A temesvári műemlék-rekonstrukció országos pályázatának megnyerése rendkívüli szakmai kihívás elé állította a Marius Miclăuş által vezetett Archaeus építészirodát, hiszen 1736–38 között épült, A-kategóriás műemlékként bejegyzett és utolsóként fennmaradt Terézia Bástya a kulturális folyamatosságát reprezentálja.
Folyóirat
Dekadenz – az osztrák szimbolizmus helye
Az osztrák századfordulós művészet egyik legnagyobb gyűjteményét a Belvedere őrzi. A tavalyi Klimt-év után most egy új kiállításon a szimbolista festészet szélesebb panorámáját kínálják, azzal a nem új feltételezéssel, hogy a bécsi 1900-as századforduló – különösen Közép-Európában – a modernizmus előkészítője volt.
Lakhatatlan tárgyak
Ezen a tárlaton a kortárs művészet gondolkodik a „házról”, ami az ember számára környezete legfontosabb tárgya. A műtárgyak arról is beszélnek, hogy a ház megvéd a hidegtől és az esőtől, az idegenek pillantásától, de inkább arról, hogy a jóléti társadalomban a házak eltorzulva funkcionálnak. Az alkotók kritikai látásmódjuk kifejezéséhez…
A VÁTI-legenda
Nyár elején mutatta be a Magyar Urbanisztikai Társaság a három szerző jegyezte kis kötetet, amely a sokféle névváltozatot viselő, de mindenki számára VÁTI néven ismert tervező-kutató intézet történetének nagyjából ötven évét dolgozza fel, az 1949 végi alapítástól a Paksy Gábor igazgatói korszakát lezáró 2004-ig. A történet bukéja mindjárt…
Építészet, identitás, Balaton
Miért járnak egyes építészek henyélni a Balaton-partra? – hangzott el a tervezővállalat illetékesei felől gyakorta a kérdés, miközben Farkas Tibor és munkatársai lázasan dolgoztak az első balatoni regionális tervvázlat elkészítésén, mely nemzetközi viszonylatban is előképek nélküli, egyedülálló feladatnak számított és 1965-ben az UIA…
Ne mutlu Türküm diyene
Törökország idén ünnepli a köztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját. Aki már járt az országban, tapasztalhatta, hogy a nemzeti összetartozás és öntudat milyen fontos a számukra. Ezért lehet meglepő, hogy a köztársaság megalakulása előtt a „török” kifejezés náluk sértésnek minősült, az olyan szavak pedig, mint pl. „ország”, nem is…
Helyzetkép, sok kérdőjellel
Évek óta mélyrepülésben van a hazai építészet. Ennek okait kerestük a tisztázás szándékával, négy építésszel készült beszélgetésünkben, amely körüljárja a szakmagyakorlás, a szabályozás, az oktatás és az építészet társadalmi presztízsének néhány aktuális és ritkán kibeszélt problémáját. A Magyar Építőművészet ritkán foglalkozik…
Két város, két iskola
Amikor a Florida Atlantic Egyetemről átköltözni készültünk Kansasbe, az ottani Állami Egyetem székhelyére – elfogadva az Építészkar igazgatói tisztjét –, egy kollégám utánozhatatlan hangsúllyal megkérdezte: Kansas?! Pedig az ottani építészkar, mint nem sokkal később beigazolódott, egyike volt az ország legjobb iskoláinak.
A szürrealizmus és a folding architektúrája között
Az idén Hantaï Simonnak májustól szeptemberig látható retrospektív tárlatot rendezett a Centre Pompidou (lásd MÉ 2013/4). 1976 után újra itt mutatják be egyre jelentősebb hatású munkásságát. Most 130 nagyméretű képe látható – igazolva a sejtést, hogy az 1949-től Párizsban alkotó-rejtőzködő Hantaï a 20. század európai festészetének kimagasló…
In memoriam Király József
Életének 83. évében elhunyt Király József Kossuth-, Munkácsy- és Ybl-díjas belsőépítész. 1930-ban született a romániai Tordán. Felsőfokú tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte 1949 és 1954 között, Kaesz Gyula és Hornicsek László tanítványaként. Pályáját 1954-ben a Faipari Szövetkezetben kezdte, majd a Kereskedelmi Tervező…
Kihelyezett MÉSZ elnöki ülés
A Magyar Építőművészek Szövetségének új elnöksége éppen egy évvel ezelőtt kezdte el munkáját. 2012 őszén indította el azt a folyamatot, amelynek során kihelyezett elnöki ülésekkel fűzi szorosra kapcsolatát az építészeti szakma területi képviselőivel. A Miskolcon, Pécsen, illetve a budapesti Műegyetemen megtartott találkozók után most Kassán…
A 90 éves Zalaváry
Zalaváry Lajos hosszú szakmai pályafutásának egyes korszakait rendre emblematikussá vált épületek fémjelzik. Az építészeti sajtó azonban mind közül talán leggyakrabban az 1960–1963 között épült jászberényi tisztasági fürdőt méltatja. Nem véletlenül: az épület ma is átütő erejű, még ha más értelemben is, mint felépülése idején.