Megtalált középpont

Digitális Erőmű és Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, Ózd

Építész: Csontos Györgyi
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Bujnovszky Tamás

Ózd

Amikor 2010-ben Európa legnagyobb nehézipari területén, a Ruhr-vidéki bezárt bányák és iparcsarnokok rozsdasivatagának helyén megnyílt a Zollverein élménypark, a magyar kohászat egykori fellegvára, Ózd városa már évek óta kereste a rehabilitáció módját. Most, 2016 nyarán még nem beszélhetünk teljes kibontakozásról, de már látható a jövő iránya.
A német vaskohászat múltját megőrző, emellett a kreatív iparnak is teret adó esseni komplexum (lásd MÉ 2010/4), valamint hasonló spanyol és skandináv példák egységben kezelik az épületek megőrzését, a tartalom újragondolását és a városok szociális rehabilitációját. Ózdon is ezen van a hangsúly. A kohászatra épülő egykori iparváros központjában álló gyártelepet a rendszerváltással együtt végleg letarolta az 1990-ben bekövetkezett, halálos áldozatokat is szedő hidrogénrobbanás. A városnak nincs központja, földrajzi közepén a gyártelep romjai állnak, a bomlás brutális jelképeiként magasodnak a gyönyörű acélszerkezetű csarnokok, téglaépületek, mintha Tarkovszkij Stalker című filmjének Zónájában járnánk: egy emberen túli, idegen romvilágban, ahol semmilyen ismert szabály nem érvényes. A 2000-es évek elején még a templomtoronyként magasodó kéménysort is felrobbantották, s ezzel a városlakók utolsó igazodási pontja is eltűnt. A telep körül egy egykor jól szervezett, kolóniákra tagolódott, ma azonban középpont és jövőkép nélküli város kétségbeesett túlélési kísérlete folyik. Az építészeti értékek védelme már korábban megkezdődött, 2005-ben a még létező műemlékvédelmi hivatal műemléki együttessé nyilvánította a gyár és a lakónegyedek nyolc épületét. Ezt követte az önkormányzat egyre tudatosabb rehabilitációs törekvése, ami csak 2010-től kezdett reális körvonalakat ölteni. És kellett a folyamathoz egy katalizátor, Csontos Györgyi építész, aki történetesen ózdi származású, és saját bevallása szerint régóta „Ózd-betegsége” van: mindent megtesz, hogy szülővárosát új életre keltse. Olyan szívós elkötelezettséggel, ami már messze túlmegy a szakmája keretein.
Lassan bontakozott ki a történet, keresgélve, kompromisszumok végtelen folyamában, lépésről lépésre, és ami mára megszületett, távolról sem végleges eredmény, sokkal inkább valami nagyszabásúnak a kezdete. Először a volt iskolaépületben működő város- és ipartörténeti múzeum került sorra: egy komplex arculatváltással járó építészeti átalakítás végre új színt mutatott fel a gyártelep romjaival szemközti telken. Csontos Györgyi tervei puritán megoldásokat hoztak, erős kortárs látványvilággal.

Építész vezető tervező: Csontos Györgyi DLA
Tájépítészet: Adorján Anna
Gépészet: Tóth Tihamér – Thermo 93 Kft.
Elektromos tervezés: Münnich Gábor – Fényesvölgy Kft.

Gyártörténeti emlékpark és élménykomplexum

Építész munkatársak: Ivacs Tamás, Serfőző Evelin, Sajbán Judit – Archinvest’97 Kft.
Beruházó: Ózd Város Önkormányzata
Generálkivitelező: Mester-Építő Fővállalkozó és Kivitelező Kft.
Statika: Sterner Pál – Sterner Mérnökiroda Kft.
Kiállítás kurátora: Kaján Imre

Erőmű

Építész tervezők: Percz Gábor, Petheő Dániel, Nagy Barbara – MIXA Stúdió, Archinvest’97
Építész munkatársak: Krakomperger Dávid, Újfalussy Domonkos, Vizi Gergely Norbert
Belsőépítészet: Kéry Balázs, Göde András – Kroki Stúdió
Statika: Sterner Pál – Sterner Mérnökiroda Kft.
Beruházó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)
Generálkivitelező: Market Építő Zrt.
Kiállítás kurátora: Képes Gábor (MaNDA)

Fúvógépház

Építész tervezők: Percz Gábor, Petheő Dániel, Nagy Barbara, Ábel Viktor, Dobos Bence – MIXA Stúdió, Archinvest’97
Építész munkatársak: Krakomperger Dávid, Révai Balázs, Újfalussy Domonkos, Vizi Gergely Norbert
Statika: Bimbó Gábor, Sterner Mérnökiroda Kft.
Beruházó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA)
Generálkivitelező: Zeron Befektető Zrt.
Kiállítás kurátora: Haragos Péter