• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Az építészet szolgálat – Papp László

    Magyar Építészetért érdemérem 2012

    Szöveg / text: Callmeyer Ferenc, Mikó László

    Taconic Corporate Park irodaház, Yorktown, 1982

    Papp László amerikai magyar építész

    Magyar Építészetért Érem 2012

    Callmeyer Ferenc: Laudáció

    A Magyar Építőművészek Szövetsége 2011-ben alapított díja azon külföldön élő, magyar származású alkotó építészeket kívánja kitüntetni, akik munkásságukkal sokat tettek a magyar építészet és építészek ismertségének és elismertségének megteremtése érdekében, akik kimagasló tervezői, oktatói vagy elméleti építészeti munkásságukkal magyarként szereztek szakmai megbecsülést, ismertséget. 2012-ben a díjat Papp László Amerikában élő magyar építész kapta, aki 1986-1991 között amerikai-magyar építész szakmai csereprogramot működtetett.  – a szerk.

    Nemrég kezembe akadt egy elsárgult fény­kép. Barátomról, Papp Lászlóról ké­szítettem 52-ben, Balaton-felvidéki kirándulásunkon. Az OMH megbízására szabadsá­gunkon e tájegység pusz­tuló népi műemlékeit mértük fel. A fotó – jelképszerűen – útjelző tábla tövében mutatja Lacit, aki akkor még nem sejtette, hogy az élet forgószele mint sodorja majd más égtáj, mes­szi földrész felé. A képet szemlélve fölelevenednek az együtt töltött hatvanöt év közös emlékei. „Együtt töltött évek” még akkor is, ha belőlük jó ötvenhatot egymástól külön, távoli kontinen­seken éltünk meg. Kiszámítottam: egyetlen Magyarországon maradt barátommal sem voltam annyit együtt, mint Papp Lacival. 1947-ben találkoztunk, a Jókai Mór Népi Kollégiumban. Az akkori építészkari dékán, Rados Jenő professzor engedélyével utólag nyert felvételt a Mű­egyetemre. Laci éppen amerikai hadifogságból tért ha­za. Itthon akart lenni, mert úgy érezte, a sorsközösséget, még ha oly vigasztalan is, vállalnia kell az itt lakó népekkel, ezzel a Kárpát-honnal. Sorsunk és barátságunk ezen a ponton forrt egybe. Magam, az idegen származású is, ezt vallottam és vallom ma is.
    Aztán az átpolitizált világban kizártak minket a kollégiumból, még men­zajegyet se kaptunk. A szókimondó Lacit az egyetemről is eltá­volították, jövője került veszélybe, de a VÁTI humánus gondolkodású igazgatója munkához juttatta. Ebben az időben baráti körünket a sportszerete­t hatotta át. A nyarakat Laci szenvedélyes vitorlá­zással töltötte a Balatonon, a tőkesú­lyos hajóosztály 1954-es bajnoka lett. Az ’56-os forradalom harcaiban részt vállalt, munkahelyén a Munkástanács elnökévé választották. A bukás után feleségével, Judittal elhagyta Magyarországot. A bú­csú szomorú pillanatára ma is jól emlékszem. Az óvóhelyen két pici gyermekünkkel húzódtunk meg, amikor megjelentek, hogy magukkal hívja­nak. Nélkülünk távoztak, így kezdődött csak „tanulmányútnak” tekintett tar­tózkodásuk az Egyesült Államokban.