2011/1

A tavalyi árvízkatasztrófa lelki sebei talán soha nem gyógyulnak be Zsolcán. De a 2010-es Karácsonyt a településen mindenki ép házban ünnepelhette. Ez a magyar építészek – többségében önzetlen – segítségének is köszönhető. Hangsúlyoznunk kell ezt most, amikor a politikai érdekeket előtérbe helyező választási évnek vége.

Az Európai Kulturális Főváros Pécs 2010 megvalósulását nem lehet egyetlen séma mentén értékelni. Egyik lehet a kultúra-fogyasztó állampolgár ítélete – ahol össze kell vetnünk a programokat, a létrehozott/megmaradó értékeket a ráfordításokkal, de a projekt lehetőségeivel is, óhatatlanul Graz, Linz vagy Essen példáival.

Pécs igazán megérdemli koncerttermét: Európa Kulturális Fővárosa ugyan csak egy évig lehetett, de 2010 után is az ország egyik legfontosabb kulturális központja marad, ahogyan mindig is az volt. Az, hogy ez az épület a városban létrejöhetett, zenészt is, közönséget is ujjongásra késztet. Az új Kodály Központ hangversenytermében lényegében nincsenek derékszögek…

A Lágymányosnak ezen a területén valamikor a Dunára – annak vízfolyását befolyásoló okokból – épült gát által elrekesztett tó volt. Feltöltése után a területet sokáig nem tartották beépíthetőnek. Majd a 19-20. század fordulóján, Hauszmann Alajos, Petz Samu és Czigler Győző tervei alapján megépült a Műegyetem központi épülete…

A Belváros Főutcája északi végén a Szabadság tér átalakulóban van. A tér környékén több épület visszakapta eredeti szépségét, míg a főhangsúlyt jelentő Tőzsdepalota (az MTV korábbi székháza) futurisztikus tervei váratnak magukra. Tőle északra és délre most két saroképület is újjáéledt és – eltérő funkcióval és kialakítással.

Már első ránézésre könnyen megfogalmazható a műemlékbővítés koncepciója: az épülettömeg megduplázása a kortárs funkció szolgálatában, a barokk formák és anyagok megidézése mai nyelvezettel és eszköztárral. Andrea Bruno ötlete és műve azonban semmiképp sem egymondatos építészeti alkotás. Megszületett tehát a barokk épület mai klónja, helyet adva…

A rendszerváltás előtt kezdődő ferencvárosi rehabilitáció ama folyamatok egyike, amire Budapest büszke lehet. A romos, szlömös városrész okos döntések nyomán fokozatosan újul meg immár harmadik évtizede. Most a Középső-Ferencváros metamorfózisa újabb állomáshoz ért: az egykori Mária Terézia (majd Kilián) Laktanya felújított lovardájában…

A megújult Rácz fürdő és szállodája sorában egy új épület jelent meg: az Oxygen Wellness Központ. A Tabán egy része tehát újra beépül, de nem a múlt „grinzingi” hangulatával, hanem egy új, a magasabb fizetésű rétegeket kiszolgáló szolgáltatáshalmazzal. A Rácz VIP fürdője, az Oxygen magas színvonalú szolgáltatásai és VIP részlege az üzletemberekre épít…

A Káli-medencében minden valamire való faluban voltak majorságok, így tehát minden településnek meg volt a maga – egy vagy több – nagyobb gazdasági egysége. Ezek az épületegyüttesek általában a falvak külterületein voltak, bár némelyik a lakóházak közé is beköltözött. Vincze László építész a hely saját szépségét fogta meg, és elkezdődött egy újabb mese.

Mád, az egykori hegyaljai mezőváros fő utcáján járkálva kereső tekintetünk alig veszi észre a műemléki hangulatú házak tetői fölött a Royal Borászat kortárs épületeinek oromzatait. De ahogy a hegynek felfutó, régi épületekkel határolt keskeny térközű udvaron elindulunk feléjük, erőteljesen, grandiózusan tárulnak fel előttünk.