Kodály Központ, Pécs

Építészek: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Sólyom Benedek, Fialovszky Tamás
Szöveg: László Attila
Fotók: Bujnovszky Tamás

Pécs igazán megérdemli koncerttermét: Európa Kulturális Fővárosa ugyan csak egy évig lehetett, de 2010 után is az ország egyik legfontosabb kulturális központja marad, ahogyan mindig is az volt. Az, hogy ez az épület a városban létrejöhetett, zenészt is, közönséget is ujjongásra késztet.

Az új Kodály Központ hangversenytermében lényegében nincsenek derékszögek – ennek oka nyilván az akusztika. Különböző síkok tompaszögekben metszik egymást. Ez következetes formai megoldásként tovább folytatódik az épületben, több helyen is, például a tetőn, a homlokzaton, vagy mögötte, a láthatóvá tett „koncertterem-dobozban”, de még az előcsarnok padlózatán is, ahol a könnyedén lejtő síkok a házban felcsendülő muzsika játékosságát idézik. Érdemes volt így indítani a koncepciót, a terem hangzása csodálatos! Maxim Vengerov vezényelt az első nyilvános bejátszó koncerten, majd ezt mondta: „ez a terem az építészet Stradivarija”. A térformáláson túl ott vannak még az akusztikai szempontból, speciálisan erre a nézőtérre tervezett székek is, melyeknek hangelnyelő képessége az emberi test ilyen tulajdonságait imitálja, így a teltházas, vagy épp üres helyeket is mutató hangversenyen hasonló a hangzás. A koncertterem falain nincs két egyforma burkolati elem – ami ezuttal persze pozitívum –, valamennyi más hangot is ad. Az egyik rétegelt, a másik tömör, alakjuk és a beléjük vésett hornyolások is különbözőek, a fallal való kapcsolatuk is másképpen van hangolva.

Hogy miért ennyire fontos az akusztikához igazítani egy termet? Mert itt a katarzisra megy ki a játék. A jó utózengés felrepíti a zenét, a lelket, ha pedig túl sok a lecsengés, nem lehet hozzá közel kerülni. Amikor viszont túl kevés, a hangzás „süket” lesz. A lényeg, hogy ami a jó zenékben kódolva van, átjöhessen a hallgató számára. Ha nem sikerül, oda a felemelő borzongás.

Nagyszerű az a gondosság, amivel a tervezők a hangzás színvonalát a koncertterem tervezésének egyik legfontosabb szempontjává emelték: így valóban a zene lényege került a középpontba. A hangzást két különböző szoftverrel is tesztelték. Kotschy András akusztikus kivitelező és a dán Anders Cristian Gade akusztikus mérnök modellezte és a világ 100 legjobbnak ítélt koncerttermének paramétereivel vetette össze. Kiderült, hogy csupán apró módosításokra van szükség a kivitelezés során, például a burkolóanyagoknál.

A koncertre járás persze más szempontból is élmény: egy ilyen helyszín a közösségi érintkezés pódiuma. Az előcsarnok, közlekedők, nyitott-fedett terek alkalmat adnak a látogatóknak a legkülönfélébb, olykor a hétköznapoktól elemelkedő beszélgetésekre is. Pécs ehhez különösen jó helyszín, itt szeretik a koncerteket. A régióban legközelebb Grazban és Zágrábban van ilyen léptékű koncertközpont, okkal feltételezhető, hogy Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból is érkeznek érdeklődők a nívós zenei eseményekre. Az intézmény vonzáskörzete 150 kilométer, ez 2,2 millió lakost jelent a négy országban.

A koncertterembe lépve valósággal megcsap az égerfa borítás barnásvörös színének komoly, elegáns hatása. Ha zenei hasonlattal akarnék élni, azt mondanám: koncertterem Bb mollban. Színek és hangszínek hasonló élményt tudnak kiváltani, talán a Bb mollnak van ilyen meleg tónusa. A piros székek több helyen szándékosan különböző árnyalatúak, így megtörik a kárpit bordó monotóniája, annakidején ez volt a szándéka a MÜPA tervezőjének is néhány nyírfa burkolóelem színezésével.

