Október 4-én ünnepelte világnapját az építész szakma. A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara közös rendezvényei a város több helyszínén folytak egész nap. Szakmai konferenciák, kiállítások és tervbemutatók mellett ezen a napon adták át a legfontosabb szakmai díjakat. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak!

A főkurátornő jelmondata – „az emberek az építészetben találkoznak” – triviális szlogen. Akár a világ építészeinek találkozására is leszűkíthető az értelmezés. De úgy is gondolhatjuk: földi létünket ma túlépített, nem természetes környezet keretezi, ez az építész prakticizmus számára fokozott felelősség – elvben.

A Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont beruházás utolsóként került be az Európa Kulturális Főváros címre kiírt pályázat 2005-ös pécsi anyaga közé. A nagy középületek közül elsőként mégis ezt adták át 2010. szeptember 8-án. A Pécsi Városi Könyvtár, a Csorba Győző Megyei Könyvtár, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára…

Magyar Bauhäuslerek itthon – a jelző mindjárt felveti a kérdést is: kik is ezek a magyarok? Az iskola a történelmi Magyarország széthullásakor született, több alkotó hirtelen határon túli lett, az iskola meg egyenesen nemzetközi volt. A háború sokkja után sokan útnak indulnak a Bauhausba, a megújulni akaró európai kultúra bázisára…

„Az építészet megfagyott zene” – kétszáz éves mondás. Sokszor idézték, kizárólag nem komolyan vett, álpoétikus értelemben. Ami ennyire üres metaforává kopott, ott muszáj gyanakodni, különösen akkor, ha eme mondat még allegóriává sem nemesedett igazán, s ha eme mondatnak már első „pillantásra/hallásra” is kell legyen matematikai…

Különös aktualitása van a kérdésnek, vajon a külváros kortárs hitközösségei számára készülő épületeknek mit kell kifejezniük inkább: befogadást vagy elhatárolódást? Az előbbit választva a második vatikáni zsinat (1962-65) szerint, a külvilágra való nyitás, a létalapját elveszítő ember megszólításának és az ökumené kiteljesítésének szellemében járva.

Az elmúlt évben több írás is napvilágot látott a Kruppa Gábor tervei szerint nemrég felépült újpalotai templomról. Személyes benyomásokról, a ház környezethez való viszonyulásáról, építészeti részletképzésről és mintaadó előképekről olvashattunk e sorokban. A templom liturgikus terének elemzése még hiányzik, pedig ez kiemelt szempont…

A 2009-ben felszentelt újpalotai templom tervezője, az idén Ybl-díjjal kitüntetett Kruppa Gábor reflexiói Nagy Gergely Domokos fenti írására reagálnak. A kritikus hangú elemzés és Kruppa Gábor reflexiója így az építészeti szándék és a megépült építészeti alkotás befogadása témakörét járják körül, két hangon, egymás gondolatait…

A finn környezet még ma is az érintetlen természet, ahol az erdő, a víz, a szikla, a szél, a hó és a közöttük élő ember jelenti a világot. A természettel való együttélés – küzdelem és harmónia – sok évszázadon keresztül meghatározta a benne élők világképét. A természet úgy körülveszi őket, mint a tág, oxigéndús levegő. A finnek ebből a környezetből…

Az 1970-es évekig izoláltan működő skandináv művészet napjainkra a nemzetközi képzőművészet szerves részévé vált, az északi régióra irányuló nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően. Az 1990-es évek óta egyre népszerűbb s egyre szélesebb körben válik ismertté az észak-európai kortárs művészet, amely az aktuális művészeti tendenciákra reflekreflektálva…

Szinte minden magyar város küzd azzal az örökséggel, melyet a szocializmus politikai-gazdasági ideológiája, majd az újabb politikai, gazdasági és szellemi környezetbe átforduló világ számára teremtett. Különösen igaz Miskolcra, mely a be nem fejezett városépítészeti, -fejlesztési elképzelések egyedi, sajátos színtereként jelenik meg előttünk.

Az iskola a két éve épült óvoda mellett nyitotta meg kapuit. Kívülről meglepően nagynak tűnik, belül mégsem érezzük ezt: sok benne a tágasság, de semmi sem felesleges, nincsenek nyomasztóan nagy terek. A tervező messzemenően tekintetbe vette, mi szolgálja az épületet használó diákok javát. Az általános gyakorlattal szembemenve nem alakított ki aulát…