Élete, munkássága ott a New Yorki Pratt Intézet mesterfokozatú képesítésének megszerzésével kezdődött. Az emigrációban az észak-amerikai Magyar Egyetemisták Szövetségének alapító elnöke lett. Az egyik legnagyobb tervező irodában helyezkedett el, a Harrison and Abramovitz cégnél. White Plainsben önálló irodát alapított. Elnöke volt a New York Állam Építész Szövetségének, igazgatója az Amerikai Építész Szövetségnek (AIA), a megyei Kereskedelmi Kamarának. A tervezői gyakorlattól visszavonulva Stanford fejlesztési bizottságának igazgatója, majd városának, New Canaan-nak fejlesztési bizottsági elnöke.
    Még egyetemi éveink alatt a Moszkva téri rézsűben szimbólumnak válasz­tottuk azt a követ, melynek repedésében fa­husáng gyökerezett meg. A fa azóta megnőtt, és szétrepesztette a kődarabot. Ugyanígy repedt szét a mindegyikünket szorító rendszer is, mely sokáig megfojtással fenyegette az itthoniakat. De a fa életereje ugyanakkor jelképezi a kül­földre került magyarok, köztük Papp László élni akarását, minden akadályt legyőző vitalitását is. A „tanulmányút” véget ért. Joggal tehető fel a kér­dés, gyarapodott-e a haza Papp László kin­ti tevékenységével? Már a kezdeti években a Magyarok Világszövetségében is aktív szerepet vállaló elismert építészből (a Nyugati Régió elnöke) fontos közéleti személyiség vált. A magyar ügynek máig fáradhatatlan, elkötelezett képviselője. Magyar származását ismerik és elismerik, kezdeményezésére figyelnek.
    Tíz évig munkálkodott azon, hogy egy amerikai-­magyar építész csereprogram keretében évente, kétévi váltással fiatal építészeink dolgozhassa­nak ottani építészeknél. Nekem is segített kinti munkalehetőség megszerve­zésében. Laci és Judit New Canaan-i háza igazi kis magyar sziget az amerikai „tengerben”, ahol tárt karokkal fogadják mindazokat, akik a vi­lág túlsó oldalán lélegzetvételnyi hazai kör­nyezetre vágynak.Építész életműve néhai professzorunk, Weichin­ger Károly credóján alapul: tisztességgel eleget tenni az építészet vitruviusi kritériumainak. A funkció, a szerkezet és esztétika egységében építeni és szolgálni a mindenkori megrendelőt, a 20. század kultúrájának jegyében. Érdeme a Kárpát-hon építészetének szolgálatában vitathatatlan.
    A csereprogramra 32 évesnél fiatalabb, angol nyelvvizsgával rendelkező építészek jelentkezhettek, akinek a portfólióját a MÉSZ értékelte. Papp László a kiküldött anyagokat ismeretség, álláshirdetések alapján szétküldte irodáknak és az első két állásajánlatot kapott építész lehetett a program részese. A munkalehetőség mindenki számára 2 évig tartott. A sort az amerikai gazdasági recesszió fékezte és a magyar rendszerváltás állította le, miszerint már a világ megnyílt és nincs szükség a csereprogramra. A 7 magyar résztvevőből csak Solta József maradt Amerikában. A csereprogram keretében két fiatal amerikai építész jött Magyarországra, mindketten Emery Roth Fazakas Györggyel alapított budapesti irodájában dolgoztak egy-egy évet.