A terem mérete ideálisnak mondható, nem gigantikus, de nagy koncertekre alkalmas, 999 fő a befogadó képessége. Az itt megszólaló hangversenyek mellett a jövőben számos olyan előadás is lesz – jazz, world music, könnyűzenei koncertek –, ahol a megfelelő hatás miatt szükséges a teremhangosítás. A jelenleg telepített Turbo Sound hangfal szisztéma alkalmas a színvonalas hangosításra, persze sok múlik azon, hogy a hangmérnökök milyen érzékkel tudják majd kezelni a most alapjáraton kb. 2.0-2.2 sec. lecsengést. Lám, hogy függnek össze a dolgok: az épület a Balokány Liget területén van, a Tettye patakból ide áramló víz miatt az eredetileg tervezettnél hosszabb cölöpökre kellett állítani, ami megdrágította a kivitelezést. Emiatt két kompromisszumot is kellett kötni: egyelőre elmaradt a hangelnyelő függönysor felszerelése a nagyterem nézőtér mögötti részén és a videó stúdió létrehozása. A pódium mögötti függönyök felszerelése most is lehetséges olyan koncerteknél, ahol erre a csillapításra szükség van.

A Kodály Központ elnevezése: Konferencia- és Koncertközpont. Üzleti szempontból a konferencia-funkció elsőrendű. A hangversenyek várhatóan nem mindig lesznek nyereségesek, a szimbiózis jó megoldás lehet a működtetésének, anyagi hátterének részbeni biztosításához. A tervezők nagyvonalú megoldásokban gondolkodtak: a nézőtér egy része lesüllyeszthető és a széksorok behúzásával nagy területű sík padlószint alakítható ki. Ez konferenciákon hasznos, de akár bálokat is lehet majd itt rendezni. A 11.500 m2-nyi beépített területen egyfajta „ház a házban” megoldás született. Innen 100 méterre van a vasút, közel a 6-os út, ezzel együtt meg kellett oldani a tökéletes hangszigetelést. Cölöprendszer, talp, dupla padozaton álló nagyterem. Puffer folyosó – ami a hangszigetelésben segítség – csak északi irányban nincs, ez viszont közönségforgalmi terület. A pince legalsó pontja és a kupola közé beférne egy tízemeletes épület. A koncertre látogatók a házhoz közvetlenül kapcsolódó, kisszámú parkolóhelyen kívül a közeli Tudásközpontnál is parkolhatnak. Az intézmény a Zsolnay Negyed 78.000 m2-es együttesének része, ily módon egyes funkciókat is megosztottak.

Az épületben van két 300 főt befogadó terem is – az egyik leválasztható fele méretűre –, ezekben kisebb koncerteket, próbákat lehet tartani. A Pannon Szimfonikus Zenekar próbatermére felülről is rálátni egy belső folyosó üvegablakaiból, kellemes fészeknek tűnik. A modern fénytechnikai rendszer „lefagyás” esetén mindössze 2 mp alatt vált át a tartalék kezelő szervre. A hangstúdió kifejezetten kicsire sikeredett, még akkor is, ha a rögzítés és utómunka helyszínei az Etersound szisztémával összekapcsolhatók. Itt várhatóan különleges színvonalú, egészen egyedi koncertek is elhangzanak majd. Az utómunkák is megérdemlik a hangmérnök, zenei rendező, karmester, producer számára fontos, konzultációra alkalmas helyszínt. Ha már a helyszűkénél tartunk, az irodai folyosónál is volt olyan érzésem, hogy valamilyen kényszer miatt szűkösebb, mint ami kényelmes lenne. Zenekari árok létrehozása, a zongora süllyesztése a színpad belsejébe, ez mind lehetséges a sokfunkciós teremben, a majdani pécsi illetőségű Angster orgona helye is készen áll.

Kezdődhetett volna ez az írás azzal is, hogy az épület hol kapott helyet a városban. Ezt lényegében meghatározta a Zsolnay Negyeddel és a Tudásközponttal való kapcsolata. Az háznak az önmagában karakteres jellege érdekes igazán, környezetének sokféleségére (6-os út, áruház stb.) nem akart igazán ráhangolódni. Jobb is így. A felülről követhető spirál vonalról, melynek középpontja a koncertterem, már sok helyen szó esett. Számomra érdekes analógiát hordoz a forma: magára a koncertre utal, ami viszonylag rövid időben összpontosul, azon belül is olyan pillanatokban, melyek megérintik az embert. A hallgatók felkészülnek, kimosakodnak, felöltöznek, elmennek egy ilyen alkalomra. A zenészek próbálnak, igyekeznek a legjobban előhívni azt, ami a szerző a darabjában kódolva van, végül mindez a hangversenyen összegződik. A készülődés a spirál, a koncert a középpont. Egy hangversenyterem jó esetben képes olyan atmoszférát teremteni, ahol a készülődés, várakozás értelmet nyer.

