Ornamentika és nemzeti formanyelvkeresés Csete György építészetében Szöveg: Baldavári Eszter A szecesszió mint mozgalom A 19. és 20. század fordulóján a historizáló építészet mellett megjelent a szecessziós mozgalom, melynek égisze alatt az egyes nemzetek a rájuk jellemző formavilággal, a művészek szabad formaalakításával igyekeztek bemutatni művészeti alkotásaikat. A nagyobb európai birodalmak a gyarmatországok népművészeti tárgyaival az […]
Utóirat
A motívum működése
Szöveg: Hoppál Mihály Egy közös barátunk mutatott be Csete Györgynek még az 1970-es évek elején. Élénken él emlékezetemben, hogy egy – feltehetően akkoriban készített – linómetszetével is megajándékozott, amely egy fekvő férfialakot ábrázolt. Már azért is emlékezetes maradt a kis kép, mert az alaknak hiányzott a feje. Évekig kint volt a falon, mert annyira érdekesnek találtam […]
Csete György és a protestantizmus
Szöveg: Győri L. János Magyarázatot kíván, hogyan kerül előadásom erre a konferenciára, hiszen irodalom- és művelődéstörténészként építészettel közelebbről nem foglalkozom. A Csete házaspárt az 1980-as évek elejétől ismertem, leginkább annak okán, hogy nagyobbik fiuknak, Örsnek Debrecenben rövid ideig tanára lehettem. Nem sokkal később baráti közelségbe is kerültünk, és közel negyven, kézzel írott levelet őrzök Csete […]
Az online kommunikáció szerepe a későmodern örökség társadalmi feldolgozásában
Szöveg: Zubek Károly Az elmúlt időszakban későmodern építészeti örökségünk többször vált az építészeti diskurzus központi témájává, habár többnyire ez egy-egy ház veszélybe kerülése, bontása kapcsán történt meg. Csak néhány példát említve, a budavári Országos Villamos Teherelosztó vagy épp a Diplomata ház lebontása kapcsán is felbolydult az építészet iránt érdeklődő közvélemény. Eközben a társadalom jelentős része […]
Adaptív hagyományok
Kortárs regionális építészet Székelyföldön Szöveg: Rab Enikő Sarolta Jelenleg Székelyföldön a regionális építészet a helyi természeti és épített környezethez való illeszkedésről és a falu településszövetéhez viszonyított arányosságról szól, erős kötődéssel a több száz éves faépítészeti tradícióhoz. A 21. században is változatlanul nagy hagyománya van a fa használatának, mint olyan helyi építőanyagnak, amelyből a tetőszerkezetek, belsőépítészeti […]
Ószövetség, új építészet
A modernizmus judaikus-zsidó gyökerei, 1848–2000 Szöveg: Klein Rudolf Az értekezés a képtilalomból származó anikonikus ószövetségi hagyomány modern építészetre gyakorolt hatását tárgyalja; a modernizmusnak a hagyományos görög-keresztény kulturális paradigmától való eltávolodását, azaz az épületek tektonikai ábrázolásával (oszlopok, fejezetek, architrávok stb.) való szakítást; az arisztotelészi esztétika elhagyását, és a felületek figurális díszítésénekmellőzését. A tanulmány feltételezi, hogy a […]
A 3P és a 4P lehetőségei a magyar lakásfejlesztésben
Szöveg: Szabó Julianna PhD 2018-ban Zugló Önkormányzatának vezetésével egy széles szakmai konzorcium nyert támogatást az Urban Innovative Actions pályázatán. A „Több mint lakóház” projekt célja egy olyan szociális bérház felépítése volt, amely a megfizethetőségen túl Magyarországon kivételesen fenntartható szellemiséget és műszaki megoldásokat, társadalmi innovációként pedig egy co-housing eszközökkel fejlesztett és működtetett szerves lakóközösséget ígért. Az […]
Építészet a háborúban
Az ukrajnai épített örökség helyzete Szöveg: Götz Eszter Hogyan védje meg egy ország az építészeti örökségét a háború idején? Palmyrától Timbuktuig tragikusan sokszor felvetődött a kérdés – és ismét felmerül az ukrajnai háború kapcsán. 2022 júniusában a Paris School of International Affairs (PSIA) és az Urban School of Sciences Po közösen konferenciát rendezett vezető ukrán […]
Mágia, médium, múzsa, menedék
A makettezés jelenkori szerepéről a tervezésben és az oktatásban Szöveg: Bartha András Márk Egyre kevesebb a makett az építészirodákban, eltűnőben van a makettépítési kultúra az építészeti tervezésben és oktatásban. Miért érdemes életben tartani ezt a hagyományt, és mit veszíthetünk, ha teljesen lemondunk a valós modellekről? A választ a „Mágia, Médium, Múzsa, Menedék” mottói mentén foglalom […]
Szentföldi felmérések II. András király nyomában
Castellum Regis, Milia, Izrael Szöveg és fotók: Katona Vilmos 2022 kora tavaszán kaptam felkérést a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságától, hogy az izraeli Miliában található középkori erőd egy magyar vonatkozású szakaszát helyi régész segítségével mérjem fel. A célterület a lovagrend által 2019-ben felállított II. András-emlékmű mögötti falszakasz volt abból a célból, hogy azt a […]
Gyógyfürdő a Nagykörúton
A Körúti fürdő és Freund Vilmos műépítész saját háza Szöveg: Jeney András Freund Vilmos a historizmus-korabeli Budapest egyik legproduktívabb építésze volt: több mint félszáz épületet tervezett. Három alkotása épült meg a Nagykörúton, ezek egyike a Körúti fürdő, mely egyúttal Freund saját családjának és rokonságának lakó- és bérháza. Ez minősül az egyetlen fürdő funkciójú épületnek az […]
Adaptív újrafelhasználás
A franciaországi Meursault történelmi kórházának bővítése Szöveg: Rafah Makhoul Fotók: Martin Argyroglo Az örökségvédelem hagyományos szemlélete egyre inkább alkalmatlannak bizonyul a történelmi épületek és helyszínek hatalmas és változatos tárháza előtt álló kulturális, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére. Bár egyre több példát láthatunk arra, hogy a műemlékekkel foglalkozó építészek egyre jobban érzékelik az ortodox gyakorlat korlátait, […]