Bachman Zoltán

Vince Kiadó, 2010. 321 oldal
Bachman Zoltán életmű albuma maga is műtárgy. Nem csak bibliofil kivitelét illetően, de összművészeti szerkesztésében is egyéniség. Például a laudációk szerzői is közreműködői a vizuális összképnek, illetve a Pécs szellemi közegét közvetítő személyiségek is meghatározó szereplői a kötetnek.

Végtelen párhuzamok

A kép – legyen analóg vagy digitális – képes láthatóvá tenni az ismeretlen tartományának szemünk által nem érzékelhető világát. A tudomány fejlődésével nyíló új lehetőségek tágítják a világról alkotott képünket, olyan elvont struktúrák válnak a képek tárgyává, amelyek a képzeletünkben, illetve számítógépeinkben létező pixelekből állnak össze.

Podmaniczky-díj 2010

A városvédő civilek 1982 óta minden évben Podmaniczky-díjjal jutalmazzák azokat, akik foglalkozásuktól, munkahelyi kötelezettségüktől függetlenül, vagy azt jelentősen túlteljesítve a legtöbbet tették épített és természeti környezetünk, kulturális örökségünk értékeinek védelmében. Az idén 28. alkalommal került sor a díjátadóra.

A rekonstrukció története

Az épületek rekonstrukciója hosszú időn keresztül kellemetlen viták tárgya volt, és ma is érzékeny pont. Mégis az ókor óta találkozunk olyan épületekkel, amelyeket leromboltak, és különböző okokból később újjáépítettek. A rekonstrukció eltérő értelmezéseinek megértése a vitákat tágabb kontextusba helyezi, amely megkönnyíti azok érzelmi aspektusának tárgyalását.

1:1 – Architects Build Small Spaces

Az építészeti kiállításokon a rajzok, modellek és fotók bemutatásával a látogatók alig kapnak közvetlen élményt a kiállított épületekről. Ezt a hiányt felismerve a londoni múzeum terét kísérleti helyszínként használva meghívtak 19 építészt, hogy tegyenek javaslatot olyan struktúrára, amely a nyugalom, a visszavonulás eszméjét közvetíti.

Hazánk kulturális öröksége Georg Gerster légifelvételein

Az embernek az a vágya, hogy a Földet fentről láthassa, ősrégi álom. A 93 fényképből álló, „Magyarország kulturális öröksége légi felvételeken“ c. kiállítás áttekintést nyújt a mai Magyarország területének legjelentősebb műemlékeiről és tájairól. A válogatás azokat a műemlékeket helyezi előtérbe, amelyek az építőművészet fejlődésében kulcsfontosságúak.

Ébredés a 66 éves álomból

A Tervezni, építeni, élni címmel futó kiállítás mottója: Albánia terra incognita. Ám az osztrákok legalább az ország fővárosáig – vagy száznegyven éve – elláttak. Az osztrák érdeklődés a török birodalom összeomlásától indult: a 19. század végén Ausztria kapta a balkáni utódállamok konszolidálásának máig megoldhatatlannak bizonyuló feladatát. Az eredmény közismert.

Állásfoglalás a Bécsi utcai beépítéssel kapcsolatosan

A Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége 2010. július 20-i elnökségi ülésén, Budapest, V. kerület, Bécsi utcai beépítéssel kapcsolatosan az alábbi határozatot hozta: A Belvárosi funkciók megújításának folyamata nem képzelhető el a meglévő kulturális, kultúrtörténeti emlékek, a belvárosi városkép megőrzése nélkül, az értékes épületállomány lerombolásával.

Közös tört

Az építészet különös – semmivel fel nem cserélhető sajátossága folyamatos jelenvalósága, érzéki anyagszerűsége.
Kell hozzá hely, és fontos az idő. Számít a fizikai és mentális környezet.
De az építészetet – minden hiedelemmel ellentétben – nem az építészek csinálják.

Gerle János: Korb Flóris, Giergl Kálmán

Gerle János “válogatásként” prezentálja az alkotópáros életművét. Összegző értékelése mégis kiemeli, hogy Korb és Giergl “elsőkként közvetítették a nyugati-európai új művészeti impulzusokat”. Valószínűsíthető, hogy a Zeneakadémia körüli botrányok okozták a közös életmű szárnyaszegett folytatását, Giergl kiválását.

Körkérdés az építészet feladatáról

A régi/új Magyar Építőművészet folyóirat kis megszakításokkal 1903 óta kíséri figyelemmel a magyar és a nemzetközi építészet folyamatait, az építészetről való gondolkodás változásait. A harmadik évezred elején a világ építészete új helyzetbe kerül. Ezzel párhuzamosan a hazai építészet is irányt, sőt paradigmát vált. A kultúrateremtő építész folyamatosan átalakít, kísérletezik, ugyanakkor meglévő környezetével is interakcióban marad – mást nem is tehet.

Közösség, kommunikáció

A városépítés társasjáték, pontosabban társas játék. A település az embernek nevezett társas lény élőhelye, mely az ember társadalmi léte következményeinek összességeként kultúrává nemesedik és kifejezi az azt létrehozó társadalom fejlettségét, mindenkori állapotát. A kultúra nem tartozik a természeti törvények hatálya alá…