Design-build stúdió – Új utak az építészképzésben címmel került sor az elmúlt év végén Berlinben arra a szimpóziumra,1 amely az építészoktatás nemzetközi trendjének egyik erősödő szegmensét teszi kitapinthatóvá. A rendezvény aktualitása ugyanis annak köszönhető, hogy az utóbbi években világszerte megnőtt az egyetemek építészeti karain…
Folyóirat
Globalizált törzsek kommunikációja
A frankfurti Weltkulturen Museum megnyitotta antropológiai gyűjteményét a kortárs művészet és a design számára, és a múzeum épületéhez csatlakoztatva, kialakított egy a gyűjteményére építő atelier programok befogadására alkalmas projektteret. Ez a kezdeményezés talán nem is történhetett volna jobb időzítéssel, hiszen a törzsi kultúra…
Armand Puig Tàrrech: Gaudí és a Sagrada Família
A Typotex kiadó Képfilozófiák sorozatának új kötete belső címlapján szereplő besorolása szerint a könyv „témakör: építészet, művészettörténet”. A templomnak az elmúlt néhány évben „befejezett” főhajója indokolná a kritikai építészeti elemzést, de a kötet valójában Gaudí koncepcióját és a keresztény misztikát interpretálja kortárs nyelven…
Bubryák Orsolya: Családtörténet és reprezentáció
A vág-völgyi Galgóc kis várkastélya aligha vált volna a magyar történelmi emlékezet helyévé, ha a genius loci Erdődy György (1680-1759) birtokszerzésével nem költözött volna ide. A család felmenői a Bakócz nevet viselték, birtokaik főleg Horvát- és Nyugat-Magyarországon voltak. A 18. századra a birtok felaprózódott. A galgóci várat György 1720-as…
Búcsúzunk tőled Horváth Zoli, Figura, Fikusz!
2013. novemberében, huszonharmadikán elmentél tőlünk és most ismerkedhetünk a hiányoddal. Zircen születtél 1952-ben. Iskolai éveidet Debrecenben töltötted, számtalan emléked osztottad meg velünk erről az időszakról. Igen ezek voltak a hatvanas évek, farmer nadrággal, reményekkel, hosszú hajjal, zenével, lányokkal, prágai tavasszal.
Búcsú Bächer Ivántól
A nyolcvanas évek elején a gimnáziumban, ahol tanultam, megjelent egy teljesen nem odaillő jelenség. Fiatal történelemtanár volt, akkor kezdte a pályáját, furcsán hintázva járt a folyosón és minden diákkal olyan természetes hangon beszélt, amit ott, akkor nem is értettünk. Bächer Ivánnak hívták. Néhány év múlva feltűnt a neve az irodalmi lapokban…
Aki a hegyek között maradt
Elsősorban nem személyes élményekről szeretnék beszámolni. Inkább azonosítani próbálom azokat a szálakat, amelyek oda vezettek, hogy egy Queenslandben végző építészhallgató közeli viszonyba kerülhetett Kós Károly munkásságával. Meggyőződésem, hogy a világnak a nyolcvanas évek végéig, kilencvenes évek elejéig…
Héttorony Fesztivál
A Héttorony szimbolikája századok óta jelen van a magyar kultúrtörténetben, nagyjából azonos jelentéstartalommal. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása jelenti azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Pozsony, Kassa, Munkács, Kolozsvár, Brassó, Szabadka, Eszék és Lendva tornyai között…
Mátyás reneszánsza, Firenze – Bartók és kora, Párizs
A magyar művészet két újjászületését, Corvin Mátyás udvarának kultúráját és humanista szellemét, illetve a múlt századforduló magyar zenei-festészeti reneszánszát reprezentatív kiállításokon láthatja két nagy európai múzeum közönsége. A tájékozottabb nézők is bizonnyal rácsodálkoznak kultúránk csúcsteljesítményeire – művekre…
Bercsényi 28-30
A folyóirat alapításának 50. évfordulója alkalmából az egykori szerkesztők, szerzők, kollégisták és olvasók a FUGÁ-ban kiállítást rendeztek, ahol megidézték az egykori tűrt/tiltott építészeti, képzőművészeti, zenei, performansz szcénát és folyóiratát. Zárásként tartottak egy szimpoziont is, ahol a beszélgetők a Bercsényi 28-30 különböző korszakait képviselték.
Akadémiai összhangzattan
A Zeneakadémia intézményének alapítása (1875), majd a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte palota felépítése (1907) jó száz éve is kultúrateremtő, szépségmérő, közösségépítő ügy volt. Liszt Ferenc nyomában, néhány évtized alatt mind az oktatói munka, mind a koncertek minősége nemzetközi rangra emelte a budapesti Zeneakadémiát.
Népopera újratöltve
Idén ősszel a Zeneakadémia mellett az Erkel Színház is visszakerült Budapest kulturális életének körforgásába. Az épület 2006-os bezárását követően felmerült elképzelések közül gazdasági és társadalompolitikai irányelvek mentén az állam az épület felújítása mellett döntött. Meghatározó szempont volt, hogy az épület kisebb mértékű…