Nagy érdeklődéssel olvastam Hornyik Sándor tudományos elemzését a fraktálok építészeti vonatkozásairól és alkalmazásuk példáiról a 2010/6-os Post Scriptumban. Olvasás közben egyre jobban megerősödött bennem a meggyőződés, hogy az általa említett épületek mellett, amelyek matematikai szempontból csupán szerény kísérletek a fraktálelmélet térbeli tárgyiasítására…
Utóirat
Ajánló a Kortárs portugál építészet című könyvhöz
A kortárs portugál építészet meghatározóan fontos eleme a jelen építészetének. A 20. század utolsó évtizedeiben előzmények nélkül, és szinte teljes fegyverzetben pattant elő, mint Zeusz homlokából Pallasz Athéné – aki megismertette az építészetet a görögökkel. A váratlan felbukkanás csodája nem múlott el három nap alatt, a portugál építészet az élvonalban…
Az újjászületés nap-madarai
A Borromini építette, római, magyar tulajdonú Falconieri palota ornamentikájának, plasztikai programjának eddig a kutatásban figyelmen kívül hagyott ezoterikus megfejtésjavaslatával szolgál a tanulmány. A szerző hipotéziséhez három forrásra támaszkodik: Marcello Fagiolo Architettura e Massonieria c. munkájára…
Szimbólumokkal telített fény-katedrális
A beszélgetés a 2008-ban elkészült oaklandi katedrális kapcsán készült. Hartmann a modern templomépítészettel való találkozásáról is beszélt: „…A szakrális építészethez köthető közvetlen élmény az egyetemi éveim alatt ért: az indianai Ball State Universityn engem választott ki a kar vezetése, hogy a negyedik évemet a londoni Architectural Association kurzusán tölthessem.
Múzeumi negyed spanyol módra
Budapesten ismét előtérbe került egy összefogott múzeumi negyed építésének lehetséges terve. Bár a tervezett Andrássy-negyedhez hasonló koncentrált kulturális negyedek több helyen is működnek Európában, hazai létjogosultságuk vitatott kérdés. A budapesti elgondoláshoz képest lényegesen lazább kialakítású a spanyol fővárosban…
A hely – újratöltve
Egyszerzős, az építészet egészével foglalkozó mű alig jelent meg az utóbbi időben, David Leatherbarrow munkája ezért kiemelt figyelmet érdemel: vajon tud-e olyan egységes érték- és érvrendszert felállítani, amely ebben az átfogó elméletekkel szemben szkeptikus környezetben is meggyőző, plauzibilis tud lenni? A könyv címe szerencsés választás.
Go Vöröstó!
A Középülettervezési Tanszék negyedéves hallgatói és oktatóik egy Balaton-felvidéki falu, Vöröstó életét vizsgálták egy fél éven át Rendhagyó kutatásba kezdtek, melynek során a nyilvánosság minden eszközét felhasználták, hogy bárki számára megteremtsék a bekapcsolódás lehetőségét. Ennek első formája egy blog létrehozása volt…
Közösségi tervezési és építési folyamatok
A Malagai Szépművészeti Egyetem hallgatói évek óta az alagsori műtermekben dolgoztak, ahol sem megfelelő világítás, sem szellőzés nem volt. A diákok és a tanárok egy része jobb hangulatú és használható alkotóműhelyek létrehozását tervezték. A Recetas Urbanas (Városi Receptek) műhely alternatív építészeti beavatkozásokra…
A repülő osztály
A gyerekeknek eleven terekre van szükségük, melyek fejlődni és lélegezni tudnak, olyan terekre, melyek nincsenek végleg lezárva, funkciójuk és formájuk rendre újrafogalmazható. A gyermeki fejlődésben a térformák érzéki megtapasztalása, a saját és az idegen ötletek világának felfedezése különösen fontos tényező.
Az iskolafejlesztés komplexitása
A világ működésének – az ezredfordulón kritikussá vált – fogyasztás vezérelte szisztémája egyre jobban szétzilálja oktatásunk 150 éves rendjét, valóban sokat felejtettünk. Csak a közelebbi múltból: a 70-es, 80-as évek magyar iskolaépítészete valóban világszínvonalú volt, illetve a mögötte lévő úttörő építészek munkássága nem felejthető…
150 évet visszalépünk?
Szomorúan és elkeseredve látjuk, hogy a hazai iskolaépítés alaprajzi szervezés szempontjából jó 150 évet visszalép, mivel újabban sorozatosan épülnek az oldalfolyosós iskolák. Az oldalfolyosós alaprajzi rendszer – mint tudjuk – a leggazdaságtalanabb és pedagógiai szempontból a legrosszabb megoldás. Hogy miért? Mert az oldalfolyosót fűtjük, világítjuk, szellőztetjük, takarítjuk…
A Duna-reneszánsz margójára
A Duna reneszánszát éli és ennek számos globális, európai nagytérségi, geopolitikai és helyi, városi szintű háttere és konkrét városfejlesztést érintő, építészeti vonatkozású megnyilvánulása van. A folyók városi térben való jelenléte jelentősen átalakult, többnyire felértékelődött a poszt-indusztriális időszak városi funkcióváltásával, az ipari termelés nagyvárosokból…