Szöveg: Erhardt Anna, Pallos Bence

A 44 éves múlttal rendelkező Visegrádi Tábor története egészen 1981-ig nyúlik vissza. Ekkor néhány lelkes műegyetemi építészhallgató felkereste Makovecz Imrét, hogy segítse őket az építészet minél mélyrehatóbb megismerésében, a hivatalos egyetemi oktatás határain túlmutatva. A Mester válasza a közös építés volt. A Pilisi Parkerdőben dolgozva kijárta, hogy a Parkerdő területén, egy elhagyott bányaudvar legyen az első építésztábor otthona. A szervezők között ott volt Turi Attila, Csernyus Lőrinc, Salamin Ferenc és Zsigmond László – napjaink meghatározó építészei –, akik között az együtt töltött időnek köszönhetően évtizedeken átívelő szövetség alakult ki. A bányaudvarban megszervezett táborok 2001-ig tartottak, utána alkalmi ,,vándortáborként” élt tovább az ország különböző pontjain Sárospataktól Devecserig, egészen 2014-ig, amikor visszatért Visegrádra.
A 2014-ben új erőre kapó Visegrádi Építésztáborok is követik a Makovecz Imre által megfogalmazott közösség-építés gondolatiságát, és fő célkitűzése – immár az önkormányzattal szorosan együttműködve – Visegrád belterületén álló, közhasznú funkciók kiszolgálására alkalmas kisléptékű építmények megalkotása. A tábor vezetője 2014 és 2021 között Vidovics Réka volt, neki köszönhető, hogy a tábor a mai napig stabil alapokon áll. 2022-ben és 2023-ban Szűcs Petra és Szendrey Csongor vitték tovább a tábor szervezését, mi pedig 2024 óta töltjük be ezt a szerepet.
Hálásak vagyunk, hogy lehetőségünk van Makovecz Imre szellemi örökségét ilyen módon tovább örökíteni a fiatalabb generációknak, célunk az általunk alapított Móva Kör keretein belül év közben is szakmai programokkal tovább építeni a táborban létrejött közösséget.