Elkészült a Tüskecsarnok

Budapest, Lágymányos, egyetemi campus

Építészek: Lázár Antal, Dr. Magyar Péter
Szöveg: Sylvester Ádám
Fotók: Hajdú József

tuskecsarnok1

A szakadozott történetű Duna-parti fejlesztések dél-budai felületén, az 1996-re gondolt, de meg nem valósult EXPO Világkiállítás szomorúvá vált és tétova időszaka idején, az 1989-ben elindult előkészítő munkák során, már a kezdet kezdetén felmerült egy sportcsarnok és egy fedett uszoda létesítése. Mindkettő előhasznosítása szolgálta volna Világkiállítást. Az 1993-ban kiírt nyílt, titkos építészeti tervpályázaton dr. Magyar Péter és Lázár Antal terve első díjat nyert, a tervezés jogát az A&D Stúdió Kft. kapta meg.
Van Rómában a Piazza Spagna és a Piazza Popolo között egy nevezetes utca; a Via del Babuino. Kevesen tudják, hogy az utca neve becenév. Eredeti nevei eltűntek, a környék lakói nevezték át a 16. században. A római tájnyelv leleménye a babuino szó, mely az ő szeretett, csúf páviánjukra utal. A név hordozója az egyik házfalba süllyesztett, fülkeszobor kialakítású kút bumfordi, majomszerű, félig fekvő, fekete férfialakja. A szobor minden vizek antik istenének, Selinusnak állít emléket, egyben azon pápák dicsőségét hirdeti, akik a környék szanálása során a vízellátást modernizálták. A plebejus profán felülírta a szakrálist. Volt Lágymányoson egy félbehagyott építkezés, ahol egy leendő sportcsarnok tömege és a véglegeset sejtető jellegzetes kontúrja megragadta a pesti járókelők képzeletét. Hamar elterjedt és mára már hivatalossá lett a városi folklór adta, kedvesen csengő Tüskecsarnok elnevezés. Ritkaságszámba megy, hogy egy épület ragadványneve megelőzi a születését. Szeretetet és birtokba vétel nélküli birtoklást sejtet. Ha egy épület ennyire emblematikussá lesz, az a lehető legnagyobb siker.
A Tüskecsarnok építése az 1994. június 30-i építési engedéllyel kezdődött. A sportcsarnok és az edzőtermek szerkezetei elkészültek, az uszoda és a szabadtéri színpad alapozásának földmunkáira, és az alapok részleges megépítésére is sor került. Amilyen mértékben bizonytalanná vált az EXPO magyar helyszíneinek sorsa, olyan mértékben került egyre inkább előtérbe a sportcélú egyetemi hasznosítás. Végül az akkori kormányzat a Világkiállítás rendezésének lemondása mellett döntött. 1996-ban leállították a csarnok építését, az elkészült épületeket lezárták, az uszoda építése abbamaradt. Ennek sorsa – dacára annak, hogy a 2006-os Budapesti Úszó- és Vízilabda EB színhelyeként számításba jött – végül megépítése bizonytalanná vált. A sportcsarnok magára maradt, a nagyvonalú telepítési elképzelés torzóvá vált.
16 év szünet után, 2012-ben egy kormányhatározat az építési munkák folytatása és befejezése mellett döntött. Érthetetlen módon a kitűnő beépítési javaslat sérelmére az uszoda tervezése és építése a szerzők mellőzésével, és nem a nyertes terv szellemében indult újra. A tervezési új, módosult programmal indult ismét meg. Erről a szerzők idén áprilisban, a következőképpen adtak hírt: „…a Sportcsarnokban az 1994-ben készült engedélyezési terv szerint 2026 fős lelátót és az 1600 főnek a küzdőtéren történő helyfoglalását módosítani kellett. 3084 fő lelátón történő leültetésére, további, a küzdőtéren felállított mobil üléseken maximálisan 916 fő elhelyezésére. A tervezett maximális látogatói létszám így 4000 fő.
A csarnokban – ideiglenes létesítésű jégfelülettel – lehetőséget kell biztosítani jégkorong események megrendezésére. A kézilabda, a teremfoci, a tollas- és kosárlabda, a röplabda, a torna, az ökölvívás, a vívás, a birkózás, az asztalitenisz, a tenisz, a súlyemelés sportágak eseményeit kívánják itt majd megrendezni. Készülnie kell a sajtóközvetítéshez megfelelő felületnek, amely alkalmas operatőrök, tudósítók elhelyezésére. Az edzőtermeknek edzésre, bemelegítésre, selejtezők lebonyolítására kell szolgálniuk, a nézők elhelyezése nem szükséges.
Ezekben olyan sportágak számára is infrastruktúrát kell kialakítani, mint a falmászás, az aerobik, a kondicionáló torna, a fallabda. Az edzőtermek szintjén az előcsarnokból függetlenül megközelíthető, egyetemi tornaórák, sportfoglalkozások számára létesüljenek öltözők (4 db 20 fős sportolói, 1 db 10 fős tanári öltöző). A létesítményt fenntartó irodák, valamint wellness és diagnosztika funkciók létesítése.
A meglévő alaprajzi rendszer alapvető struktúrája, a funkcionális egységek helye változatlan maradt, és a korábban kiépített környezeti kapcsolatok, így a bejáratok, a gazdasági bejáratok, a közművek, meglévő, megmaradó állapotban maradnak…”
A helyszínül kijelölt terület, a régóta meglévő sportpályák (MAFC, BEAC) szomszédságában és helyén adódott. A tény, hogy a hely a Magyar Tudósok körútján kívül fekszik, azzal az előnnyel járt, hogy kiszabadult a part menti íves-sugaras szabályozás kényszerzubbonyából, így lehetőség nyílott a körút és a Bogdánfy utca közötti nagy kiterjedésű felület városi-táji adottságait felfedező és megértő beépítési koncepció kialakítására. A javaslat képletszerűen egyszerű és világos. A gazdag és bonyolult tervezési programot befogadó építmény alapvetően két markáns, világosan megfogalmazott, egymástól szerkesztésében eltérő elemből áll: egy, a felső síkjával a körút szintjéhez igazodó, a meglévő, Nyugat felé enyhén lejtő tereppel formailag és funkcionálisan folyamatos párbeszédet folytató pillérvázas, sík födémes, helyenként többszintes alépítményből, illetve a küzdőtérből és az azt lefedő elliptikus alaprajzra nagyvonalúan szerkesztett lencse formájú héjból.

