Posztumusz Ybl-díj

Szöveg: Winkler Barnabás

2010-ben Winkler Barnabás építész kezdeményezésére a Magyar Építőművészek Szövetsége posztumusz Ybl-díjjal ismerte el 17 magyar építész életművét. Az Ybl Miklós építőművészeti díjat a Minisztertanács 1953. november 6-i határozatával hívta életre az állami művészeti díjak sorában. A díjakkal kapcsolatos szabályok az eltelt évtizedek alatt számtalanszor módosultak. Eleinte több fokozatban, szinte évente változó számban ítélték oda az elismerést az arra érdemesnek tartott művészeknek. A felterjesztés szabályai, a felterjesztésre jogosult személyek kiléte többször változott. A minisztertanácsi, illetve a kormányhatározatok évente “finomították” az állami kitüntetések rendjét. Az Ybl Miklós-díjat, melyet az 1957 és 1959-es évek kivételével évente átadtak, építész társadalmunk legrangosabb szakmai elismeréseként tartja számon. Az 1953 és 1989 közötti időszak alatt működő magyar építészek között több olyan kimagasló képességű alkotó is volt, akik az alapítás éve óta indokolatlanul nem részesültek ebben az elismerésben. Volt, aki azért maradt ki a díjazottak névsorából, mert külföldi állampolgárnak számított, voltak, akiknek a politikai megítélése felett nem tudott építészeti nagyságuk diadalmaskodni. Többeknek a kitüntetését a döntnökök az elkövetkező évre halasztották, de a következő évben már nem kerülhetett díjazásuk szóba, mert időközben eltávoztak az élők sorából, így feledésbe merült a megérdemelt elismerésük. A díjat kezdeményezők törekvése eredménnyel járt. Ha több évtizedes késéssel is, de 17 kiváló építészt és kiemelkedő munkásságukat sikerült utólag a szakma legnagyobb díjával elismerni.