A célszerűség elve az építészetben arra sarkallja az embert, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokból minél kiszámíthatóbb környezetet teremtsen. A természeti és társadalmi mozgatóerők áttetszőségéért cserébe azonban le kell mondania a bizonytalanságról, amely nemrég még ösztönözte fejlődését és társa volt a felfedezésben.
A két világháború között a „jugoszláv ősfajnak”, a „dinári embertípusnak” a jellegét, vélt szellemiségét és építészeti megfelelőjét támogatta a központi hatalom, új-bizánci motívumokkal. Masszív emlékművek, bizantizáló középületek születtek a Bauhaus korában. Ám a gyakorlatban az ország nyugati, közép-európai felét Otto Wagner és Adolf Loos…
Az óbudai Gázgyár épületegyüttese historizáló-szecessziós stílusban, Reichl Károly és Weisz Albert tervei alapján épült 1910-13-ban. A gyár a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette. A területen tizenegy kilométernyi vasúti pálya kapott helyet, amely közvetlenül…
…A tervezési folyamatot lépésről lépésre ismerteti, és végül láthatjuk-olvashatjuk a kész arculattervet. Ami talán több is annál, mert elmélyülten foglalkozik a vizuális arc megjelenítéséhez tartozó terek, funkciók megvalósításának technikai dimenziójával, műszaki tartalmával is. Így a burkolatok, falburkolatok és a világítás kialakítására is konkrét javaslatokat…
A Lechner-palota kupolaterme jó kerete az „aranykor” toposzának. Az eredeti mítoszt Hésziodosz, az első nevesíthető görög költő írta meg a hanyatlásról, annak öt korszakáról. Fekete György ars poeticája szerint – legalábbis számára – az Aranykor jelenidő.
Kedves Gyuri! Nem csak én, de senki sem hiszi el, hogy Te nyolcvan éves lettél. Az lehetetlen. Nem is úgy nézel ki. Aki meg beszél Veled, annak eszébe nem jutna ilyet gondolni. Pedig valami igazság mégiscsak lehet ebben, mert akkor mire fel volt az a pompás köszöntésed az Iparművészeti Múzeum gyönyörű csarnokában?
Mindössze hét-nyolc olyan nagy formátumú festő van, aki úgy tudta életművében összegezni a klasszikus-architektonikus és a barokk-expresszív festészetet, hogy ez életművében nem okozott konfliktust – állítja Geskó Judit, a mintegy 100 Cézanne-művet felvonultató kiállítás kurátora.
Megható, rokonszenves, szeretnivaló könyvet készített Wagner Péter és Kőnig Tamás arról a harmincnyolc évről, amit egy közös építésziroda tervezőiként töltöttek el eddig. Semmi nagyképűség, semmi fontoskodás nincs a több mint háromszáz oldalon, ami ma, itt, ebben a szakmában igazán példaértékű.
Fővárosunk turizmusában a németnyelvű vendégeknek jelentős a súlya. Sokan közülük építészek / a vizuális kultúra munkásai. Számít, hogyan látják a magyar történeti építészetet / látják-e és hogyan a kortárs-architektúrát. Mert Budapest nemcsak az írók és a filozófusok városa, de az építészeké is.
Ha lerombolunk egy régi épületet és a helyére egy másikat húzunk föl, kortárs karakterrel, azzal semmit nem nyerünk – írta egy tanulmányában három világszerte ismert francia építész: Frédéric Druot, Anne Lacaton and Jean-Philippe Vassal.
A „műterem” funkciójának és jelentéstartalmának utóbbi fél évszázadban tapasztalható metamorfózisa fontos magyarországi példáit, műveket és dokumentumokat tárják a közönség elé az MNG kurátorai: Kumin Mónika, Petrányi Zsolt és Százados László.
János egyszerre volt és maradt építészettörténeti/elméleti gurum és személyes barátom.
A 70-es években kiadott egy szamizdat levél-folyóiratot ÉL címen, akkor kerültünk közel egymáshoz. Az élő építészet fogalom még nem volt definiálva…