tuskecsarnok4

A nagy léptékű városi tájdarab kontextusában megjelenő alépítmény maga a módosított terep, burkolt és zöld felületekkel kialakított park, míg a csarnoktér az előbbiből szelíden emelkedő domb, íves zöld rézsűiből kiemelkedő virágkoronájával. A süllyesztett küzdőteret az ég felé nyitott koronázat sok-sok – a lapos kupolafelületre rendben sorakozó – hegyes, üvegezett prizmáján át beömlő fény árasztja el. Ez a prizmarengeteg emlékeztet a sün hátát borító tüskékre. Az asszociáció kézenfekvő, a nagyítást a közgondolkodás a mesék világában szerzett jártasságával, játszi könnyedséggel végzi el, innen ered a szeretetteli becenév. A nagyvonalú elegancia a titka annak, hogy az épület nem öregedett meg és nem is öregszik, pedig a 16 évnyi szünet miatt ez megtörténhetett volna. A terv geneziséből eredeztethető az az egyedül álló tény is, hogy a tervezési programban bekövetkező jelentős változásokra az épület strukturális változtatás nélkül tudott felelni. Ezek közül is kiemelkedik az előrelátó okosság, a jól megválasztott alapozási eljárás, amely révén a gépkocsi parkolás kapacitását az építés közben, az akkor már meglévő pinceszint alá, bányászati módszerek alkalmazásával létrejött plusz parkolószint építésével meg lehetett duplázni
A térszervezés egyben létrehozta azt a topológiai rendet, amelynek egyenes következménye a hibátlan artikuláció. Innen ered a felületek formai tisztasága, melyeken az alkalmazott anyagok és színek választása biztos kézzel magas minőséget hozott. A szolid felületeken megjelenő Törökországból származó, bézs színű kőburkolat, a homlokzati nyílászárókon megjelenő „beszkárt” sárga festés, a pasztelzöld Rheinzink tetőfedés, a belsőkben megjelenő különböző tónusú kék kárpitok, kerámiák, a csarnokot lefedő acélszerkezetek fehér színe üdén teremti meg a Sportcsarnok megfelelő atmoszféráját.
Külön kell szólni a csarnokot lefedő acél rácsostartókból kialakított paraboloid héjszerkezet és a prizmák csomópont-esztétikai szépségéről, mely a gondos építészeti igénymeghatározást követő dicséretes szerkezettervezői munka eredménye. Vagy a bejáratok íves előtetőiről, kővel burkolt diafragmáiról, bár itt az ellenmenetes-orsós, vonóvasas szerkezetek akár elhagyhatók is lehetnének. De említeni kell a burkolt platón álló földszintes szilvamag-alaprajzú bejárati épületpárt, és ugyanitt a kifúvó légtechnikai berendezés tündéri harangtoronyra emlékeztető játékos átiratát is.
Gyakori esemény a szakmában, hogy tervezők párban dolgoznak. Az eredményes együttműködésnek számos példáját ismerjük. Lázár Antal is gyakran dolgozott szerzőtárssal: Reimholz Péterrel, Patonai Dénessel. A Tüskecsarnok tervezése mégis egyedülálló: az alkotókat a tervezés idején egy óceán választotta el. A személyes együttlét közvetlensége hiányában a kapcsolatot a rajzban bonyolított kommunikáció tartotta fent. Abban az évtizedben a leggyorsabb rajzi gondolatcsere a még a fax technikai lehetőségére korlátozott. Ez A4 méretű rajzok cseréjére korlátozta – bizonyos értelemben emelte – az érintkezés szintjét. A műszaki tervek Budapesten, készültek az A4-es munkarajzok alapján. Péter vázlatai Pennsylvaniában születtek. Ő rajzban gondolkodik és tervez, vállalva a vonalas és kötött méretű ábrázolás korlátait. Több mint 1000 db A4-es keletkezett a tervezés során és a „hazai” licitek a magas szintű dialógushoz méltó válaszok voltak; az egész rajzos párbeszéd érdemes arra is, hogy könyv formájában váljon közkinccsé. Sajátos analógiát kínál a Tüskecsarnok építéstörténetéhez a tény, hogy Magyar Péter 1992-ben a BME-n megvédett doktori disszertációja a tervezési anomáliákkal foglalkozott. A Tüskecsarnok építésében bekövetkezett másfél évtizedes interruptus bátran nevezhető anomáliának.

