Vélemény a családi házak engedélyeztetésének eltörléséről

Szöveg: Tétényi Éva

Bánffyhunyadi utcakép, 2015

Mit tegyünk, ha 300 hasznos négyzetméter alatti lakóház tervezésére kérnek fel bennünket? Szerintem ugyanazt, amit minden esetben tenni szokott egy felelős építésztervező. A napjainkban oly sokat emlegetett 456/2015 (XII.29.) Kormányrendelet ugyan ezeket az épületeket a nem építési engedély köteles építmények közé sorolja, azonban, ha jól átgondoljuk, a tervezésnél semmit sem hagyhatunk ki. Csak a beadandó munkarészek lettek leszűkítve, méghozzá jelentősen. A szakmai és állampolgári aggodalomra az ad okot, hogy a vonatkozott jogszabály az új lakóépületek esetében – amelyek igencsak méretesek is lehetnek, hiszen a nettó négyzetméterbe nem kell beleszámítani a garázst és a pinceszintet – csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, azaz nincs hatósági ügyintézés. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet elutasítani a kérelmet, és nem kell értesíteni a szomszédokat sem, azaz megszűnt a szomszédok fellebbezési joga, sőt a helyi építési szabályzatban foglaltak közül csak a beépítés módját és az építési helyet kell figyelembe venni. A csatolandó dokumentációban nem szerepelnek az alaprajzok, metszetek sem, sőt statikai számításokat, tereprendezési tervet, hőtechnikai számítást sem találunk a felsorolásban. A településképi véleményezés alól is felmentést kapnak ezek a lakóházak. Értetlenül állunk sokan, hogy születhetett ilyen építésügyi jogszabály, de ahelyett, hogy bosszankodnánk, nézzük inkább, hogyan alkalmazhatjuk továbbra is az elengedhetetlen szakmai kontrollt. S bár úgy mondják, az építészet a mindenkori társadalom lenyomata, talán az építész társadalom becsülete lesz annyira erős, hogy korrigálja eme igencsak leegyszerűsített eljárás fonákságait.
Bár az előírás szerint a bejelentési tervcsomag a műszaki leírás mellé m1: 200­as léptékű helyszínrajzot, növényzettel és kerítéssel együtt ábrázolt utcaképet, valamint homlokzati nézetrajzokat ír elő, de az építésztervezőnek továbbra is alá kell írnia a tervet, sőt nyilatkoznia kell arról, hogy minden idevonatkozó előírásnak megfelel az új lakóépület.
A felelősség sokkal nagyobb. A probléma talán nem is a szinte csak elvi építési engedélyezési dokumentációnak megfelelő munkarészeknél van, hanem ott, hogy az építtető értse meg: ahhoz, hogy jó ház készüljön, a legtöbb esetben még a m1:100­as léptékű tervek is kevesek, csak az egyszerűsített kivitelezési terv nyújt csak kellő biztonságot a megrendelőnek ahhoz, hogy a pénzéért jó házat kapjon. A szakmagyakorlók félelme talán abban van, hogy a megrendelő nem hajlandó majd olyan tervrajzokat kifizetni, ami nem kötelező. Szerintem meg az építész nem rajzolhat úgy homlokzatokat, hogy meg ne tervezte volna a teljes házat; az építtető meg nem fog úgy nekiállni egy életre szóló építkezésnek, hogy ne tudná, hol lesznek a szobái. A tervezést nem lehet megspórolni! És mi lesz a településkép védelmével? A helyi polgármesterek felelőssége, hogy a főépítésszel karöltve mindent megtegyenek azért, hogy csak olyan házak épülhessenek, amik beleillenek a településkarakterébe. Kétségtelen, hogy ehhez minden félnek, de elsősorban az építésznek kell konstruktívnak lennie, és csak akkor írja alá a tervet, ha az megfelel az illeszkedés és a jó ízlés szabályainak.
Azért jó tudni, hogy a jogszabállyal kapcsolatban számtalan észrevétel és kifogás érkezik, amit talán a kormányrendelet várható módosításánál megszívlelnek a jogalkotók, mert jelenleg számos polgári peres eljárás, kártérítés, akár kötelező bontások elé nézünk a jövőben. Ha pedig az új házunkat valamiért el szeretnénk adni, a vevőnek semmi garanciája sincs arra, hogy amit vesz, az milyen, hiszen a használatbavételi engedély helyett csak egy hatósági bizonyítványt állít ki majd a helyi jegyző, aki az egész folyamatban részt sem vett, mert a bejelentési kötelezettségnek a járásszékhely szerinti építési hatóságnál kell megtenni. Szóval maradjunk csak a jól megszokott ökölszabályoknál, és értelmezzük továbbra is úgy az új lakóépületeket, hogy semmi sem változott csak mást kell beadni a bejelentéshez. Az építésfelügyelet pedig úgyis ugyanazt követeli meg, amit minden másnál, e­naplóstul, kiviteli tervestül.