Újornamentika és organikusok – Kortárs Magyar Építészet címmel az EFAP konferenciához időzítve a MÉSZ 2010. tavaszán, Párizsban nagy sikerrel bemutatott kiállítását a brüsszeli Magyar Házban is megrendezte. A november 17-én délután tartott megnyitón Kálmán Ernő mondott bevezetőt, amelyet Szegő György és Mikó László kiállítás-megnyitója követett.
A Magyar Építőművészek Szövetsége országos, nyilvános, titkos, urbanisztikai- és design elemeket egyszerre váró komplex ötletpályázatot hirdet Magyarország valamennyi felsőfokú építész-, tájépítész-, településmérnök-, formatervező- és terméktervező képző oktatási intézményének hallgatói, valamint DLA, Phd hallgatók részére.
Magyar építészet és építőművészet kategóriában:
Primissima Díj: Balázs Mihály, építész
Prima Díj: Nagy Tamás, építész
Prima Díj: Varga Levente, építész
A főkurátornő jelmondata – „az emberek az építészetben találkoznak” – triviális szlogen. Akár a világ építészeinek találkozására is leszűkíthető az értelmezés. De úgy is gondolhatjuk: földi létünket ma túlépített, nem természetes környezet keretezi, ez az építész prakticizmus számára fokozott felelősség – elvben.
Magyar Bauhäuslerek itthon – a jelző mindjárt felveti a kérdést is: kik is ezek a magyarok? Az iskola a történelmi Magyarország széthullásakor született, több alkotó hirtelen határon túli lett, az iskola meg egyenesen nemzetközi volt. A háború sokkja után sokan útnak indulnak a Bauhausba, a megújulni akaró európai kultúra bázisára…
Jan Kaplický (1937-2009) a Future System vezetője, designer, divat- és ékszertervező, a kortárs architektúra cseh származású, Londonban alkotó, 1999-ben Stirling Prize, 2001-ben World Architecture Award, 2004-ben RIBA-díjjal kitüntetett, emblematikus figurája volt. A rengeteget dolgozó (élet)művész 2009-ben meghalt.
Josef-Maria Olbrich (1867-1908) halálának centenáriumára az MQ Bécs Leopoldmuseum – Darmstadt és Berlin szakintézményeivel összefogva – a szecesszió egyik legmarkánsabb művészének 300 alkotását, épületterveket, bútorokat, kerámiákat, textileket és grafikai munkákat felvonultató retrospektív tárlatot rendezett.
Az elmúlt 25 évben – szamizdatban, majd a szabad könyvkiadás szűkös anyagi keretei közt – de nálunk is kijöttek a nyugati könyvpiacon félévszázada reneszánszukat élő ezoterikus klasszikusok, a keleti gondolkodás alapművei és a múlt századforduló szellemtudományos munkái is. Hozzá, párhuzamosan az ezeket már a modernitás felől értelmező pszichiáter C. G. Jung…
A Magyar Építőművészek Szövetsége, a MÉSZ-UIA „Megújuló Források” munkabizottságának és a Magyar Építész Kamara szervezésében tisztelettel meghívjuk a „Fenntarthatóság az építészeti tervezésben” című szimpóziumra és könyvbemutatóra 2010. november 15-én 14.00 órától a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Kós termébe.
A folyóirat 2010 tavaszán az építészet helyzetéről tettünk fel három körkérdést a hazai kulturális élet néhány jelentős személyiségének. Ezeket a válaszokat az Utóirat 2010/3. számában közöltük. Most, második körben ugyanezeket a kérdéseket tettük fel magyar építészeknek, az ő válaszaikból kínálunk válogatást.
A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Ybl Miklós-díjak adományozásáról. A 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható.
Budapest számára megfontolandó, szinte kötelező program: olyan városfejlesztési központ létrehozása, amely a tervezés szellemi, urbanisztikai hátterének feltárása mellett a gyakorlati megvalósítást is követi, biztosítja a visszacsatolást. A központon belül több csoport együttes működésével – egyebek mellett – kulturálisan megalapozott projektek indíthatók/követhetők.