A kertész naplójából

Danyi Zoltán író (1) Metszőolló, ásó, fűrész, kés. A füvet már korábban lenyírtad, most a fatörzsek, rózsabokrok, fenyők, kerítéslécek tövénél maradt fűszálakat szaggatod, téped, vagdosod késsel. Később az alacsony, vén körtefák tövéből sorra kimetszed a vadhajtásokat, ehhez kell a metszőolló, az ásó, a fűrész. És mire az alkonyat utolér, a kert ápoltabb, gondozottabb, rendezettebb, talán […]

Egy építészeti kapcsolat nyomában

A Budaörsi és a Helsinki-Malmi repülőtér közötti párhuzamok Szöveg: Csengel Péter, Csengel-Plank Ibolya Európa régi repülőterei között ma is létezik kettő, amelyek bár távol fekszenek egymástól – az egyik Helsinkiben, a másik Budapesten –, szembetűnő hasonlatosságot mutatnak. Alaprajzuk, a központi kör alakú forgalmi épületükhöz kapcsolódó oldalszárnyaikkal, a levegőből nézve egy repülő madár alakját formázzák. Annak […]

Lechner Ödön „irodái”

Történeti rekonstrukció egy pénztárnapló alapján Szöveg: Baldavári Eszter Nagyszabású digitalizálási és gyűjteménykezelési munka indult 2021 nyarán a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban. A Múzeumi Osztály mintegy 4000 műtárgya: tervek, fotók, iratok digitális másolatának elkészítése mellett, a tárgyakhoz tartozó adatokat is rögzítették a múzeum munkatársai. Ennek a munkának a részét képezte Lechner Ödön hagyatékának […]

Act global – Cselekedj globálisan!

Budapesti Építészeti Filmnapok 2022 Szöveg: Tatai Mária A jól ismert „think global, act local” szlogen ütősebbé tétele joggal hívja fel magára a figyelmet. A Kortárs Építészeti Központ által rendezett fesztivál – amit ismét a Toldi moziban élvezhettünk – idei rövid jelmondata átgondolásra késztet, hiszen bár környezetünkért helyben tudunk elsősorban tenni, de globális világunkban némely cselekedetünk […]

Problémás térhelyzetek

A kőbányai hajléktalanszállók környezetének téri minőségei Szöveg és fotók: Bene Bence A hajlék nélküli emberek integrációja elemi fontosságú. A hajléktalanellátás intézményeinek fő célja nemcsak egy minimális védőháló biztosítása, hanem a társadalmi, és ezáltal a munkaerőpiaci integráció is lenne. Ez egy hosszas, többlépcsős folyamat, melyben fontos szerepet játszik többek között a hajléktalanellátás intézményei közül a lakhatást […]

Radikális mértéktartás

Pierre Chabard: Utilitas, Firmitas, Austeritas Szöveg: Váncza Márk A recenzió tárgya napjaink egyik meghatározó építészetelméleti folyóiratában, a Cynthia Davidson alapította Log Magazine geometriával foglalkozó tematikus számában jelent meg (Log Magazine No. 43, 2018 Summer). Szerzője Pierre Chabard francia építész és teoretikus, a Criticat elméleti folyóirat alapítója és szerkesztője. A 2008-as gazdasági válság után új esztétikai […]

Szimmetria az építészetben

Fejezetek egy végtelen történethez Terc Kiadó, 2021, szerk. Katona Vilmos, 247 oldal Szöveg: Botzheim Bálint A Szimmetria az építészetben című könyv hiánypótló műként jelent meg. A kötetben a Symmetry: Culture and Science folyóirat több mint 30 évének évfolyamaiból válogatott a jelenlegi főszerkesztő, Katona Vilmos. A Symmetry alapítói Darvas György és Nagy Dénes voltak, első évfolyama […]

Egész évben építészet

Egész évben MÉSZ 120 Szöveg: Krizsán András DLA 1902-ben, amikor Kecskeméten megépült a magyar szecesszió egyik legismertebb épülete, a Cifrapalota, huszonnégy magyar építész úgy érezte, hogy szükség van egy, a magyar építőművészet érdekeit képviselő egyesület létrehozására. Az építészek szövetségének létrehozásához fűzött reményeket hűen tükrözik a korabeli sajtóban megjelent tudósítások is. Történelmi óra volt ez, amikor […]

Nemes ambicziók, szép ideák

A MÉSZ első évtizede Szöveg: Moravánszky Ákos Az 1902-es év, a Magyar Építőművészek Szövetsége megalakulásának éve, a boldog békeidőknek nevezett 1867 és 1914 közötti majd félévszázados időszak közepére esik. Az építészek, akiknek jelentős részük volt Budapest világvárossá válásában, szövetséget alapítottak. Az új egyesület alakuló közgyűlését mintegy 50 építész részvételével 1902. június 8-án a Műcsarnok tanácstermében […]

A MÉSZ története 1902-1948 között

A Magyar Építőművészek Szövetségének működési keretei Szöveg: Baku Eszter, Csernus Éva A MÉSZ szervezeti felépítésének fő pilléreit egészen a második világháborút követő időszakig az igazgatóság, a bizottságok és a fegyelmi tanács jelentették. Ezek összehangolt munkája képezte azt a szilárd alapot, amely lehetővé tette mind a művészeti/kulturális, mind pedig az érdekképviselet terén az újabb és újabb […]

Különutas magyar szocreál

Egy láthatatlan történet Szöveg: Sylvester Ádám A háború utáni rengeteg építési feladat nagy állami építészirodákat igényelt. A fiatalok nagy része még nem volt ellenséges érzelmű ezzel szemben, az építés nagyon fontos faktor lett, a politika is kiemelt szerepbe helyezte, a ún. haladó értelmiség egyik terepe lett. A magántervezés teljesen megszűnt, de a nagy irodákban igazán […]

Az „angliás” magyar építészek

Goldfinger Ernő és a MÉSZ együttműködése Szöveg: Mészáros Ábel A Goldfinger-ösztöndíj kivételes epizódja volt a Kádár-kori magyar építészeti életnek. Goldfinger Ernő a háború után, 1946-ban Pierre Vago magyar származású francia építésszel együtt kezdeményezte az UIA – az Építészek Nemzetközi Egyesülése – megalapítását, ami létrejötte után azonnal első szervezőtitkárává választotta. Sorra épültek meg egyre jelentősebb alkotásai, […]