2008-ban Csuport Krisztina nyerte a Goldfinger ösztöndíjat, aminek köszönhetően 12 hónapot töltött a Mackintosh School of Architecture egyetem energiatudatos környezettervezés szakirányú posztgraduális képzésén. A MOME, majd a BME Középülettervezési Tanszék Mester- kurzusának hallgatója U. Nagy Gábor építészirodájában dolgozva pályázott.
Folyóirat
Finta József: Élet – Rajz
Szűkszavúan szemérmes, személyes hangú kötet. A bevezető két és fél oldal amolyan szubjektív guide, a Lónyay utcai Református Gimnázium festő tanárának, Blaskó Jánosnak, a Műegyetem Rajzi Tanszékének hálás méltatásával. Egyúttal magyarázva, hogy a fiatal Finta József miért is nem a költő vagy a festő-grafikus pálya felé fordult.
Bachman Zoltán
Vince Kiadó, 2010. 321 oldal
Bachman Zoltán életmű albuma maga is műtárgy. Nem csak bibliofil kivitelét illetően, de összművészeti szerkesztésében is egyéniség. Például a laudációk szerzői is közreműködői a vizuális összképnek, illetve a Pécs szellemi közegét közvetítő személyiségek is meghatározó szereplői a kötetnek.
Végtelen párhuzamok
A kép – legyen analóg vagy digitális – képes láthatóvá tenni az ismeretlen tartományának szemünk által nem érzékelhető világát. A tudomány fejlődésével nyíló új lehetőségek tágítják a világról alkotott képünket, olyan elvont struktúrák válnak a képek tárgyává, amelyek a képzeletünkben, illetve számítógépeinkben létező pixelekből állnak össze.
Közös tört
Az építészet különös – semmivel fel nem cserélhető sajátossága folyamatos jelenvalósága, érzéki anyagszerűsége.
Kell hozzá hely, és fontos az idő. Számít a fizikai és mentális környezet.
De az építészetet – minden hiedelemmel ellentétben – nem az építészek csinálják.
Gerle János: Korb Flóris, Giergl Kálmán
Gerle János “válogatásként” prezentálja az alkotópáros életművét. Összegző értékelése mégis kiemeli, hogy Korb és Giergl “elsőkként közvetítették a nyugati-európai új művészeti impulzusokat”. Valószínűsíthető, hogy a Zeneakadémia körüli botrányok okozták a közös életmű szárnyaszegett folytatását, Giergl kiválását.
Körkérdés az építészet feladatáról
A régi/új Magyar Építőművészet folyóirat kis megszakításokkal 1903 óta kíséri figyelemmel a magyar és a nemzetközi építészet folyamatait, az építészetről való gondolkodás változásait. A harmadik évezred elején a világ építészete új helyzetbe kerül. Ezzel párhuzamosan a hazai építészet is irányt, sőt paradigmát vált. A kultúrateremtő építész folyamatosan átalakít, kísérletezik, ugyanakkor meglévő környezetével is interakcióban marad – mást nem is tehet.
Közösség, kommunikáció
A városépítés társasjáték, pontosabban társas játék. A település az embernek nevezett társas lény élőhelye, mely az ember társadalmi léte következményeinek összességeként kultúrává nemesedik és kifejezi az azt létrehozó társadalom fejlettségét, mindenkori állapotát. A kultúra nem tartozik a természeti törvények hatálya alá…
A Múzeumi Negyedről
Megszállottan hiszem, hogy Budapest tartalmas és biztos jövője csak az lehet, ha Közép-Európa kulturális centruma tudna lenni. Pozicionális adottságai kiválóak erre a szerepre; az észak-déli, kelet-nyugati közlekedési folyosók találkozása, metszéspontja, a Duna páratlan táji-környezeti adottságai és eleddig kihasználatlan közlekedési potenciálja, a város unikális szépsége…
Szépművészeti Múzeum bővítés
A tervezés folyamata maga is kommunikáció. Az alkotó imaginatív belső eszmecseréje, felbukkanó, elvetett, csiszolódó ötletek, formagondolatok párbeszéde. Párbeszéd zajlik a fej és a rajzoló kéz között. A kommunikáció exteriőrje a feladat megfogalmazásával, a megrendelővel közösen indul, majd különféle társadalmi terepeken zajlik.
Bejáratok hierarchiája
1994-ben döntött úgy a spanyol királyi család – mint a múzeumok fővédnöke – és a Kulturális Minisztérium – mint üzemeltető – a Prado bővítéséről. 1995-ben nemzetközi nyílt pályázatot hirdettek a koncepció-tervek elkészítésére 700 pályamű érkezett. A nyertes Rafael Moneo lett, 1998-ban ő kapott megbízást a tervezésre.
Tadao Ando: Öt épület – két múzeum
Tadao Ando a 20-21. század fordulójának egyik legjelentősebb és legeredetibb japán építésze, annak a jellegzetes építészeti gondolkodásnak az egyik első képviselője, amely a japán építészeti hagyományokat modern újraértelmezésében, a nyugati tradícióval való szintézisében viszi tovább. A kiállítás Klein Rudolf fotóival és értelmezésében Ando öt épületét mutatja be.