Magyar Szobrászok és Építészek – Közszobrok – Épületszobrászat Ünnepe
2015. május 29 – 31.

A nyilvánvaló tényt, az építészet és szobrászat, a szobrászat és épületszobrászat együtthatását népszerűsítő Szoborünnep dátuma Izsó Miklóshoz kötődik. Egy mai kortárs épület műtárgyként is értelmezhető, illetve egy kortárs szobor sokszor építményként is hat.
A műemlékeknél, így Ybl alkotásainál sem szétválasztható az épület és az épületszobrok értékelése. A köztudatban sokszor hiszik, hogy a szobor minden része szobrászművész alkotása, pedig a szobrok talpazata, a szobrászművészek alkotásait tartó építmények építőművészek alkotásai. Említhetjük például Ybl és Izsó vonatkozása miatt, az 1882-ben felállított, Reményi Ede hegedűművész kezdeményezte, Izsó Miklós mintája nyomán, Huszár Adolf készítette Petőfi szobrot, amelynek talpazatát, s a szobrot körülvevő rácsot Ybl Miklós tervezte. Talán Magyarországnak egyetlen olyan kis települése sincsen, ahol ne lenne legalább egy első vagy második világháborúra emlékeztető honvéd emlékmű, egy „Mária” (Pestis-) szobor, vagy az 56-os forradalomra emlékeztető köztéri alkotás. De ismertek azok a köztéri szobrok is, amelyek a település, vagy bizonyos budapesti kerület szülöttjét, valamikori ott élőjét, jelentős személyiségét ábrázolja. Tehát az egész országban mindenütt van lehetőség a szobrászok, szobrok, építészet és szobrászat kapcsolatának ünneplésére, az illető köztéri szobor közterén együtt örülhet az adott kis közösség a művészet, a szépség megnyilvánulásának.

2015. május 29. péntek 18 óra

A kiállított tárgy maga a műterem

Szabó Gábor szobrászművész – Bernáth Elek, Pro Palota díjas – többek között az izsófalvi Izsó szobor alkotója…, aki abban a műteremben nőtt fel, ahol nagyapja, édesapja, s mai napig ő is

„A Százados út” – A művésztelep

Budapest első, Európa legrégibb folyamatosan működő művész- telep létesítését 1909-ben kezdeményezték, 1911-ben már beköltöztek a 28 műteremmel rendelkező, 15 földszintes házba az első lakók, őróluk és követőikről emlékezik, s mesél a művésztelepi életről Szabó Gábor szobrászművész…

találkozás: Budapest, VIII. Százados út 3-13.főbejárat

2015. május 30. szombat 10 óra

Szobrok mentén „Kerengőtől” a körútig c.
szoborsétát vezeti Kacskovits Fruzsina építész, lokálpatrióta, a Kincses Belváros alapító elnöke

találkozás Budapest V. Szabadság tér, Interaktív szökőkút

2015. május 30. szombat 15 óra

a megújult Kossuth teret bemutatják

Wachsler Tamás Steindl Imre programiroda vezetője
Tima Zoltán Ybl-díjas vezető építész – Látogató tér
Bánáti Béla építész – Wellisch palota

Az Országgyűlés Hivatala 2011-ben kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Kossuth teret. A közel 7,5 hektáros felület teljes térfelszíne átépült, forgalommentes gyalogoszónává vált, Parlamenti Látogatóközpont és háromszintes mélygarázs, létesült, új kiállítási terület került kialakításra és a Wellisch palota is megújult.

találkozás Parlament főbejárat, középső lépcső

2015. május 31. vasárnap 18 óra – záróprogram

„az Epreskert” – Sallai Géza szobrászművész és
tanítványai mutató sétája

Az Epreskertben 1882-ben kezdte meg működését I. számú Festészeti Mesteriskola, igazgatójának a müncheni akadémia híres tanárát Benczúr Gyulát sikerült hazahívni. A II. számú Festészeti Mesteriskola 1897-ben Lotz Károly vezetésével indult. A Szobrászati Mesteriskola Stróbl Alajos irányításával kezdte meg működését. Itt dolgozott – többek között – Huszár Adolf, Zala György, Schikedanz Albert “építész festő”.
Stróbl rendkívüli tehetsége és egyénisége szobrászatában, életvitelében, környezetalakításában is megmutatkozott. Reggelente kürtszó mellett, sokszor jelmezben kilovagolt az Epreskertből és…

találkozás MKE Epreskert Budapest VI. Kmety Gy. utca 26-28.

A programokra a részvétel díjtalan.
Szervező: Ybl Egyesület
Természetbeni támogató: Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobor Tanszék

További információ: www.szoborunnep.hu