Magtár Látogatóközpont, Pécs Szöveg: H. Molnár Katalin Utóirat 100 esszépályázat – Kritika kategória, 2. díj (Jelige: Szesat) Pécs belvárosa évezredes történelmi és művészeti értékekkel rendelkezik. Az ókeresztény sírkamrákat 2000-ben a Világörökség Bizottság felvette a világ kultúrtörténeti kincseinek listájára. Az elmúlt években az ezeréves örökség turisztikai vonzerővé fejlesztése érdekében tekintélyes nagyságrendű munkálatok kezdődtek az egyházmegye területén. […]
Utóirat
Egy elszalasztott esély
Szöveg: Kósa Judit Utóirat 100 esszépályázat – Építészetelmélet kategória, 2. díj (Jelige: „Ignác, nem szégyelli magát?”) A Bécs-Budapest Világkiállítás meghirdetése 1987-ben maga volt a peresztrojka gyakorlati magyar megnyilvánulása. Egyszerre jelentette a gazdasági nyitást, a nyugathoz való közeledést és a demokratizálódó közéletet: már az is sokat mondott a kortársak számára, hogy a megrendezésről nem valamely pártvezető, […]
Miről szól a kortárs építészet?
Szöveg: Lévai Magdolna Utóirat 100 esszépályázat – Új generáció kategória, 2. díj (Jelige: Kasszandra) Egy gyakorló, az építészmérnöki képzésben tevékenykedő építész kénytelen elméletinek ható definitív mondatokat alkotni: „az építészet (architectura) a valós térben – adott helyen, adott időben, adott társadalmi közegben, adott kulturális korlátok között – létrehozott anyagi és szellemi totalitás(valóság), amely feltárható az idea, […]
Vár állott, most kőhalom
Gondolatok egy pályaműről Szöveg: Zsoldos Anna, Mónus Gergő Utóirat 100 esszépályázat – Kritika kategória, dicséret (Jelige: Ariadné) A Gellérthegy Budapest egyik legérdekesebb városrésze. Nem feltétlenül azért, mert ritka, csak félig-meddig megszelídített természetfolt a városon belül, és nem is azért, mert megkülönböztethető építészeti karakterrel bír. Nem azért, mert fontos emlékezeti helyek lelőhelye. A felsorolt tulajdonságok egyenként […]
Aldo Rossi és Carlo Aymonino lakónegyede Milánóban
Szöveg: Harangi Attila Utóirat 100 esszépályázat – Kritika kategória, dicséret A második világháború utáni súlyos lakásválság kezelését Milánóban a város északi részéhez kapcsolódó külvárosi közösségek telepítésével igyekeztek megoldani. Az első ilyen lakónegyedet már 1946-ban elkezdték építeni. Tíz évvel később, 1956-ban az általános szabályozási terv (Il Piano Regolatore Generale) felhasználásával egy új mesterterv részeként alapozták meg […]
Építészettörténeti vázlat Szabó István érdligeti templomáról
Szöveg: Major György Utóirat 100 esszépályázat – Építészetelmélet kategória, dicséret (Jelige: Érdliget) Szabó István (1914–1988) sajátos pályát befutott 20. századi „designer”, sok területen alkotó emberként, egyéni világlátással, két egymástól igen eltérő történelmi korszakban megőrizve művészi, emberi, alkotói integritását hozta létre életművét. Személye, munkássága az elmúlt években mind nagyobb érdeklődésnek örvend, egyes műveiről mind több elemzés, […]
A protestáns templomépítészeti kánon átalakulása a századfordulón
Szöveg: Móré Levente Utóirat 100 esszépályázat – Építészetelmélet kategória, dicséret (Jelige: Párhuzamos történetek) A legnagyobb alkotásokat mindig valamilyen eszme vagy erény szolgálata hozta létre.1 A templomépítészetet sem gyakorlati szükséglet, hanem eszmei igény hívta életre és tartotta fenn évezredeken keresztül. A templomok az őskortól kezdve a világ legmeghatározóbb építészeti alkotásai voltak, az emberiség vallásos érzülete mindig […]
Több fényt
Kortárs melodráma sok részben, több szereplővel Szöveg: Sági Gergely Utóirat 100 esszépályázat – Új generáció kategória, dicséret Fények le. Prológus. (Válság.) „Ki kellene őket irtani. […] Nem bírom az építészeket, mert a bűneik tovább tartanak a saját nyomorult kis életüknél. […]” Egyszer volt, hol nem volt, majdnem pontosan 6 éve, 2012. szeptemberének elején, egy kellemes […]
A kép jelentősége a kortárs építészetben
Szöveg: Szabó Lilla Utóirat 100 esszépályázat – Új generáció kategória, dicséret (Jelige: Kapocs) A fenti gondolatot Kepes György 1944-ben vetette papírra. Ez a jelenség ma talán minden eddigi kornál szembeötlőbb. A kép uralkodó korszakát éljük, filozófiában, irodalomban és történetírásban számos gondolkozó foglalkozott a témával. Arról, hogy miért jött létre a kép hegemóniája, illetve ezzel összefüggésben […]
Magyar Építőművészetért Érem 2018: Moravánszky Ákos
Szöveg: Ferkai András A Magyar Építőművészek Szövetsége a magyar építőművészet nemzetközi megismertetése, rangjának és tekintélyének emelése terén végzett munka elismeréséül A Magyar Építőművészetért Érem kitüntetést alapított 2010-ben. Ezzel kívánja megköszönni azon építészek munkásságát, akik Magyarország határain kívül dolgoznak, és munkájukkal érdemben segítik a magyar építőművészet nemzetközi elismertségét. 2018-ban a MÉSZ elnöksége Moravánszky Ákos professzornak ítélte […]
Megújuló építészeti örökségünk – kincsek a jövőnek
A Magyar Építőművészek Szövetségének kiállítása a Várkert Bazárban 2018. augusztus 29. – szeptember 9. Szöveg: Latorczai Csaba Magyarország gazdag és fordulatos történelme igen változatos és egyedi műemléki örökséget hagyott a jelenkorra és – ha vigyázunk rá – a jövendőre is. Több szempontból is fontos ezért, hogy időről időre számot vessünk, hogyan áll, vagy éppen alakul […]
A románcement regénye
A historizáló épületek homlokzatának anyagáról Szöveg és fotók: Jeney András A magyarországi építészettörténetben a 19. század második fele és a 20. század eleje a neostílusok vagy más szóval a historizmus kora. Ekkor született meg épületállományunk jelentős és igen színvonalas része. A korszak elmúltával sok kritika érte a historizmust. Néhány kutató (Ybl Ervin, Kismarty-Lechner Jenő) behatóan […]