Interjú Berke Béla, svájci építésszel Szöveg: Pém Ildikó (BORD Építész Stúdió) 2017 elején találkoztunk először, amikor a BORD Építész Stúdióval Zürichben jártunk. Azóta szoros munkakapcsolat alakult ki a két cég között. Berke Béla épületeit tudatos, erősen funkcionális alapokon nyugvó, geometrikus formavilág jellemzi. A tervezői gyakorlattól idén visszavonuló építészt életéről és építészeti hitvallásáról kérdeztem. Magyarországról származó […]
Utóirat
Modernizáció és tradíció az indiai Himalájában
Ladakh megújulása Szöveg: Bagi Borbála Fotók: Bagi Borbála, Ódry Szilvia Az Észak-Indiában fekvő Dzsammu és Kasmír államába nyúlik át a Himalája nyugati hegyvonulata, ami India sokszínűségét gazdagítja, és amellyel egy teljesen új arcát mutatja meg. Az Indus és a Zanszkár völgyében helyezkedik elhelyezkedő Ladakh ennek az államnak az egyik fő területe. Nem csak klímájában, hanem […]
Enigma 92 – Kós Károly és Papp Aurél levelezése
Lapbemutató és beszélgetés MÉSZ, 2018. március 20. Szöveg: Szegő György A 25 éve alapított Enigma művészetelméleti folyóirat 92. száma Sümegi György történész-művészettörténész vendégszerkesztő segítségével Kós Károly (1883–1977) építész, író, grafikus, kulturális szervező levelezését mutatja be Papp Aurél (Aurel Popp, 1879–1960) festő-szobrászművész-kultúrpolitikussal. Az Enigma véleményem szerint a legrangosabb képzőművészet-elméleti folyóirat Magyarországon. Szerkesztését az MTA BTK Művészettörténeti […]
A városdémonok mesteréről
Gellér B. István (1946–2018) emlékezete* Szöveg: Szegő György 2018 februárjában elhunyt Gellér B. István képzőművész, szobrász, grafikus, a magyar progresszív képzőművészet egyik kiemelkedő alakja, a balatonboglári művészcsoport tagja, a pécsi művészeti szcéna jelentős alkotó- és tanár személyisége. Az 1978-tól folyamatosan készített, és életművét egybefogó Növekvő város pszeudo régészeti-építészeti projektje egy soha nem volt világ „leleteit” […]
Az organikus társadalomról
Szöveg: Miklóssy Endre Tisztelettel emlékezve Miklóssy Endrére, aki lapunk szerzője, több tematikus Utóirat számunk szerkesztőtársa is volt, sokoldalú és igen jelentős urbanisztikai tevékenysége mellett szeretnénk felidézni gondolkodásának történelemfilozófiai vonulatát is, amellyel írásaiban a városok működésével együtt a társadalom, a demokrácia működését is vizsgálja. Az alábbi írás a dr. Kiss István emlékére összeállított, A cselekvés állama […]
A templom megtisztítása
Templomok alakváltozásai és megújításuk értelmezése a Biblia alapján Szöveg: Schneller István A keresztény templom ősformája annak a jeruzsálemi háznak a felső szobája, ahol Jézus a zsidó Húsvét ünnepe előtt a feláldozott pászkabárányt az utolsó vacsora alkalmával elfogyasztotta. A keresztény kultusz csúcspontja az utolsó vacsora, vagy más néven az eucharisztia (hálaadás) megismétlése. Ez pedig Jézus Krisztus […]
Design
A fogalom evolúciója a posztindusztriális korban Szöveg: Szilágyi B. András Ha a design/dizájn fogalmát vizsgáljuk a magyar művészeti közbeszédben, azt láthatjuk, hogy megjelenését követően úgy idomult a magyar helyesírás szabályaihoz, hogy tulajdonképp teljes értelmezési spektrumát még le se fordítottuk. Fogalmainkat viták, szakmai konfliktusok, tudományos értelmezési ellentétek, ideológiai konnotációk és az ezek feloldásából eredő konszenzusok alakították. […]
Architecture Copy Paste
Mindenki másol Felix Madrazo and Winy Maas: Copy Paste. The Badass Architectural Copy Guide Szöveg: Debreczeni Péter Felix Madrazo és Winy Maas Copy Paste. The Badass Architectural Copy Guide című könyve egy mostanában egyre gyakrabban fölvetődő kérdéssel, a jogos vagy jogosulatlan másolással foglalkozik az építészeti tervezés kapcsán. Óvodás koromban visszatérő konfliktusforrás volt, hogy ki kiről, […]
Csomópont
Medgyaszay István és Hültl Dezső pályájának találkozásai Szöveg: Karácsony Rita Medgyaszay Istvánt, a vasbetonépítés magyar úttörőjét jelentős kutatói és tervezői tevékenységgel a háta mögött nevezték ki a Műegyetem magántanárává 1927-ben. Ettől kezdve nyílt lehetősége arra, hogy a gyűjtőútjain és saját tervezői feladatai során szerzett tapasztalatait megossza az érdeklődő hallgatósággal. Az 1920-as években is érvényben lévő […]
A historizmus mestere
Dr. Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága. TERC, Budapest, 2017, 216 oldal Szöveg: Jeney András Pilkhoffer Mónika a Pécsi Tudományegyetem történész képzettségű adjunktusa, akinek neve építészettörténészként régóta ismert. Első nagy terjedelmű monográfiája 2004-ben jelent meg Pécs századfordulós építészetéről, ezt néhány éven belől két másik, szintén Pécs építészetével foglalkozó kötete követte. Legújabb munkája Lang Adolf (1848–1913) […]
SOS Brutalizmus
Mentsük meg a betonszörnyeket DAM, Frankfurt, 2017. november 9. – 2018. április 2. Szöveg: Szegő György Fotók: DAM Az 1950-es, 60-as, 70-es évek brutalista építészetét először tekinti át világpanoráma-kiállítás. A mentőszándék mögött a Frankfurti Építészeti Múzeum és a Wüstenrot Alapítvány összefogása áll. Egy kiinduló adatbázis 1000 példával és modellekkel szélesíti ki a tárlat fotó- és […]
A konténer
Szöveg: Hannes Böhringer Diogenész egy hordóban, egy hombárban él. Ő a létében egy hordó, aki mindennek a horderejét felfogja, mindenre felkészült; egy bölcs. A bölcs számára semmi sem idegen és megközelíthetetlen. Hordóját bárhová képes elgurítani. Mindenütt otthon van, világpolgár. Az emberek rúghatják vagy üthetik, a hordót ütik, amibe visszahúzódott, őt nem érik az ütések, ő […]