Technikai innováció az építési kultúrával szemben

Az energetikai felújítások problémái Németországban

Szöveg: Beliczay Zsuzsa

A dessaui Bauhaus műemlék-épülete

A dessaui Bauhaus műemlék-épülete

A fenntartható épített környezet a közeli jövő egyik legnagyobb kihívása a tervezők és építészek számára, már a következő évtizedekben – hiszen a német kormány és az energiamegtakarítási rendelet előírásai szerint 2050-re az elsődleges energiafelhasználást 80%-kal csökkenteni kell. Ez nagy feladat, különösen annak fényében, hogy a nagyjából 18,1 millió németországi lakás kétharmada energetikai szempontból felújításra szorul és az éves felújítások aránya 1% körül alakul.
A DETAIL folyóirat 2014 nyarán megrendezett szimpóziuma arra kereste a választ, melyek lehetnek az érdemi gazdasági és innovációs megoldások, hogyan lehet a hozam-előirányzat mellett az építészeti minőséget is elismertetni, és a szociális szempontokat, illetve a társadalmi hátteret is a felújítás szerves részévé tenni. A rendezvény szervezőpartnere az építészet- város- és településkutatással foglalkozó szövetségi kutatóintézet, a BBSR volt. Helga Kühnheinrich, az intézet munkatársa világossá tette, hogy az évi 1%-os felújítási aránnyal a kormány is tisztában van, megoldás azonban ez idáig nem született a kvótaemelésre. A felszólaló építészek problémát láttak abban is, hogy Németországban mindenütt szinte azonosak a teljesítményhez rendelt árak, de a hozamcélok nagyon eltérnek egymástól. Kifogásolták, hogy a felújításokról szóló viták mindig áralapúak, ezért innovációt gátló hatásuk van.
Az innováció kérdése a műemléképületek fenntartható felújításának problémáinál is előkerült. Dr. Christoph Franzen, a Sachsen és Sachsen-Anhalt tartományok műemlékeinek állagmegőrzését diagnosztizáló intézet munkatársa az európai „3encult” fejlesztési projekten keresztül igazolta ezt. A történetileg értékes épületekre csak átfogó felmérés és részletes monitoring után alkalmazhatók az energiacsökkentési eljárások. Azok a kiindulási alapok, melyeket Németországban a műemlékvédelemben évtizedek óta alkalmaznak, már régen nem tartoznak az európai standardok közé.