    Magyar Építészetért érdemérem 2012

    Mikó László: Az építészet szolgálat – Papp László

    A magyar építészeti közélet szűkölködik a szakma képviseletének ellátására alkalmas személyiségekben, mivel ehhez a feladathoz ös.szetett képességek szükségesek. Ezek között első az, hogy a közösség szolgálatára való elhivatottság felülemelkedjék a személyes szakmai ambíciókon. Kell hozzá karizmatikus személyiség, az emberek iránti bizalom és tolerancia, kommunikációs és szervező készség, valamint etikai érzék és együttműködési kultúra.

    Papp László politikai indokú eltanácsolás miatt megszakított építészmérnöki tanulmányait 1955-ben fejezte be a Műszaki Egyetemen. 1956 novemberéig a Lakótervben dolgozott Dávid Károly műtermében, ahol jellemzően szocreál típusú iskolákat tervezett. Az 1956-os forradalom idején, 27 évesen a Lakóterv munkástanácsának elnökévé választották. A forradalom bukását követő emigrációban aktív szervezőmunkát végzett mind a magyar kivándorlók, mind magyarországi honfitársai érdekében. Létrehozója és első elnöke volt az Észak-amerikai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesületeinek Szövetségének, mely 1968-as fennállásáig diákok ezreit támogatta. A szervezet folytatásaként létrejött Magyar Egyetemi Öregdiák Szövetségben szintén aktív szerepet vállalt. Az Egyesült Államokban a Pratt Institute építész mesterdiplomáját megszerezve Harrison & Abramovitz neves New York-i irodájában helyezkedett el. 1967-től önálló tervező gyakorlatot indított Papp Architects, P.C. néven, a New York állambeli White Plains-ben. Partnereivel és munkatársaival építészeti szélsőségektől mentes, megrendelő központú tervezői praxist folytatott, változatos feladatokkal, baráti alkotó légkörben. Visszavonulása óta lakóhelye, New Canaan város testületének településrendezési bizottságában tevékenykedik. Munkásságáról Timon Kálmán Építész-monográfiák című sorozatában könyv jelent meg.
    Szakmai munkája mellett részt vett új hazája építészeti közéletében, előbb New York Állam Építész Szövetségének elnökeként, majd az Amerikai Építészek Intézetének (AIA) igazgatójaként. A rendszerváltást követően a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsának elnöke volt. Az USA-ban vállalt közéleti szerepe, személyes elismertsége és a magyar építészekkel ápolt folyamatos kapcsolata tette lehetővé, hogy a 80-as évek közepén megszervezze az AIA-MÉSZ csereprogramot. Erre 32 évesnél fiatalabb, angol nyelvvizsgával rendelkező építészek jelentkezhettek, akik portfólióját a MÉSZ értékelte, és az évente lehetséges 2 fő kiválasztására öt portfóliót küldött ki Papp Lászlónak. Ezeket ő ismeretség és álláshirdetések alapján szétküldte irodáknak. Az első két állásajánlatot kapott építész két évre lehetett a program részese, szervezett vízum és munkavállalási engedély birtokában. A folyamatot az amerikai gazdasági recesszió fékezte, és a magyar rendszerváltás állította le – miszerint a határok megnyílásával már nem volt szükség a csereprogramra. A kilenc magyar résztvevő közül nyolcan hazatértek és tapasztalataikat itthon hasznosították. A program keretében két fiatal amerikai építész jött Magyarországra. Mindketten Emery Roth frissen alapított budapesti irodájában dolgoztak egy-egy évet. 1993 decemberében a Tölgyfa galériában kiállítást szerveztek a csereprogramban résztvevő magyar építészek és amerikai építészirodák munkáiból.Papp László személyes kvalitásai révén minden bizonnyal a magyarországi építészeti közéletnek is vezető egyénisége lett volna, ha a történelem nem kényszeríti őt emigrációra. Életútja bizonyítja, hogy bővében van azon képességeknek, melyek alkalmassá teszik őt a közszereplésre. Munkássága példamutató abból a szempontból, hogy miként lehet egészséges lélekkel, fegyelmezett és etikus magatartással, kitartó munkával egyensúlyt teremteni közösség és egyén, haza és újhaza között. Mindennek maroknyi elismerése a Magyar Építőművészetért Emlékérem, melyhez szívből gratulálok.

    Az AIA-MÉSZ csereprogram résztvevői 1986-1991

    1986–1988. Fazakas György – Emery Roth & Sons, New York,
    Solta József – Wank, Adams & Slavin Associates, New York
    1987–1989. Nagy Tamás – Haines Lundberg Waehler Architects,
    New York, Noll Tamás – Emery Roth & Sons, New York
    1988–1990. Mikó László – Papp Architects, White Plains;
    Architectural Services International, Houston, Szász László
    – The Zimmerman Design Group, Milwaukee
    1989–1991. Annus Ferenc – Robert A.M.Stern Architects, New
    York, Paulin Pál – Emery Roth & Sons, New York
    1990–1992. Schüller Ferenc – The Kling-Lindquist Partnership,
    Philadelphia; Architectural Services International,
    Houston1990. William Rutkowski – Emery Roth & Sons,
    Budapest
    1991 Jeffrey Hinksmon – Emery Roth & Sons, Budapest