Nagy halak emlékezete

Dunai szoborinstalláció, 2017. július – november

Alkotó: Farkas Zsófia

2017 márciusában Budapest Főváros Önkormányzata és a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kezdeményezésére a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria pályázatot írt ki egy dunai installáció tervére, amely a főváros arculatához illeszkedve egyedi és izgalmas vizuális eszközökkel, a budapestiek és a látogatók figyelmét a Dunára irányítja. A pályázat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a minket körülvevő művészeti alkotások szerepére, illetve a Budapest egyedi arculatát meghatározó Duna közösségi, kulturális, összekötő és funkcionális erejére.

Az első díjat Farkas Zsófia szobrászművész Nagy halak emlékezete című terve nyerte el, ennek alapján épül fel a Műegyetem előtt, a Duna vizén lebegő, három óriási darabból álló szoborkompozíció, amely a Dunában egykor élt nagy halak megidézésén keresztül ember és természet egységét jeleníti meg. A mű június 29-én, a Duna világnapján kerül a vízre, és november végéig marad ott.

Farkas Zsófia absztrakt biomorf munkái gyakran foglalkoznak a víz témájával. A vízre készült munkája a folyó múltját is megjeleníti, felhívja a figyelmet, hogy a Duna nem csupán Budapest legszebb ékessége, de vízi élőhely is, amely iránt felelősséggel tartozunk. Ugyanakkor szimbolikus gesztussal reflektál a túlparton álló Bálna épületére is. A szobrász így ír a műről: „A Dunában mára – mint az köztudott – kihaltak a hajdani legendás halfajok: a viza és más tokfélék, vagy az óriás méretű harcsák. Ha mégis felbukkan egy-egy példány, azt csodaként tartják számon. Az ember és a nagy hal kapcsolata misztikusnak mondható, az ókori mítoszoktól a bibliai Jónás történetén át a mesék világáig. A nagy hal a ’nagy öreg’, vagy az ’elsőszülött lény’ megfelelője ezekben a történetekben, mely valamilyen időn túli bölcsességgel és mágikus erővel van felruházva, és amelynek felbukkanása az ember életében figyelmeztető, vagy akár sorsfordító erejű. Játsszunk hát el a gondolattal: volt hajdan egy világ, melyben az Egység és a Természet szelleme uralkodott, e világot mágikus lények népesítették be, közülük valók a dunai Nagy Halak is. E lények, azaz a szellemeik most, 2017-ben visszatérnek ide Budapestre, hogy jelenlétükkel emlékeztessenek minket: kölcsön kaptuk a helyet és az időt, amiben élünk, s egy nap el kell számolnunk mindezzel.”

A szobrok hegesztett acél vázszerkezete acélhuzalokkal kapcsolódik a horgonykötelekhez, a művész a vázat bevonó poliuretán habból faragja ki a stilizált organikus formákat.