Szöveg: Götz Eszter 2025-ben ünnepelte a TIBA Építész Stúdió megalakulásának 20. évfordulóját. Az alkalomra egy kötet is született, amelyben a csapat tagjai őszintén vallanak az itt töltött időről, munkáikról, a stúdió szakmai értékrendjéről. Húsz év elegendő ahhoz, hogy az alkotók visszatekintve újra átélhessék a tervezések, kivitelezések, megbeszélések, egyeztetések izgalmát, és számba vehessék a munkájuk révén […]
Folyóirat
Piran, Piran, Piran…
Piráni Építészeti Napok 2025 Szöveg: Gunther Zsolt Fotók: Jadran Rusjan, Miha Lorenčak Piran szinte észrevétlenül vált az európai építészeti diskurzus egyik referenciapontjává. Nem feltűnően, nem nagy hangzavarral gyűlnek itt össze évről évre építészek Szlovénia tengerparti kisvárosában. A konferenciát több, a város különböző pontjain megrendezett kiállítás kíséri, valamint a szombaton nyíló tárlat, amely a hajdani sólepárló […]
Formanyelv-átvitel
Interjú Kovács Péter építésszel SzövegText: Erdős Imre Hogyan alakul ki egy építész formanyelve, és miként válik mások számára előképpé? A sorozatban kortárs építészekkel beszélgetek a formálásról, az inspirációkról, valamint az építészeti gondolkodás tovább örökítésének lehetőségeiről. A cél, hogy közelebb kerüljünk ahhoz a folyamathoz, melynek során az emlékezés, a közös munka és az előképhasználat sajátos kézjeggyé […]
A hiány emlékműve
Az eltűnés, az emlékezet és a város átalakulásának története az 52-es mólónál Szöveg: Probstner Petra Mitől „jó” egy épület? Attól, hogy véd, zár, befogad, és ellátja funkcióit? Vagy inkább attól, hogy arányaival, anyagaival és térélményeivel gazdagítja az embert, aki benne mozog? A manhattani Hudson-parton, a Gansevoort-félszigeten felbukkanó acélszerkezet egyik hagyományos elvárásnak sem felel meg. Vizuálisan […]
Budapest történeti fasorainak településarculati szerepe
Szöveg: Haleczky Levente Béla, Komes Dániel, Fekete Albert A tanulmány Budapest utcafásítási korszakait és történeti jelentőségű fasorainak települési arculat- és hangulatmeghatározó szerepét vizsgálja. Célja, hogy felhívja a figyelmet történeti fasoraink örökségvédelmi és arculati jelentőségére, megőrzésük, helyreállításuk fontosságára. A városi fák és fasorok évszázadok óta meghatározó elemei a városszerkezetnek, hordozói a hely kulturális identitásának. A fák […]
Demokráciáról, szociokráciáról
Ki szokott társasházi lakógyűlésre járni? Szöveg: Szabó Julianna PhD Az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium a Közös értékeink programmal arra nyert CERV támogatást, hogy a hazai civil szervezetek számára kiírt pályázatokkal olyan projekteket katalizáljanak, amelyek egyszerre erősítik a hazai civil szférát és az európai jogok megismerését, tudatosodását. A harmadik pályázati kiírása volt a Fejlődésben+, amelyen […]
Bevezető – Makovecz 90
Szöveg: Szegő György főszerkesztő Makovecz Imre most lenne 90 éves. A MÉ jelen emlékszámát sokrétű munkássága felidézésére szerkesztettük. Ars poeticáját és munkásságát jó négy évtizeden át követtem, recenzáltam is. Nagyon tiszteltem, ahogyan imponáló bátorsággal és energiákkal szállt szembe a 60-as, 70-es, 80-as években regnáló, a magyar identitást és a magyar falut felszámolni kívánó politikai hatalommal […]
Milyen valóságról beszélek? (részletek)
Szöveg: Makovecz Imre (…) Az az építész, aki embereknek tervez és épít házat, mindegy, hogy családi hátról, társasházról vagy irodáról, pályaudvarról van szó, olyan világot tervez, mely formájával, anyaghasználatával és funkcióival is a hely szellemében az emberekhez, azok közvetlen, személyes, sokszor nem tudatos igényeihez szól, azokat formálja meg. az emberi cselekvés és jövőbelátás képessége tapasztalatom […]
Makovecz Imre országépítő összművészete
Szöveg: Szegő György Makovecz Imre a Trianonban hozott – a modern történelemben példátlan – diktátum által megcsonkított országban született 1935-ben, Budapesten. Ám gyermekkorát meghatározta, hogy sokat tartózkodott a dunántúli Nagykapornakon, a nagyszülői házban. Itt nemcsak a táj és a természet közelsége, de a famegmunkálás technikája, illata is meghatározó élményévé vált, és megtapasztalhatta a faluközösség összetartó […]
Az Expo Magyar Pavilonja
Szöveg: Jeffrey Cook Az épület csodálatosan gazdag és összetett alkotás, ami pár egyszerű ötleten alapul. Az első vizuális élmény, a lágyan ívelő tetőből aszimmetrikusan kiemelkedő hét hegyes torony látványa talán hóbortos benyomást tesz. Csak az alaprajzzal összevetve válik érthetővé a különcködésben rejlő dinamikus teljesség. A tölgyfa – mint az egyetlen kiállított tárgy – átmérője határozta […]
Bevezető az organikus magyar építészeti kiállításhoz
A Kós Károly Egyesülés jubileumi kiállítása és konferenciája elé, Műegyetem, 1998 Szöveg Text: Paolo Portoghesi Mi jellemzi a maguk építészetét, amilyenre egész Európában szükség volna? Mindenekelőtt az, hogy visszatértek az emberi léptékhez. Ezek az épületek nem taszítják el az embertől a természetet, hanem a hasonlóság folytán jelenlévővé teszik; azt mondhatnánk, hogy szinte állati tulajdonságokkal vannak […]
Folytatni a Teremtést – a Magyar élő építészet kiállítása elé
Iparművészeti Múzeum, 2009. 06. 20. – 09. 13. Szöveg: Gerle János 1989 őszén alakult meg a Kós Károly Egyesülés, hogy a környezetalakítás területéről kiindulva tegyen kísérletet egy új típusú, Rudolf Steiner tanait követő társadalmi szervezet megformálására. A Magyarországon akkor már huszonöt éve létező, magának egyre növekvő szakmai és általános elismerést kivívó szerves építészet mögött rejlő […]