Kápolnák a „másik Magyarországnak”

Sajóhídvég, Kesznyéten, Mátramindszent

Építész: Kovács Ágnes
Szöveg: Sulyok Miklós
Fotók: Kovács István Zoltán, Sulyok Miklós

Szent Erzsébet képolna és Cigány Missziós Központ, Kesznyéten

Kölcsönvenném Bukta Imre nagysikerű kiállításának címét, hogy érzékeltessem, milyen közegben születtek, „élnek” Kovács Ágnes kápolnái. Az olvasó írásom utolsó soraiban találja a miértet. Kovács Ágnes az utóbbi nyolc évben három kápolnát tervezett Északkelet-Magyarországon: Szent Jakab kápolna, Sajóhídvég; Szent Erzsébet kápolna és Cigány Missziós Központ, Kesznyéten; Szűz Mária kápolna (más néven Barakk kápolna vagy Recski emlékkápolna), Mátramindszent. Mindhárom Kuklay Antal atya kezdeményezésére, szellemi és nem egyszer gyakorlati irányításával épült.
Kuklay Antal majd négy évtizeden át volt az éppen Sajóhídvég és Kesznyéten között fekvő, mára gyakorlatilag zömében cigány lakosságú Köröm község plébánosa. 1957-63 között börtönt szenvedett, irodalomtörténészként Pilinszky János barátja és költészetének kutatója, művészettörténész diplomával a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény létrehozója. Tág látókörű, az irgalmat gyakorló ember, akire sokan hallgatnak.
Az építész a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájában és Kapy Jenő posztgraduális tervezői szakmérnöki kurzusán sajátította el mesteriskolás fokon az építész mesterséget. Sokáig Rudolf Mihály irodájában dolgozott, jelenleg pedig Sárospatakon tervez, elsősorban a műemléki felújításokat. Magát a Miskolci Építész Műhely negyedik generációjához sorolja – és valóban, a kápolnákon világosan tetten érhető a csoport regionalista építészeti szemlélete.