Az Eger melletti Selypen 1906-ban született Kepes György hosszú utat tett meg, amíg a kis falutól eljutott Bostonig, ahol világszerte ismert intézetalapító teoretikus, művész lett belőle. Aligha találunk a 20. században más olyan művészt, aki vizuális nyelv lehetőségeinek a tudományos gondolkozással való összeköttetésében és a művészet társadalmi hatóerejének…

Az 1963-ban megnyitott szombathelyi Iseum romkertjének helyén ma újra szentély áll. A napvilágra került adatoknak a korábbi ismeretanyagba való beépítését a 2001-3 között Sosztarics Ottó régész Mezős Tamás építész végezték. Az „Iseum-rekonstrukció” koncepciója az volt, hogy az új szentély teljes tömegében mutassa be ókori előzményének mását.

Már az 1990-es években, közvetlenül a cseh rendszerváltás után fölmerült az ötlet, hogy Prágában új műszaki könyvtárat létesítsenek. A cseh oktatási minisztérium által működtetett Állami Műszaki Könyvtár 2000-ben nyílt építészeti tervpályázatot írt ki, amelynek közel 50 beérkező pályaműve közül a Projektil iroda tervei nyertek első díjat.

A Magyar Köztársaság követsége értelemszerűen jelkép. Ezt a funkciót is szolgálja az építész, amikor a mi építőhagyományunkat idéző világos falakkal, a sárgásfehér mészkőburkolattal jeleníti meg az ország táji-történeti építőkarakterét. A ház ünnepélyessége egyszerre megfelel hagyománynak és hivatalos hangvételnek.

Vajon érvényes-e ma a hatvanas évek nagy álma: lehet-e az építészeti, földrajzi és társadalmi környezet pontos ismerete nélkül olyan sztenderd házat építeni, amely nem az éppen aktuális helyszíni adottságokhoz igazodik, hanem a legkülönfélébb telekviszonyoknak és megrendelői igényeknek egyformán megfelel?

2010-es esztendő (bár még nincs vége) méltán legnagyobb vihart kavart építészeti-urbanisztikai botránya a budapesti Belváros ún. Zeppelin-ügye. Az esemény- és nyilatkozatsorozat jellemzi a társadalom állapotát, de ez csak közvetve lehet a MÉ témája. A befektetők, nyilvánvalóan nem rossz szándékkal, de mindenesetre…

Jászberény a Jászság szíve. A térségben betöltött kiemelt szerepe, funkciói, hagyományai, építészeti öröksége valódi térségközponttá teszik, ehhez mértek városszerkezeti és az épített környezet minőségét érintő problémái is. Régi álma a városnak, hogy az átmenő forgalommal terhelt belvárosi részén forgalomcsökkentéssel, parkosítással igazi városközpontot hozzon létre.

A diplomaterv témája egy elektronikus adattárház publikus felhasználásra. Az elhelyezett tartalmak – emlékek – elektronikus formában hozzáférhetőek, illetve bemutatásra kerülhetnek az épület alagsorában megépítendő bemutatócsarnokban. Az épület kísérlet a konvencionális építészeten túlmutató organikus-mimetikus irányzat megvalósítására.

Idén tavasszal először szervezett nagyszabású kiállítást a Magyar Építész Kamara 320 tagú Táj- és Településtervező Tagozata, és máris egy impozáns anyaggal rukkoltak elő. Tíz év hazai terveiből válogattak a FUGÁ-ban, óriási sikerrel, majd vándorkiállítás formájában ment tovább a válogatás, végig az országon. Most végre a katalógus is elkészült.

Vége felé közeledik Pécs Európai Kulturális Főváros évadja és már megszületett az EKF-történet tanulságait összegző kötet. Szerkesztője, Somogyi Krisztina mindvégig jogosan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a város közös tér, így kapta a kötet a címét: KözTérKöz. Pécs 2010-es tapasztalataiból sokáig fog okulni az ország.

A kiadó vállalkozása nemzetközi trendet és honi hagyományt egyszerre követ. A stílusokat történeti környezetben elbeszélni helytálló és üzletképes program. A szocreál Magyarországon szerzői Prakfalvi Endre – az Építészeti Múzeum muzeológusa – és Szűcs György – az MNG főigazgató helyettese – a téma szaktekintélyei.

Az 1848-ban induló preraffaeliták az új művészeti látás ígéretét hozták. Festőik – szellemi indítékaikon túl –, a 20. század előfutáraként, egyrészt a vízionárius kreativitás és az illuzionisztikus érzékcsalás fél századdal korábbi példáit kínálják. A tárlat érzéki, szemet gyönyörködtető, ugyanakkor mitikus jelentésekben gazdag anyaggal szolgált…