A hely szellemisége

Láng Gépgyár Kultúrháza – harmadik generáció

Építészek: Nagy Csaba, Pólus Károly, Dobos Bence László, Tőrös Ágnes (2018), Tokár György (1970)
Szöveg: Ulrich Tamás
Fotók: Bujnovszky Tamás

Angyalföldön a Láng család gépgyára (alapítva 1868) és a hozzá kapcsolódó első kultúrház épülete 1930-ban készült el, utóbbi a Láng Gépgyári Tisztviselői Sportkörének és Dalköre számára.
Ezt az épület fejlesztették tovább a hatvanas évek végén, Angyalföld, Budapest XIII. kerülete Kádár János „választókerülete” lévén sok támogatást kapott a kerületi tanácstól is.:„…A művelődés hatékonyabb elősegítésére a Láng Gépgyár meglévő kultúrháza méretei miatt már nem bizonyult elégségesnek, ezért a SZOT, a Vasas Szakszervezet és a Láng Gépgyár dolgozóinak összefogásával közel 20 millió forintos beruházással 1968-ban megkezdődött a művelődési ház átépítése, amelyet a XIII. Kerületi Tanács Népművelési Osztálya művelődési központ kategóriába sorolt be…”1 Ennek az épületnek volt az építésze és belsőépítésze Tokár György (Iparterv, 2. sz. Gép- és Vegyipari Épület Tervező Iroda), aki a MÉSZ Mesteriskola III. ciklusának (1958–1960) hallgatója volt, és a Láng Művelődési Otthon átadásának évében, 1970-ben kapott Ybl-díjat „a budapesti ipari üzemek szociális épületeinek tervezésért”. A tervezés 1967-ben kezdődött, az építkezés 1968-tól folyt, 1970. január 14-én adták át a házat.
A szocializmus építésének csúcséveiben járunk. Az építészeti tervezés ekkoriban nem úgy történt, hogy az építész szabadon gondolkodhatott. A nagy állami kivitelező cégek „szerkezetegyeztető csoportja” lediktálta, milyen épületszerkezetekről lehet szó és mit kell betervezni (előregyártott vasbeton vázszerkezet, homlokzati panelek, belső burkolatok stb.) Ebben az időben a szintén angyalföldi „fémmunkás”, az Épületlakatosipari Vállalat (a Haas és Somogyi építőipari cég utódja) büszkesége a Sopron 60 alumínium függönyfal rendszer volt, ahol csak lehetett, ezt építették be. Talán a legnagyobb és legismertebb ilyen homlokzat volt a Mártírok útján (ma ismét Margit krt.) a Könnyű- és Gépipari Minisztérium épülete ((1964–1968, építészek: Kévés György, Mészáros Géza, utóbbi Tokár Györggyel együtt végezte a Mesteriskola III. ciklusát). Ezt a házat azóta elbontották, most egy városi park épül helyén.

Generáltervező: Archikon
Vezető tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly, Dobos Bence László, Tőrös Ágnes
Építészek: Benedek Botond, Mészáros Eszter, Várhidi Bence
Tartószerkezet: Pintér Tibor – ÉKI Terv Kft.
Épületgépészet: Sor Zoltán, Fenyvesi Péter – PHQ Kft.
Elektromos tervező: Rajkai Ferenc, Komlósi Tibor – Hungaroproject Kft.
Tájépítészet: Mohácsi Sándor – S73 Kft.
Környezetvédelem: Csott Róbert – ’95 Apszis Bt.
Beruházó: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Kivitelező: Nimród-Bau Kft.