Nemzetközi trendekhez való igazodás vagy a helyi hagyományok figyelembe vétele – lezártnak tekinthető vitatéma, hiszen a kortárs építészet nem jelenti a hagyományok elutasítását. Különösen abban az esetben nem beszélhetünk hagyományellenességről, amikor bizonyos épülettípusok az ókortól kezdve léteznek, funkciójuk pedig megköveteli…
A Balaton-Felvidék a 17. század közepétől kezdett önálló építészeti tájegységgé formálódni. A terület szőleit akkor egyre nagyobb mértékben városi, nemesi extraneus birtosok művelték, akik már mesteremberekkel építtették présházaikat.1 A kor építészeti színvonalának magaslatait képviselő, kőből rakott barokk stílusú présházak mellől lassan eltűntek…
Július végén nyílt meg Renzo Piano új múzeuma, a trentói Museo delle Scienze, más néven MUSE. Becenevét az alkotóktól kapta, és rögtön e néven vált ismertté a helyiek között. A mai múzeum a 20. század húszas éveiben alapított Tridenti Természettudományi Múzeum örököse. A nemrég átadott létesítmény a Michelin elhagyott gyárterületén épült…
Kultúra és gazdaság hívószóval hirdették meg Olaszországban az EKF 2019 címének elnyerésére szóló elő-pályázatot. A lakosság minél szélesebb rétegét megszólítani akaró belföldi kiírásra Dél-Tirol Velencével és az észak-olasz régióval közösen nyújtotta be anyagát. A különböző múltú, kultúrájú és nyelvű régiókat összefogó pályázat…
Dr. Magyar Zoltán építészmérnök „Emigráns magyar épitészek és mérnökök a 20. század eszmáramlataiban” c. doktori disszertációját a MÉ 2001/4-es számában mutattuk be. Ez a munkája – mivel jelentős részben a szocializmus elől menekült szakemberekről szólt – hosszú időn keresztül tabunak számított. Magyar Zoltán tehát hiánypótló…
Ha a nagybetűs történettudománynak nem is annyira izgalmas egy-egy hivatás történelmi megpróbáltatásain keresztül lekövetni a politikai, gazdasági változások, folyamatok vetületét, a szociológia már a negyvenes években felfigyelt a hivatások társadalmi viselkedésmintáinak történelmi relevanciájára. Miután az építészek szerepe…
A 20. századi modernizmus önmagát a racionális, funkcionális jelzőkkel, a technika és gazdaságosság szerepének hangsúlyozásával határolódott el építészettörténeti hátterétől, amelyet túldíszítettnek és olyan hagyomány által terheltnek minősített, amely idővel elveszítette értelmét, tisztaságát és hatóerejét is. Vagyis a modernisták mindent megtettek…
Az utolsó előtti századforduló építészetének történészei már korán felfigyeltek arra, hogy milyen döntő szerepet játszottak a zsidó származású alkotók a Lechner iskolában és az egész honi építészeti szecesszió kifejlesztésében és felfuttatásában. Az utolsó előtti századforduló építészetének történészei már korán felfigyeltek arra…
Látszatra a mágiának a modernitás dolgaihoz semmi köze nincs. Nagy Árpád Miklós, a friss szellemű ókori mágia-kutatást bemutató kétkötetes mű szerkesztője banális példával cáfolja ezt a tévhitet: a 2010-es foci VB jós polipja, a nemrég kimúlt Paul történetével. A kételkedők egyik csoportja a kozmosz rendjének példájaként, a sympatheia…
Az Iparművészeti Múzeumban a milánói Triennale Design Múzeum állandó anyagából láthatunk válogatást, huszonegy legendás tervező életművének egy-egy szeletét a 20. század közepétől egészen máig. Többségük építészként indult és csak később került a design vonzáskörébe, van, aki – például Aldo Rossi vagy Michele De Lucchi – egész pályája során…
A Vadas József szerkesztésében megjelent kötet méltó módon emlékezik meg Király József, a nemrégiben elhunyt legendás belsőépítész emblematikus munkásságáról, példamutató személyiségéről. A kötet három részre tagolódik. Az első a szerkesztő tolmácsolásában követi végig a pályakép szakaszait, az adott időszakra jellemző munkák…
Szeptember 12-én nyílt meg a Szent István bazilika Lovagtermében Török Péter Opus Tessellatum címmel rendezett kiállítása. Az elmúlt harminc év legfontosabb megvalósult (és sorsára váró) munkái kaptak helyet a falakon, 47 tablóban összefoglalva. A tárlaton nem csupán a Török Péter munkásságából jól ismert…