Csonka Pál-emlékérem 2012

Csonka Pál-emlékérem

Visy Zoltán építész (egykori tanítvány) javaslatára a MÉSZ Elnöksége 1988-ban alapította a Csonka Pál-emlékérmet. Az emlékérmet minden évben, július 8-án (vagy a közeli napokban) a mindenkori MÉSZ elnök adja át.
„Jelképezni hivatott ez az érem, névadójának – életművével hitelesített – felfogását a mesterség, művészet és tudomány egységében élő, mindenkor az embert szolgáló, ennek érdekében művelőitől szilárd erkölcsi tartást igénylő építészetről. Ezt a kitüntetést ezért azok kapják, akik a fenti szellemben élve és dolgozva alkotó módon működtek együtt mint építész- és tartószerkezet tervezők, és ennek nyomán magas színvonalú építészeti alkotások valósultak meg; továbbá akik az építész- és tartószerkezet-tervezők képzésével és továbbképzésével ill. tudományos tevékenységükkel az első alapvető célt, nevezetesen az építész- és tartószerkezet-tervezők alkotó együttműködését jelentősen és igazolhatóan elősegítették.” (idézet az Alapszabályból)
A MÉSZ Elnöksége az érmet 2012-ben egyéni kategóriában Szántó László szerkezettervezőnek, alkotópáros kategóriában Dr. Gajdos István építésznek és Pálossy Miklós szerkezettervezőnek adományozta.
Sáros László a MÉSZ elnöke 2012. július 6-án a MÉSZ székház Ybl Miklós termében, ünnepélyes keretek között adta át az emlékérmet. A laudációkat Kertész András Tibor DLA építész és Zámbó Ernő tartószerkezeti tervező ismertette.

Laudáció Gajdos István építész és Pálossy Miklós statikus tervező munkájához, a szolnoki „Tiszavirág”-hídhoz

(lásd: Tiszavirág-híd a MÉ 2011/3-as számában, http://meonline.hu/archivum/tiszavirag-organikus-kapocs/)

Szép munka, gratulálok! Talán ennyivel is ki lehetne fejezni azt a szakmai elismerést, amit Gajdos István és Pálossy Miklós statikus tervező munkája, a szolnoki „Tiszavirág-híd” érdemel. Egy gyalogos- kerékpáros híd, amely a fesztávjából adódóan kecses, finom ívű, szerkezetileg nagyvonalú és nem utolsó sorban szépen formált. Kevés ilyen van sajnos hazánkban még, de öröm látni, hogy terjed ez a műfaj is, amely új lehetőségeket biztosít a hídtervezőnek és a vele együtt dolgozó építésznek is!
Különleges feladat nekünk, építészeknek, ha hídtervezőkkel dolgozhatunk. Izgalmas átélnünk a dimenziókat velük és belelátni a hídtervezés bonyolult számításaiba, összetett szerkezeti komplexitásába. De jut tennivaló szerencsére az építésznek is, ha szerencsés, még a szerkezet formálásba is beleszólhat! Sokszor nincs erre túl sok lehetőség, de marad még így is formálni való a hídon. Gajdos István és Pálossy Miklós munkájában összhang, szintézis érezhető, amely értéket teremtett és újabb példát mutatott a mérnök és az építész nagyszerű együttműködésére. A legnagyobb mérnöki és építészeti alkotások szinte kivétel nélkül csak ilyen összhangban születhetnek.
Remélem, hogy ez a nagyon szép alkotás például szolgál majd a döntéshozók és megrendelők számára, hogy a jövőben épülő hidak tervezésénél ezt az elvet érvényesítsék. A „Tiszavirág”-híd ma Szolnok egyik ékessége, büszke lehet rá a város és mindenki, aki részt vett a megvalósításában.

Szép munka, gratulálok!

Kertész András Tibor DLA
építész, a Csonka Pál Díj Bizottság tagja

Csonka Pál Érem 2012 – Szántó László laudációja

(lásd: BME Q-épület, MÉ 2011/1., http://meonline.hu/archivum/a-neostrukturalizmus-ujradefinialasahoz/)

Elnök Úr!

Hölgyeim és Uraim!

A Csonka Pál Érem kuratóriumi tagjai közül engem ért az a megtiszteltetés, hogy az egyéni díjazott Szántó László szerkezet tervező munkásságát méltassam. Az éremről, annak névadójáról, Csonka professzorról előttem – arra hivatottabbak – már az elmúlt közel három évtized alatt lényegében mindent elmondtak. Egy gondolatot szeretnék az alapítólevélből kiemelni: a kitüntetést elsősorban azok kapják, akik az „első és alapvető célt, nevezetesen az építész- és tartószerkezet-tervezők alkotó együttműködését jelentősen és igazolhatóan elősegítették.”
Engedjék meg nekem, hogy mint szerkezettervező, erről az együttműködésről Polónyi István, a dortmundi egyetem tanárát idézzem:„A szerkezettervező három szinten dolgozik együtt az építésszel:

  • lehetővé teszi az építész gondolatainak megvalósítását
  • megnemesíti az építész gondolatát, amennyiben a szerkezetet statikailag és a gyártás szempontjából következetessé érleli
  • az építésszel közösen fejleszti a tervet és a szerkezetet

A szerkezettervező mérnök nem elkötelezettje egy bizonyos építészeti irányzatnak. Ő elfogadja az építész stílusát és arra törekszik, hogy a szerkezet következetes legyen. A szerkezettervező mérnöknek fel kell ismerni a különböző építészeti irányzatokban az igazi értéket.”
Mindezeket Szántó László eddigi munkássága igazolja. Szántó László okl. építőmérnök az Exon 2000 Kft. tulajdonosaként és ügyvezetőjeként jelenleg 13 mérnök munkáját irányítja és koordinálja. Korábban – a végzés után – a Kovács és Kovács Kft-nél dolgozott. Munkáit a sokszínűség jellemzi. Számos irodaház (többek között a Máriássy ház, V17 irodaház), középület (BME Q épület, Brit iskola, Zsigmond Király Főiskola), lakóépület (Nádorliget lakópark Bp., Shambala Home Bp.) mellett autószalonok (Seat – Skoda – Nissan) és ipari épületek (Zwack Központi gyár és raktár, Hanga raktárbázis) szerkezeteit tervezte, szem előtt tartva azt az elvet, hogy az épület használatának és előállításának minden szempontját figyelembe kell venni. Jó, ha a szerkezettervező mérnök már a tervpályázatokon is együtt dolgozik az építésszel, akkor is, ha ezt a kiírásban külön nem kívánják meg. Szántó László több pályázaton (így a miskolci fedett uszoda, a Hajós Alfréd Sportuszoda bővítés, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Zuglói Kereskedelmi Központ, az Eötvös József Főiskola) is sikeresen szerepelt.
A tartószerkezeti tervezők képzését is segíti, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén rendszeresen lát el diplomaterv konzulensi és opponensi feladatokat. Nem véletlen, hogy a kitüntetésre három különböző építész szerkezettervező alkotópárjaként Őt javasolták. Ezért döntött úgy a kuratórium, hogy az egyéni díjat neki ítéli. Az egyéni díj kimondatlanul is életmű-díjnak mondható. Szántó László fiatal kora ellenére jelentős munkásságot tud maga mögött. Ez a díj megerősítése annak, hogy jó úton jár.

A kuratórium és a magam nevében további sok sikert kívánok munkájához!

Zámbó Ernő
tartószerkezeti tervező
kuratóriumi tag

(lásd: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Ligeti György oktatási épület, MÉ 2011/1. , http://meonline.hu/aktualis/rejtett-hangok-haza/)