Folyóirat

A zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum 1954-ben jött létre azzal a céllal, hogy a kortárs képzőművészet eseményeit, irányzatait és jelenségeit nyomon kövesse, dokumentálja és hirdesse. A múzeum a kezdetektől fogva egy reprezentatív gyűjtemény kialakítására, valamint a kor igényei szerint a modern muzeológia elveinek megfelelő működésre törekszik.

Urbanisztikai léptékből tekintve az Allee-ra eszünkbe jut a II. kerületi Moszkva tér – Ganz példája. Jóval a Millenáris Park beruházása előtt szóba került, hogy az Új Nemzeti Színház legyen Budán. Épülhetett volna Budára, mert a Duna jobb partjának nincs belvárosa. Nem lett azóta sem. Hacsak most nem lesz végre.

Lezárult a Ráday Kult2ucca hallgatói ötletpályázat. 35 beérkezett pályaműből válogatva 2 első díjról 3 megvételről és 10 költségtérítésről született döntés. A Bíráló Bizottság eredményesnek és sikeresnek tartja a pályázatot. A pályaművekben szereplő megoldások, ötletek igen sokszínűek.

Éppen a Ráday sikerét irigyelte meg most Újbuda, s – a déli Váci utca nyomvonalát átkanyarítva a megújított Szabadság hídon – a Szent Gellért tértől a Móricz Zsigmond körtérig kultúrnegyedet akar kialakítani a Bartók Béla útból, Gárdonyi Géza téri központtal, a Bercsényi utca bevezető szakaszának bevonásával.

80 éves a BME Urbanisztika Tanszéke, és az évfordulót szerte a városban, sokféle programmal és bemutatóval ünnepeli. Az 1929-ben alapított tanszéken három nemzedéknyi városépítész, várostervező nőtt föl, szoros viszonyban: oktatók és hallgatók, munkatársak, mesterek és tanítványok valamennyien.

„Hegyi kőrakás, karc a városi falon, gesztusok, szignálok, a fekete macska, vagy akár egy mimika – mind mögött mindig ott a jelentés. Vagyis, minden jel.” – vezeti be az egykori karmelita kolostorból lett, most felújított grazi Vokult néprajzi múzeum tárlatát Eva Kreissl kurátor.

Csaknem tíz alkotócsoport mutatta be a Ráday Kult2uccával kapcsolatos gondolatait a formatervező hallgatók műtermében. A bemutatók a hallgatói ötletpályázat műhely-megbeszélései közé is illeszkedtek. A munka közben látott anyag izgalmát korunk világszemléletének kivetülése, a leendő művészek korosztályának sajátosságaiból származó nézőpontok együttes jelenléte adta.

A győri Evangélikus Öregtemplom 1783-85-ben épült a türelmi rendelet alapján. Ennek értelmében a templom csak az utcafontról elzárva, torony nélkül épülhetett. A Karzat Alapítvány az Öregtemplom tömbjében az egykori tiltás miatt elmaradt harangtorony elhelyezésére és tervezésére várt ötleteket.

Amolyan mea culpa tárlatot rendezett a Ludwig Múzeum: a Kádár-korszakban ünnepelt, világhírű Amerigo Tot, emigráns (1931) baloldali szobrász szinte elfeledett munkásságának lehetséges új szempontjait kínálja Mélyi József kurátor, Nemes Péter szakértő és a kiállítás designját jegyző Batisz Miklós.

A kötet három részre oszlik. Írásokra, részletek saját naplójából, egy pályaelemzés Dr. Vámossy Ferenctől, Némethtel húsz éven át együtt tanító, az oktatás új szemléletét Szrogh Györggyel, Király Józseffel és Jánossy Györggyel együtt alakító építészettörténésztől, és egy, az alkotói pálya hangsúlyait kiemelő vázlattal Kiss Évától.

Novák Ede unokája elhatározta, hogy kiállítást ajándékoz édesapjának. Az életmű ugyanis feltáratlan, az építész szűkszavú életrajza, a Tér és Forma, illetve az Új Építészet-beli publikációk, a szakirodalomban előforduló néhány említés jelenthetett csak kiindulópontot a termékeny tervezői pálya bemutatásához.

Schall József (1913-89) életművének bemutatása azokat az építészeti alapokat járja körül, amelyek megismertetése a HAP galéria eddigi kiállításait is jellemezték. A bemutatott életmű újra annak a ténynek a bizonyítása, hogy a korszerű hazai építészet az európai építészet része és eredményei csak ebben az összefüggésben értelmezhetők.