Szöveg: Mezei Gábor

Mezei Gábor belsőépítész az 1960-as évek közepén a SZÖTERV tervezőjeként ismerkedett meg Makovecz Imrével, akinek stílusszemlélete mély benyomást gyakorolt rá. Makovecz nyomán ő is fellázadt a modern ipari építészet egyhangúsága, szürkesége ellen, egyéni stílusban kezdett tervezni, a magyar és az európai kulturális hagyományok és a 20. századi modern stílusirányzatok ismeretének birtokában az új, organikus szemléletű belsőépítészek egyik legeredetibb egyéniségévé vált. Társalkotóként leggyakrabban a Makovecz Imre által épített középületek belsőépítésze lett. Szürreális bútorlényeivel szinte nemcsak berendezte, hanem benépesítette, mintegy dramatizálta a belső tereket. Leggyakrabban használt kompozíciós elemei az ősi körforma, az életfa, a szárny. Írásában személyes emlékeket idéz meg Makovecz Imréhez fűződő barátságáról, a közösen átélt pillanatokról.