Utóirat

A Berlini Fal leomlását követően a poszt-szocialista tájművészek egész generációjának nyújtott inspiráló kutatási terepet. A meglepő, informális városi helyzetek vagy megkopott jövőképek után kutatva sokan úgy tekintettek a szocializmus tárgyaira, mint puszta esztétikai jelenségekre: kiemelve őket kontextusukból, műtárgyként…

A bécsi Architekturzentrumban idén februárig nyitva tartó kiállítás első ízben próbált átfogó képet nyújtani az egykori Szovjetunió nem orosz tagköztársaságainak 1950–1991 között kialakult építészetéről. A kutatás és a kiállítás háttérbe szorította az Oroszország által formált perspektívákat és Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország…

A délszláv háború nacionalista ideológiája nem csak emberi életeket követelt, hanem az etnikumoknak vagy vallásoknak teret adó épületek lerombolását is. A mecsetek, templomok, könyvtárak helyreállításával a hozzájuk tartozó csoportok identitása épül vissza. Az épületek újraélesztésével – az örök veszteségek visszahozhatatlansága…

Személyiségét a csendesség, a kevés beszéd, a határozottság és a sugárzó erő jellemezte. Építész fórumokon, diploma védéseken gondolatait, véleményét mindig elmondta, de csak néhány szóval és mások által cáfolhatatlan egyértelműséggel. Különös és talányos ember volt, nem kereste a harsány közszereplést, de mindig nyitott volt…

2013. május 7-én lesz egy éve, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségének új vezetősége van. Ez a tény, az Alapszabály szerint arra kötelez, hogy beszámoljak Önök előtt/előttetek en-nek az egy évnek a munkájáról, törekvéseiről. Ehhez a legjobb, ha felidézem az elnöki prog-ramomat, és bemutatom, hogy időarányosan hová sikerült…

A Magyar Építőművészet „Tendenciák” számában (1984/1) Moravánszky Ákos összefoglaló cikke említi egyetlen utalással Zalotay Elemér szombathelyi szputnyikmegfigyelő állomását és képpel idézi fel a sárvári cipőgyári irodaházat is. Különös számomra, hogy amíg a folyóirat e két, formailag figyelmet keltő épületet számon tartja…

Nemrégiben módom volt azt a referenciaépületet megismerni, amelyet Zalotay Elemér a svájci Ziegelriedben saját lakóházaként megépített. Zalotaynak is, az épületnek is – mivel a szalagház építési rendszerét alkotó szerkezet elvén épült– mítosza van. A ház megismerésén kívül ennek a mítosznak bizonyos elemei is gondolkodásra késztettek.

Az egyik francia tévétársaság 2002-ben filmet forgatott néhány európai ország általuk kiválasztott épületeiről. Svájcot Zalotay Elemér háza képviselte volna, azonban a svájciak ezen annyira megütköztek, hogy egyrészt sikeresen lebeszélték a forgatócsoportot a forgatásról, másrészt ennek következtében kiújult az évek óta alvó háború…

Előadásom címe egy 2000-ben az Őrségben és a Felvidéken megrendezett Mesteriskolás kétnapos látogatáskor keletkezett, amit megelőzött találkozásom ezzel az épülettel körülbelül 1990-ben. Lőrinczi Zsuzsa kért meg, hogy a készülő vidéki építészeti kalauzhoz fotózzam le neki a szombathelyi szputnyikmegfigyelő állomást…

Zalotaynak Magyarországon ma is legendája van. És nem tudom, volt-e már Budapesten a harmadik évezred globális (város)architektúrájára provokatívabban reagáló, végleteiben elgondolkodtatóbb kiállítás, mint Zalotay Elemér építészé. Az anyagot 2005. november 9. és 28. között tekinthettük meg a Hajós utcában…

Zalotay Elemér munkásságáról 2005. november 9-28. között kiállítást láthattunk a Hajós utcában, az N&n galériában. Erre a kiállításra jelentős rajz és fotóanyagot gyűjtöttek a kiállítás kurátorai már 2005-ben. Idén, amikor Zalotay Elemér 80. születésnapját ünnepeljük, a Fugában Zalotay életművének bemutatására, munkássága értékelésére…

Nem szeretném közhellyel kezdeni, de itt mégis muszáj. Az idő gyorsvonati sebességgel rohan, pedig mintha csak tegnap lett volna, amikor először találkoztunk Szombathelyen. A Mérnök-Orvos-Pedagógus (MOP) házban néztél nagyot a szobám falára felrajzszögezett svájci autótérképre, amit nemrég hoztam haza magammal.