, amelynek napjainkban újraéledt kultusza egyre több művészt inspirál arra, hogy alkotásának egyedüli alapanyagául válassza ezt a régi-új matériát. A gyári vagy kézi készítésű, és merítésű papír a kortárs művészet egyik fontos médiumává, a klasszikus anyagokkal egyenértékű, önálló festői és plasztikai értékekkel bíró alkotói kifejezőeszközzé vált.

Egy nagy vállalkozás impozáns eredménye a vaskos album. Bő illusztrációs anyaga (több ezer rajz lés fotó) ellenére sem kép-centrikus, egy-egy korhoz szakírók által, tudományos igényű tanulmányaival megírt, megszerkesztett teljes munka. A kötet főszerkesztője, Deák Zoltán építész a legautentikusabb szerzőket kérte fel, és tőlük származik az egyes fejezetek fotóanyaga is.

Az Élőkép Társulat jó két éve ezelőtt, a Trafóban mutatta be Lepkévé válás – Konspiráció szokatlan, bekategorizálhatatlan előadását. Nem egyszerűen ez a játék szokatlan egy, alapvetően (nagyrészt) színpadi-előadóművészeti produkciókkal jelentkező műhely oeuvre-jében.

Nyolc lágyan ívelő acélplasztika, három korai vázlat és három famodell – ennyi jutott a tavaly ősszel 86 évesen elhunyt Pán Márta életművéből a Szépművészeti Múzeum emlékkiállítására. Ennyiből is impozáns képet kap a magyar származású szobrásznőt alig ismerő hazai közönség arról, akinek köztéri plasztikái ma is ott állnak Párizs, Tokió, Ottawa vagy Amszterdam sűrűjében.

Aaron Betsky, a 2008-as Építészeti Biennálé főkurátora 2008 nyarán online ötletpályázatot is meghirdetett a világ bármely építészhallgatójának: építészeti- és látványelemekből tervezzenek „a téren túl létező kisvárost”, Everyville-t, ahol a közösséget a kommunikáció szervezi.