Utóirat

A tér érzékelésével, leírásával sok tudományág foglalkozik, az építészet viszont (szinte csak) tervezi, anélkül, hogy definiálná annak határait, törvényszerűségeit és emberre gyakorolt hatását. A tér fogalmát az építészet a mai értelemben csak a 19. század végétől, illetve a 20. század elejétől használja egyes nyelveknek a mai értelemben vett tér fogalma…

Mindig nagy öröm, ha Lechner Ödön műveivel vagy az életmű eddig föl nem tárt, be nem mutatott új elemeivel találkozhatunk. Legutóbb az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnökségéhez kapcsolódó kiállítás, illetve az ahhoz készült katalógus kapcsán: Barcelona Brussels Budapest 2011. Ebből lényegileg kiderül a mindig sejtett azonos minőség, hogy e három meghatározó építésznek…

A szerző azon tudósok szűk köréhez tartozik, aki diszciplínája tárgyát az apró részletekig ismeri, de ugyanakkor azt saját terepén is, és a társtudományok felől tekintve is: egybelátja. Nem csak a címben szereplő térség épületeit, de a zsinagóga-fogalom és -épülettípus teljes történetét, és azon belül a mi régiónk, s benne Magyarország vallás- és építészettörténetét…

Vannak-e a falunak építészeti hagyományai? Ha vannak, milyen előtörténet hitelesíti azokat? Milyen jellemzői vannak, amelyekről felismerhetőek? Mi köze van az általános néphagyományokhoz, és a gondolkodáshoz? Miért kerültek ezek a hagyományok veszendő és már-már megtagadott állapotba? És egy napjainkra jellemző kérdéssel…

Meggyesi Tamásnak ez a tanulmány-gyűjteménye vázlatos áttekintés fél évszázados, nagy kiterjedésű életműve fölött, amelynek a summázatát, úgy hiszem, megadta írásom címe. A könyv legnagyobbrészt egy urbanista „külső” közelítése a „középhez.” Ő azonban fontosnak tartotta, hogy beszéljen a belső közelítésről is…

A szöveg szerkesztett változata Winkler Barnabás székfoglaló előadásának, amely a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián, az MTA Felolvasóteremében, 2010. március 8-án hangzott el. Winkler az értékmentés és az építészet kapcsolatáról szól, saját életútjáról és arról a tevékenységről, melyet a HAP Galéria megalapítójaként és vezetőjeként…

A Svájcban élő Moravánszky Ákos a kortárs svájci építészet egyik különleges építész párosa, Valentin Bearth és Andrea Deplazes legutóbbi munkáinak kapcsán ír a regionalizmus, a hely és az épület viszonya, anyag és technológia kölcsönhatása témáiról. Moravánszky hat épület elemzésével jut közelebb az építészeti gondolkodás alapköveihez.

Az antropozófia megalapítója, a modern szellemtudomány atyja, Rudolf Steiner 150 éve született. Az évfordulóra ebben az összeállításban több írással is emlékezünk. Lendvay Miklós, a mozgalom Magyarországon megjelenő folyóiratának, az Antropozófia című lapnak főszerkesztőjeként foglalja össze Steiner hatását korunkra…

Az építés drámája maga az antropozófia. Az, ahogyan az eszme megragadható, ahogy egzisztenciát nyer a földi létben, ahogy a szellem inkarnálódik az anyagban, ahogyan egy hely gyógyítóvá lesz, ahogyan egy szociális összműködés létrehoz egy fizikai burkot, mely misztériumhely, a családi élet misztériumának helye.

Rudolf Steiner a különféle szakterületekről kérdésekkel hozzá fordulók számára segítő iránymutatásokat adott, az előadásai nyomán az ő gondolkodásmódja, az antropozófiai szemlélet iránt érdeklődő hívei vagy közvetlen válaszként vagy újabb előadásokban kaptak személyes impulzust a gyakorlati életben folytatandó tevékenységükhöz.

A 20. század nagyhatású reformere, Rudolf Steiner (1861–1925) születésének 150. évfordulóját életműve bemutatásával ünnepli a bécsi MAK. Steiner az általa alapított „titkos tudománynak” mind axiómáit, mind filozófiáját képes volt a hétköznapi használathoz alkalmazni: a Waldorf-pedagógia a biodinamikus mezőgazdaság…

Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája, számos reneszánsz palazzo, a Pinacoteca di Brera klasszikus festményanyaga: Milánó sokféle kulturális kinccsel büszkélkedhet, mégsem tartják nagy művészeti központként számon. Inkább iparáról vagy a nemzetközi divatban betöltött helyéről ismert. A szó tág értelmében a design évszázados hagyományokra tekint vissza…