Ezt a pécsi épület nagyon is tudja. Egységes, összefogott, koncentrált. Az előcsarnok derűs, világos, alkalmas nyitány a nagyterembe való belépéshez. Kívülről is érdekes látni a főút felé eső homlokzat nagy üvegfelületén át a koncertterem „héjának” sokszögű formáját. A főbejárat előtt kialakított szabadtéri színpad szellős megoldása jó ötlet, remélhetőleg inspirálni fog különböző szabad előadásokat. Az épülethez kapcsolódó, külső nyitott-fedett térből csak egy viszonylag kis terület épült be, bár ez a funkció nagyon jó szolgálatot tehet a rendezvények szünetében. A ház tetejére lejtős terasz visz fel, ami a közönség számára kellemes pihenő, társalgó hely lehet. Gördeszkásoknak, sportos biciklistáknak is víziói támadhatnak ezzel kapcsolatban, de óvnám őket, mert a mélységtől a lejtő alján csak egy üvegkorlát választ el.

A kivitelező szemmel láthatólag színvonalas munkát végzett, Magyar Építő Zrt.–Arcadom Zrt. konzorcium 1 év és 4 hónap alatt készült el az épülettel, ami igazi salto mortale. Mostantól az lesz a fontos, hogyan lehet jól működtetni. A koncertek és konferenciák arányát nagyjából 50-50%-ra tervezik, utóbbiak rendezésére már most sokan bejelentkeztek. A pécsi Pannon Filharmonikusok Zenekar rezidensként évi 50 koncertet adnak itt. A zenei programokban a klasszikus és más műfajok aránya nagyjából 60-40% körül várható.

Kaposváron nőttem fel, gyönyörű emlékek kötnek oda. A színház a város jellegzetes épülete, építésekor az volt az egyik követelmény, hogy legyen nagyobb, mint a pécsi. Sikerült. Ha most koncerttermet akarnának építeni, igyekezniük kell…

Generáltervezés: Építész Stúdió Kft.
Építészek: Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek
Építész munkatársak: Menyhárt Gergő, M. Guzmics Annamária, Fenes Tamás
Belsőépítészet: Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt
Akusztika: Arató-Borsi Éva, Alabárdos Zsuzsa, Nagy László
Akusztikai konzulens: Anders Christian Gade (Dánia)
Zajvédelem: Józsa Gusztáv
Színpadgépészet: Strack Lőrinc, †Gebei András
Szerkezet: Becker Gábor, Reisch Richárd, Takács Balázs
Tartószerkezetek: Nagy András, Marót Balázs
Gépészet: Mangel Zoárd, Kerék Attila
Épületvillamosság: Kun Gábor, Komlósi Tibor, Németi Ferenc
Környezetrendezés: Mohácsi Sándor, Gyüre Borbála
Kiviteli terv: Mérték Építész Stúdió
Kivitelező: Magyar Építő Zrt.–Arcadom Zrt.

A Kodály Központ kiviteli tervének készítői:

Építészet, generáltervezés: Fábián László, Vámossy István, Terbe Rita, Baranya Tamás, Reviczky Zalán, Bodola Péter Archibald – Mérték Építészeti Stúdió Kft.
Statika: Gecsényi Gyula, Gecsényi Róbert, Lakos Gellért, Zóka-Újváry Zoltán – Dinám Kft.
Alapozás: Petik Árpád – Petik és Társai Kft.
Gépészet: Kolarovszky László, Gáspár Tibor, Domina András, Kiss Zoltán – Kőrös Conzult Kft.
Elektromosság: Üveges Zoltán, Kelemen Ferenc – Kelevill-FZ Kft.
Akusztika: Kotschy András, Anders Christian Gade
Tűzvédelem: Venczel Sándor – Ven-Guard Kft.
Épületszerkezetek: Reisch Richárd ,Rákosa Sándor – FRT Raszter
Színpadtechnika: Tompai Zsuzsa, Tompai István,Veres Sándor – Bosch-REXROTH Kft.
Külső környezet: Szabó Gábor, Csontos Csenge,Gyüre Borbála – TÉR-TERV Kft.
Külső közmű: Bruckner Erzsébet – Pécsi Mélyépítő Iroda Kft.