Építészek Háza, 2022. 06. 08.

A Magyar Építőművészek Szövetsége június 8-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen Krizsán András elnök, valamint a bizottságok vezetői beszámoltak az előző évi tevékenységekről és bemutatták a 2022. évi terveket. A közgyűlés második részében szakmai beszélgetés zajlott a magyar építészet aktuális kérdéseiről.

Krizsán András bevezetője után Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke, Winkler Barnabás, a Széchenyi István Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának vezetője és Salamin Ferenc, a Magyar Művészeti Akadémia Építőművész tagozatának vezetője köszöntötte a MÉSZ tagjait.) Krizsán András kiemelte, hogy 120 évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon alakult meg a Magyar Építőművészek Szövetsége, így a rendes évi közgyűlés egyben ünnepi alkalom is, tisztelgés az elődök munkája előtt. A jubileumi év emblémája az a logó lett – Bodó Anna, a PTE művészeti szakos hallgatójának grafikája –, amelyet a MÉSZ az egyetemi diákok számára hirdetett meg. Csillag Katalin és Botzheim Bálint beszámolt annak a kötetnek a tavasz óta zajló előkészítő munkájáról, amely a MÉSZ 120 éves tevékenységét tekinti át.
Az elnöki beszámoló kitért a 2016 óta minden évben megrendezett fiatalok_feketén_fehéren című vándorkiállítás sikerére, az Építőművész Szalon nevű beszélgetés-sorozatra, a Csütörtöki Iskola nívós programjaira, a tervpályázati anyagokat ismertető szakmai beszélgetésekre, a Kós Károly teremben bemutatott kiállításokra, az újonnan átadott középületekben tartott építészeti sétákra, valamint a MÉSZ közleményeire az orosz-ukrán háborúval, illetve a budai Várban kivételes értéket képviselő Jánossy-Laczkovits ház bontásával kapcsolatban.
A régóta tervezett Magyar Építészeti Központ létesítésével kapcsolatban Krizsán András elmondta, hogy a Kisfaludi Programiroda támogatásával, gazdasági, jogi szakértők bevonásával a MÉSZ elkészítette az előzetes megvalósíthatósági tanulmánytervet, 2022-ben pedig megkezdődött a részletes tanulmányterv kidolgozása és a tervezési program összeállítása. A következő lépés gy tervpályázat meghirdetése a tervező kiválasztására, hogy az előkészítő munkák elvégzése után, a megvalósuló beruházást követően, méltó körülmények között ismerhesse meg a széles közönség a hazai építészek példa értékű munkáit, terveit, az építész alkotó munka eredményeit, növelve az érdeklődést az építészet iránt, szemléltetve az építészek által létrehozott, a társadalom, a nemzetgazdaság, a turizmus, és az építőipar számára is releváns kulturális és gazdasági értékeket.
A külkapcsolatok az elhúzódó világjárvány ellenére is jól működtek 2021-ben. Az UIA programjain való részvételről Fátyol Tibor, a külügyi bizottság vezetője számolt be. A V4 építészeti társulással kapcsolatban Krizsán András beszámolt a tavalyi évben Prágában aláírt együttműködési megállapodásról, amely egy nagyszabású V4 építészeti kiállítás előkészítését szolgálja, de a pandémia miatt 2023-ra tolódott. Beszélt a budapesti Nemzetközi Építészkongresszuson aláírt kezdeményezésről is, amely egy V4 építész diplomadíj létrehozásáról döntött.
Golda János, az Építész Mester Egylet vezetője beszélt a 70 éve alapított és 50 éve újraindított Mesteriskola kiállításáról, és meghirdette a soron következő, 27. ciklust, majd az UIA munkabizottságok beszámolója következett. Ezután Szegő György, a Magyar Építőművészet főszerkesztője foglalta össze a folyóirat elmúlt évének tanulságait, finanszírozási nehézségeit és sikeres együttműködését a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal. Kiemelte, hogy a szakmai lap az előfizetőkön és a rendszeres vásárlókon kívül mintegy 350 hazai közkönyvtárban van jelen, ezzel az egész országot ellátja írott építészeti kultúrával, emellett a külföldi olvasók, előfizetők száma is gyarapszik, világszerte több fontos szakmai intézményben ott van a Magyar Építőművészet.
A szakmai összefoglalók után a közgyűlés megvitatta a 2021. év költségvetési beszámolóját és közhasznúsági mellékletét, majd elfogadta a 2022. évre vonatkozó pénzügyi és szakmai terveket. A közgyűlés második részében aktuális építész szakmai kérdések kerültek napirendre. Köztük a legfontosabbak az az építészet helyét keresték átalakuló minisztériumi struktúrában, valamint a Magyar Építész Kamarával közösen meghirdetett diplomadíj megújításának lehetőségeiről szóltak.