Verso Est – Chinese Architectural Landscape, MAXXI, Róma, 2011. június 29 – október 23

Szöveg: Haba Péter
Fotók: MAXXI

Amateur Architecture Studio: Kínai Művészeti Akadémia, Xiangshan Campus

A kínai kortárs építészetet a média az utóbbi húsz évben meglehetősen egyoldalúan mutatta be. Lényegesen többet hallhattunk azokról az építészeti világsztárokról, akiket a kínai építési konjunktúra szakmai pályafutásuk legnagyobb megbízásaival látott el, mint a helyiek által helyi problémákra választ kereső tervezési tevékenységről. Peking, Sanghaj, Sencsen felhőkarcolói, grandiózus kultúrközpontjai, sportlétesítményei megdöbbentő formai és technikai bravúrjaikkal az építészet soha nem látott mérvű medializációját ösztönözték. E világraszóló spektákulum csúcspontja a 2008-as pekingi olimpia megaprojektje volt, mely átütő erővel deklarálta Kína modernizációját, globális üzleti-ipari és kulturális ambícióit. Az olimpiai építkezések – akár geopolitikai utalásnak is tekinthető módon – szinte kizárólag az euro-atlanti régióból származó építészek és a velük érkező technikai vívmányok számára nyitottak teret. Közben a monumentális fejlesztések és üzleti sikerek erősítették a nemzeti büszkeséget is, amely gyakran a legfrissebb szerkezeti lehetőségek és a tradicionális kínai építészeti formák felszínes és zavaros keveréséhez vezetett.