Generáltervező: A&D Stúdió Kft.
Felelős tervezők: Lázár Antal DLA, Dr. Magyar Péter
Építész munkatársak: Stocker György, Kulcsár Zoltán, Lázár Veronika, Molnár Attila, B. Tóth János, Bánsági Szilvia, Szécsi Zoltán, Ruppenthal Judit, Horváth Ágnes, Álmos Csaba, Della Donna Alíz, Batta Miklós, Nógrádi Ádám, Sill László, Sükösd Zoltán, Vavra András, Vavrik Ferenc
Szigetelés, épületszerkezetek: dr. Petró Bálint, Dr. Preisich Katalin, Dr. Széll Mária, Horváth Sándor
Tartószerkezet: Hatolkay Márta – Mérték Építész Stúdió, Kollár Lajos, Andreánszky Imre, Iványi Kálmán – Iparterv, Bartók Miklósné, Pintér Sándor – Szigma Stúdió Kft.
Gépészet: Porosz Géza, Szabó István, Buka János
Épületvillamosság: Tornyallyai Miklós, Révhegyi Ferenc, Piatkó Tamás – PT Engineering
Külső világítás: Tóth Zoltán – Planet Kft.
Tűzvédelem: Csuba Bendegúz – MP Model Kft.
Sporttechnológia: Judik Zoltán
Közlekedés: Szegő János, Borsós Ferenc, Kancz Albert – Közlekedés Kft.
Tájépítészet: Kecskés Tibor, Karádi Gábor
Külső közművek: Mihályi Géza, Paczolay Katalin, Hobl Géza – Közlekedés Kft.
Akusztika: Kotschy András, Reis Frigyes
Megrendelő: Nemzeti Sportközpontok, Vígh László kormánybiztos
Kivitelező: Swietelsky Magyarország Kft., Magyar Építő Zrt., Alba Regia Építőipari Vállalat, Kipszer Zrt., ZÁÉV Építőipari Zrt. (építés), SWP Konzorcium (2012-es felújítás, bővítés), Swietelsky Magyarország Kft., főépítésvezető: Nagy Balázs; Pannon Nívó Kft., főépítésvezető: Kiss László Norbert; West Hungária Bau Kft., főépítésvezető: Kanász István